Brandon Hackett's Blog, page 3
January 3, 2022
Üdv, 2022!
Ha visszagondolok 2021-re, akkor elsőként egy szó jut eszembe: munka.
Második éve, hogy a munkahelyemen krízisekből krízisekbe pottyanunk, idén is leginkább a Covid gazdasági következményei miatt, elszállt alapanyagárak miatti folyamatos káosz, majd ősszel a hírekből is hetekig ömlő AdBlue-pánik, amelynek a közepében ültem, számoltam, telefonáltam. Nagyon sokat.
Eközben valahogy mégis csak befejeztem a Felfalt kozmosz próbacímen futó új regény első, de inkább nulladik változatát, és az utolsó hónapokban nekiálltam helyrerázni a még nagyon nem partiképes szövegszörnyet.
Mindennek az volt az ára, hogy jóval kevesebbet tudtam pihenni, olvasni, kikapcsolódni, mint szerettem volna. Mert hát, az írás nem csak egy hobbi, hanem egyrészt a pihenés, kikapcsolódás, szabadidő ellensége, másrészt szintén kőkemény munka, még ha esetleg időnként nem is úgy gondolok rá. Általában esténként és hétvégenként is gyakran írok, ha bírok, de elvileg akkor kéne pihenni, feltöltődni, vagy mi. Ezt pedig hajlamos vagyok elfelejteni.
Eközben a pandémia közepén, még 2020-ban megjelent Eldobható testek élte a maga életét, és tavaly történt ezzel kapcsolatban egy csomó örömteli esemény: a regény megkapta a Zsoldos Péter-díjat, és annak közönségdíját is, majd az Avana Egyesület által gondozott Monolit-díjat, és az SFF Vektor olvasói közössége is az Év legjobb science fiction regényének választotta (a Qualityland című regénnyel közösen), valamint a kiírt közönségszavazáson is az első helyen végzett. Nem a díjaktól lesz jó vagy kevésbé jó egy regény, de ettől még nagyon örülök mindegyik elismerésnek.
Ha visszagondolok 2021-re, az jut még eszembe, hogy ugyan eléggé elfáradtam, de valahol azért mégis élveztem ezt az évet, és elégedett vagyok vele, még ha esetleg ezt inkább csak a pozitivista személyiségem mondatja. Újra volt könyves esemény, dedikálások, némi szociális élet is belefért, és azért mégiscsak van egy nyers regény-kéziratom. Egyedül a mentális pihenés hiányzik, de azt egyelőre nem látom, hogy mikor fog megtörténni.
És akkor itt van 2022. Ami hamarosan egy költözéssel fog indulni, amire már jónéhány hónapja készülünk. Nagyon nem vagyok az a költözős típus, az elmúlt két és félévtizedben végig ugyanott laktam, így kezdetben kicsit aggódtam, de most már inkább a "mikor költözünk már?" jár a fejemben. Amikor döntöttünk, akkor az már elég gyorsan történt, mert általában csak az elhatározás az, ami nehéz.
Na, és akkor a költözés mellett majd megpróbálom véglegesíteni az új regényt is. "Szép" tervnek tűnik így együtt.
De mi is ez a Felfalt kozmosz?
Valószínűleg a legnagyobb kihívást jelentő regény, amit eddig írtam. Ez nem erény, vagy büszkeség, csak egy szimpla tény, ami abból következik, hogy a történet kb. 150 évet ölel át több szereplő nézőpontjából, ami önmagában sokkal nehezebbé tette a megírását. Szerencsére nem kérette magát, így miután megtaláltam a történet hangját, dinamikáját, karaktereit, a lényege tulajdonképpen zökkenőmentesen, problémák nélkül állt össze. Ez talán azért lehet, mert az utóbbi időben kezdem jóval strukturáltabban látni a történeteimet, nem ugrom bele egy regénybe lendületből, és mindig tudom, mi lesz a vége.
Szeretem ezt az elnyújtott időkezelést, ahogy az egyes fejezetek között gyakran évek, évtizedek telnek el, ehhez hasonlót még sosem írtam korábban, de közben meg érdekes kihívás volt egy ilyen, időben elnyúló történetben megoldani a feszültség folyamatos fenntartását. Kihívás volt az is, hogy miként egyensúlyozzon a szöveg a karakterek személyes drámái, valamint a tudományosabb részek között, például hogyan menekül az érzelmi nyomor, a kilátástalanság és tragédiák elől egy szereplő a munka, a multiverzumok, kozmológia, fekete és fehér lyukak, relativitáselmélet vezérelte tudományos elméletei mélyére.
A Felfalt kozmosz másképp működik, mint a korábbi regényeim, lassabb, talán rejtélyesebb, személyesebb, karakterközpontúbb, tudományosabb. Megfér benne az univerzum természetének fikciós újraértelmezése, űrexpedíció egy idegen világba, kozmológiai fejtegetések, másfajta, weird fizikai törvények és sok-sok relativitáselmélet. Persze, mindez ugyanolyan szinten érthetően magyarázva, mint eddig, hiszen Einstein is megmondta, hogy amit nem tudsz röviden elmagyarázni, azt te sem érted igazán.
A regény három testvér apokaliptikus családtörténete is: a tudományos kutatóként, úgynevezett spekulátorként dolgozó Emily, bátyja, az űrhajós-felfedező Kaito, valamint a legfiatalabb, Diali, aki a tánc szerelmese, és mindhárman részesévé és fontos szereplőivé válnak az Univerzumunk haldoklása körül zajló eseményeknek. A történet 10,5 fényévnyire, az Epsilon Eridani csillag egyik bolygóján indul, de aztán javarészt a Földön, a Föld közelében játszódik (valamint olyan helyeken, amiről most még nem beszélek inkább). A jelenlegi változatában valahogy így kezdődik:
"Emily Schroeder még évtizedekkel később is élesen emlékezett az Univerzum haldoklásának elsőként észlelt pillanatára."
És hogy kb. mikor fog megjelenni? Jövőre. 2023-ban jövőre. Valószínűleg már 2022 első felében kész lesz, de eközben vár ránk a fent említett költözés, ami miatt nem akartam túl sok mindent a nyakamba venni, pláne nem olyan határidőt, ami miatt esetleg aggódnom kellene.Eközben viszont tavaly elég sokat dolgoztam a két következő regényem sztoriján, karakterein. Igen, kettő regényén.:)
Ugyanis, amikor a Felfalt kozmosznál már csak meg kellett írni a jeleneteket, az agyamnak szüksége volt az ötletelős kreativitásra, ezért évek óta mindig párhuzamosan jegyzetelek más regényekhez. A Xeno vége felé már az Eldobható testeken gondolkodtam, ahogy az Eldobható testek vége felé pedig már a Felfalt kozmoszon. Így van rá esély, hogy ha tavasz-nyárig kész lesz a Felfalt kozmosz, és elrakom egy kicsit pihenni, még a nyáron el tudom kezdeni írni az utána következő sztorit, amin már lassan egy éve dolgozgatok. Ami megint kicsit más lesz.
Meglátjuk, hogy sikerül, tervnek mindenesetre jól hangzik.
Még egyszer BÚÉK mindenkinek, reméljük, a 2022 már felfelé ível, és a pandémiát is szép lassan magunk mögött hagyhatjuk.
A héten még érkezik egy top-lista mix visszatekintő is, sorozatok, filmek, könyvek, sőt, társasjátékos résszel is, mert egészen jó, új játékokra bukkantunk mostanában.
***
MARKOVICS BOTOND Zsoldos Péter- és Monolit-díjas science fiction író - BRANDON HACKETT írói néven - az Agave kiadó szerzője, közgazdász, az SFmag.hu alapítója.
Legutóbbi regényei: Eldobható testek, a Xeno és az Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, valamint Az időutazás napja.
Ha új vagy itt, és érdekelnek a sci-fi regényeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-regényt olvassam posztot, hátha nyújt némi segítséget.
Ha van kedved, kövess a Facebookon és az Instagramon!
[image error]
January 2, 2022
Podkasztol��sok 2021-ben
El��sz��r is, B����K mindenkinek!Szok��s szerint j��n n��h��ny ��v��sszegz��, el��retekint�� poszt, sz��m szerint h��rom. Lesz egy ��r��s-��sszegz��s, egy TOP-list��z��s.
Els��k��nt pedig egy 2021-es podkaszt szerep��s linkgy��jt��s.
A pand��mia k��vetkezm��nye ugyanis, hogy az ��l�� esem��nyek, tal��lkoz��sok t��bbs��ge ��tv��ndorolt az internetre, plusz elindult, lend��letet kapott egy sor podkaszt ad��s is, ��s nagyon sok helyen voltam besz��lgetni (nem is tudtam mindent elv��llalni sajnos). Mivel ezeknek a t��bbs��g��t a Facebookon osztottam csak meg, ez��rt most itt van a 2021. ��vi podkaszt gy��jt��s, lehet k��z��l��k v��logatni, ha lemaradtatok valamir��l, ami ��rdekel benneteket (��s csak rem��lem, hogy nem hagytam ki semmit).
A Kossuth r��di�� online visszahallgathat�� Felfedez�� ad��s��ban H��zi Hunorral besz��lgettem a frissen Zsoldos P��ter-d��jat kapott Eldobhat�� testekr��l.
Ut��na r��gt��n pedig Mosk��t Anit��val (2020, Zsoldos P��ter-d��j) ��s Sz��lesi S��ndorral (2020, K��z��ns��gd��j) is hallhat�� egy-egy hasonl�� besz��lget��s.
Kulter.hu - J��v��v��zi��k | KULTopik
A KULTer.hu kort��rs kult��rport��l ��s a Sz��p��r��k T��rsas��ga k��z��s szervez��s��ben N��meth Attil��val, a Galaktika szerkeszt��j��vel ��s K��nai Andr��s j��v��kutat��val, scifi szak��rt��vel a m��faj hazai t��rt��net��t, jelen��t, j��v��j��t j��rtuk k��r��l, de term��szetesen a nemzetk��zi trendekre is kit��rve.
Lafka D��vid podkaszt-sorozat��ban a t��rt��netmes��l��s k��l��nf��le m��djait, form��it j��rta k��r��l, a megh��vottak k��z��tt akadt pl. filmrendez��, sz��n��sz, grafikus, valamint ��n, mint sci-fi ��r��, ��s egy nagyon szuper besz��lget��s kerekedett bel��le. A v��g��n pedig mindig kaptunk egy feladatot, amelyben egy klasszikus m��vet form��ltunk ��t m��smilyenn��, ��n a Moby Dicket pr��b��ltam "scifis��teni".
Nagyon szeretem ezt a besz��lget��st, mi rendk��v��l j��l sz��rakoztunk a felv��tel k��zben, ami szerintem ��rz��dik is az ad��son:
A magyar NaNoWriMo k��z��ss��g (HuNoWriMo) megh��v��s��ra p��r hete egy zoomos besz��lget��sen vettem r��szt, amelynek most itt a felv��tele.
Ez eg��szen szem��lyesre ��s k��zvetlenre sikeredett, sz��val, ha kicsit bele akartok l��tni az alkot��s folyamat��ba, a t��rt��netek m��g��tti gondolataimba, meg ��gy ��ltal��ban, hogy mit jelent nekem az ��r��s, akkor ��rdemes r��sz��nni az id��t:
Kritiz��tor - D��ne kibesz��l��:
A Kritiz��tor csapat��nak vend��gek��nt okt��berben j��l kibesz��lt��k a Denis Villeneuve f��le ��j D��ne-moziadapt��ci��t:
A Vakfolt filmes podcast patreon oldal��n pedig Frank Herbert: D��ne reg��ny��nek rendk��v��l izgalmas ��s ��sszetett vil��g��t besz��lt��k ki Frivalszky P��terrel ��s Husz��r Andr��ssal (ez el��fizet��ses tartalom, de a sr��cok nagyon szuper filmes ad��sokat csin��lnak ��vek ��ta, ��rdemes ��ket t��mogatni is:
https://www.patreon.com/vakfoltpodcast
Bookt��r - Peter F. Hamilton: Nemzetk��z��ss��g univerzum kibesz��l�� Bukta Benc��vel ��s Tak��cs G��borral
Ebben a k��t r��szes ad��sban, amelynek most m��g az els�� ad��sa el��rhet��, egyik kedvenc ��r��m, Peter F. Hamilton giga-mega ��ropera vil��g��nak, a Nemzetk��z��ss��g sag��nak els�� k��t reg��ny��t, a Pand��ra csillag��t ��s a J��d��s elszabadult elemezgett��k, hogy mit��l baromi j�� k��nyvek.
(A m��sodik r��sz is hamarosan ��rkezik.)
A k��preg��nyek titkos ��lete podkaszt a Test c��m�� ��vad��ban egyik kedvenc mang��mat, Junji It��t��l az Uzumakit besz��lt��k ki Sz��p Eszterrel ��s Mr��z Istv��nnal. Junji Ito weird/horror sztorikban utazik, az Uzumaki spir��lis mint��iba csavarod�� jap��n kisv��ros epizodikus fel��p��t��s�� t��rt��net��t m��r p��r ��ve emlegettem, ha tehetitek, mindek��ppen olvass��tok el - egyel��re magyarul nincs sajnos.
https://www.youtube.com/watch?v=aeqwLRAQO0c
Po��tikon, Viola Szandra irodalmi m��sora a Karc fm-en:
��v elej��n Viola Szandra Po��tikon c��m�� r��di��m��sor��nak vend��ge voltam, ahol ��r��sr��l, a reg��nyeimr��l ��s a science fictionr��l besz��lgett��nk:
https://karcfm.hu/archiv/poetikon-2021-01-23-1200-1300
Egy kis Star Trek:
Az Impulzus podcastban id��n k��tszer is j��rtam. Els��k��nt m��g tavasszal a Star Trek Discovery 3.��vada volt a t��ma Farkas Csab��val ��s Horv��th ��d��m Tam��ssal:
https://impulzuspodcast.blog.hu/2021/01/24/impulzus_podcast_ep155
Nemr��g pedig a TNG 2x09-es r��sz��r��l, a Mit��l ember az ember epiz��dr��l volt sz��, amelyben Data ��nrendelkez��si jogai k��r�� ��p��l a konfliktus.
https://www.youtube.com/watch?v=CziSxaS9vAA
��s v��g��l k��t nem sci-fi link.
A fenti D��n��s besz��lget��sen t��l k��tszer is j��rtam a Vakfolt podcastban, az ez ��vi tematikus sorozat egyik vend��gek��nt.
Els�� alkalommal egy k��z��s vakfolt filmet n��zt��nk meg, amelyet egyik��nk sem l��tott m��g, ez Milos Formant��l az 1981-es Ragtime volt, ut��na pedig egyik kedvenc filmemet hoztam el, amit j��l kibesz��lt��nk. Ezensokat gondolkodtam, ��s v��g��l direkt nem egy sci-fit v��lasztottam, mert az t��l nyilv��nval�� lett volna, hanem Az utols�� szamur��jt, hogy hajdani t��rt��nelmi kalandfilmes vonz��d��somat is kicsit ki��ljem.
https://vakfoltpodcast.hu/2021/09/ragtime-1981-milos-forman
https://vakfoltpodcast.hu/2021/09/the-last-samurai-vendegunk-markovics-botond
Holnap folytatom a szem��lyes ��v��rt��kel��vel.
***
MARKOVICS BOTOND Zsoldos P��ter- ��s Monolit-d��jas science fiction ��r�� - BRANDON HACKETT ��r��i n��ven - az Agave kiad�� szerz��je, k��zgazd��sz, az SFmag.hu alap��t��ja.
Legut��bbi reg��nyei: Eldobhat�� testek, a Xeno ��s az Isten g��pei ��s m��s t��rt��netek mesters��ges intelligenci��kr��l, valamint Az id��utaz��s napja.
Ha ��j vagy itt, ��s ��rdekelnek a sci-fi reg��nyeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-reg��nyt olvassam posztot, h��tha ny��jt n��mi seg��ts��get.
Ha van kedved, k��vess a Facebookon ��s az Instagramon!
[image error]Podkasztolások 2021-ben
Először is, BÚÉK mindenkinek!Szokás szerint jön néhány évösszegző, előretekintő poszt, szám szerint három. Lesz egy írós-összegzős, egy TOP-listázós.
Elsőként pedig egy 2021-es podkaszt szerepős linkgyűjtés.
A pandémia következménye ugyanis, hogy az élő események, találkozások többsége átvándorolt az internetre, plusz elindult, lendületet kapott egy sor podkaszt adás is, és nagyon sok helyen voltam beszélgetni (nem is tudtam mindent elvállalni sajnos). Mivel ezeknek a többségét a Facebookon osztottam csak meg, ezért most itt van a 2021. évi podkaszt gyűjtés, lehet közülük válogatni, ha lemaradtatok valamiről, ami érdekel benneteket (és csak remélem, hogy nem hagytam ki semmit).
A Kossuth rádió online visszahallgatható Felfedező adásában Házi Hunorral beszélgettem a frissen Zsoldos Péter-díjat kapott Eldobható testekről.
Utána rögtön pedig Moskát Anitával (2020, Zsoldos Péter-díj) és Szélesi Sándorral (2020, Közönségdíj) is hallható egy-egy hasonló beszélgetés.
Kulter.hu - Jövővíziók | KULTopik
A KULTer.hu kortárs kultúrportál és a Szépírók Társasága közös szervezésében Németh Attilával, a Galaktika szerkesztőjével és Kánai András jövőkutatóval, scifi szakértővel a műfaj hazai történetét, jelenét, jövőjét jártuk körül, de természetesen a nemzetközi trendekre is kitérve.
Lafka Dávid podkaszt-sorozatában a történetmesélés különféle módjait, formáit járta körül, a meghívottak között akadt pl. filmrendező, színész, grafikus, valamint én, mint sci-fi író, és egy nagyon szuper beszélgetés kerekedett belőle. A végén pedig mindig kaptunk egy feladatot, amelyben egy klasszikus művet formáltunk át másmilyenné, én a Moby Dicket próbáltam "scifisíteni".
Nagyon szeretem ezt a beszélgetést, mi rendkívül jól szórakoztunk a felvétel közben, ami szerintem érződik is az adáson:
A magyar NaNoWriMo közösség (HuNoWriMo) meghívására pár hete egy zoomos beszélgetésen vettem részt, amelynek most itt a felvétele.
Ez egészen személyesre és közvetlenre sikeredett, szóval, ha kicsit bele akartok látni az alkotás folyamatába, a történetek mögötti gondolataimba, meg úgy általában, hogy mit jelent nekem az írás, akkor érdemes rászánni az időt:
Kritizátor - Dűne kibeszélő:
A Kritizátor csapatának vendégeként októberben jól kibeszéltük a Denis Villeneuve féle új Dűne-moziadaptációt:
A Vakfolt filmes podcast patreon oldalán pedig Frank Herbert: Dűne regényének rendkívül izgalmas és összetett világát beszéltük ki Frivalszky Péterrel és Huszár Andrással (ez előfizetéses tartalom, de a srácok nagyon szuper filmes adásokat csinálnak évek óta, érdemes őket támogatni is:
https://www.patreon.com/vakfoltpodcast
Booktár - Peter F. Hamilton: Nemzetközösség univerzum kibeszélő Bukta Bencével és Takács Gáborral
Ebben a két részes adásban, amelynek most még az első adása elérhető, egyik kedvenc íróm, Peter F. Hamilton giga-mega űropera világának, a Nemzetközösség sagának első két regényét, a Pandóra csillagát és a Júdás elszabadult elemezgettük, hogy mitől baromi jó könyvek.
(A második rész is hamarosan érkezik.)
A képregények titkos élete podkaszt a Test című évadában egyik kedvenc mangámat, Junji Itótól az Uzumakit beszéltük ki Szép Eszterrel és Mráz Istvánnal. Junji Ito weird/horror sztorikban utazik, az Uzumaki spirális mintáiba csavarodó japán kisváros epizodikus felépítésű történetét már pár éve emlegettem, ha tehetitek, mindeképpen olvassátok el - egyelőre magyarul nincs sajnos.
https://www.youtube.com/watch?v=aeqwLRAQO0c
Poétikon, Viola Szandra irodalmi műsora a Karc fm-en:
Év elején Viola Szandra Poétikon című rádióműsorának vendége voltam, ahol írásról, a regényeimről és a science fictionről beszélgettünk:
https://karcfm.hu/archiv/poetikon-2021-01-23-1200-1300
Egy kis Star Trek:
Az Impulzus podcastban idén kétszer is jártam. Elsőként még tavasszal a Star Trek Discovery 3.évada volt a téma Farkas Csabával és Horváth Ádám Tamással:
https://impulzuspodcast.blog.hu/2021/01/24/impulzus_podcast_ep155
Nemrég pedig a TNG 2x09-es részéről, a Mitől ember az ember epizódról volt szó, amelyben Data önrendelkezési jogai köré épül a konfliktus.
https://www.youtube.com/watch?v=CziSxaS9vAA
És végül két nem sci-fi link.
A fenti Dűnés beszélgetésen túl kétszer is jártam a Vakfolt podcastban, az ez évi tematikus sorozat egyik vendégeként.
Első alkalommal egy közös vakfolt filmet néztünk meg, amelyet egyikünk sem látott még, ez Milos Formantól az 1981-es Ragtime volt, utána pedig egyik kedvenc filmemet hoztam el, amit jól kibeszéltünk. Ezensokat gondolkodtam, és végül direkt nem egy sci-fit választottam, mert az túl nyilvánvaló lett volna, hanem Az utolsó szamurájt, hogy hajdani történelmi kalandfilmes vonzódásomat is kicsit kiéljem.
https://vakfoltpodcast.hu/2021/09/ragtime-1981-milos-forman
https://vakfoltpodcast.hu/2021/09/the-last-samurai-vendegunk-markovics-botond
Holnap folytatom a személyes évértékelővel.
***
MARKOVICS BOTOND Zsoldos Péter- és Monolit-díjas science fiction író - BRANDON HACKETT írói néven - az Agave kiadó szerzője, közgazdász, az SFmag.hu alapítója.
Legutóbbi regényei: Eldobható testek, a Xeno és az Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, valamint Az időutazás napja.
Ha új vagy itt, és érdekelnek a sci-fi regényeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-regényt olvassam posztot, hátha nyújt némi segítséget.
Ha van kedved, kövess a Facebookon és az Instagramon!
[image error]December 5, 2021
Milyen sci-fi k��nyvet vegyek 2021. kar��csonyra?
Kaptam n��h��ny k��rd��st, hogy milyen k��nyvet aj��nlok id��n kar��csonyra aj��nd��knak, ��s arra gondoltam, hogy legyen ebb��l egy blogbejegyz��s is, h��tha m��soknak is seg��t, ha science fiction k��nyvet akartok v��s��rolni kar��csonyra magatoknak vagy csal��dnak, ismer��s��knek. Kiz��r��lag sci-fi-re sz��k��tettem az aj��nl��st, k��l��nben nagyon-nagyon hossz�� lenne. Egy helyen az��rt csalni fogok.:))
Ez egy szem��lyes aj��nl��lista, ami az ��n ��zl��svil��gomat ��s ��rdekl��d��semet t��kr��zi.
Els��dlegesen a frissebb k��nyv- ��s k��preg��ny-megjelen��sek k��z��l v��logattam, ��s megpr��b��ltam egy��ttal ��n��ll�� k��tetekre, vagy ��j sorozatok els�� k��teteire sz��k��teni, de term��szetesen ezeken t��l is rengeteg izgalmas k��nyvet lehet tal��lni boltokban, id��n eg��szen sok szuper c��m jelent meg.
Arkady Martine: A Birodalomnak nevezett eml��k (Gabo)
2020. ��v Hugo-d��jas reg��nye, amit az��ta v��rok, hogy hallottam a magyar megjelen��s h��r��t. A t��rt��netben Mahit Dzmare nagyk��vet meg��rkezik a Teixcalaan birodalomba, az el��z�� nagyk��vet hely��re, aki elhal��lozott, viszont Dzmare fej��ben ott van a halott k��vet egy ��vekkel kor��bbi szem��lyis��glenyomata is, aki m��g az ��j nagyk��vetn��l is jobban akarja tudni, hogy mi is t��rt��nt vele. Nyomoz��s, intrika ��s eg��szen ��rdekes ��s egyedi kult��r��k kever��ke a reg��ny.
��pp most olvasom, ��s eddig nagyon tetszik, szerintem fogok majd ��rni r��la b��vebb aj��nl��t is hamarosan.
William Gibson: Neuromancer ��s a teljes Sprawl-tril��gia (Agave)
��j kiad��st (��s ford��t��st) kapott William Gibson '80-as ��vekbeli kultikus cyberpunk tril��gi��ja, a Neuromancer, a Count Zero ��s a Mona Lisa Overdrive, amelyeket m��r csak a fantasztikus bor��t��k��rt is ��rdemes megvenni, de m��g ink��bb a reg��nyek��rt. Gibson j��val az informatikai forradalom el��tti v��zi��ja az informatikai robban��sr��l, h��l��zatokr��l, hackerekr��l, MI-kr��l kortalan ��lm��ny.
Hajdan��n engem valami��rt m��gsem fogtak meg maguknak Gibson reg��nyei, viszont most ��jra fogom olvasni a teljes tril��gi��t, mert az��ta a cyberpunkot is sokkal jobban szeretem.
Neil Gaiman: Sandman - k��preg��ny (Fumax) , IV. k��tet,
illetve az I., mert az ��jranyom��sra ker��l, ��s ��jra kaphat��
Most csalok, mert a Sandman k��preg��nyt m��g egy science fiction list��r��l sem szeretn��m lehagyni, hi��ba fantasy.:)
Neil Gaimant szerintem nem kell bemutatni senkinek, ��s a Sandman az a csod��latos k��preg��nyeposz, ami igaz��n h��ress�� tette. A c��mb��li f��szerepl��, ��lom, az ��lomisten ��s t��rsai, a V��gtelenek mitol��gi��j��t ��p��ti fel irodalmi, t��rt��nelmi ��thall��sokkal, fantasztikus, emberi t��rt��netekkel, ��letr��l, hal��lr��l, ��lmokr��l. Azt gondolom, aki szereti a fantasztikumot, annak a Sandman kihagyhatatlan alkot��s.
A magyar kiad��s egyszer, ��vekkel ezel��tt m��r elbukott, de most a Fumax igazi, ��nyenceknek val�� kem��ny k��tetes, exkluz��v form��tumban, 4 vaskos k��tetben kiadta a teljes sorozatot (kar��csony el��tt ��rkezik az utols�� k��tet). Nem egy olcs�� mulats��g, de ez a sorozat szerintem minden p��nzt meg��r.
Jodorowksy-Gimenez: Metab��r��k I. k��tet - k��preg��ny (Magnum Opus)
Alejandro Jodorowsky, az ��nt��rv��ny�� m��v��sz, filmrendez�� a '70-es ��vekben a fej��be vette, hogy megfilmes��ti Frank Herbertt��l a D��n��t. Elk��peszt�� alkot��i g��rd��t gy��jt��tt maga k��r�� (Orson Welles, H. R. Giger, Salvador Dali, Moebius ��s sokan m��sok), de a gigaprojekt m��g az el��tt ��sszed��lt, hogy elkezdt��k volna forgatni a filmet. Tal��n jobb is, mert gyan��that��an hatalmas buk��s lett volna. Azonban Jodorowsky nem hagyta, hogy a rengeteg ��tlet k��rba vesszen, ��s ebb��l sz��letett a Jodoverse nev��, hatalmas sci-fi k��preg��ny saga.
Ennek egyik legh��resebb c��me a Metab��r��k k��preg��nyciklus, amely Juan Gimenez leny��g��z��, festm��nyszer�� k��pei seg��ts��g��vel 400 oldalon mes��li el a Metab��r��k csal��dj��nak gener��ci��kon ��t��vel�� t��rt��net��t. Most jelenik meg az els�� k��tet a n��gyb��l, ��s m��r csak az elk��peszt��en sz��p festm��nyszer�� rajzai��rt is nagyon meg��ri a beszerz��s��k.
Ez is egy nagyon friss megjelen��s, a napokban fogom csak ��tvenni az el��rendel��semet.
A Blade Runner filmek vil��g��ban j��tsz��d�� k��preg��ny, amelyet a Blade Runner 2049 film egyik forgat��k��nyv��r��ja, Michael Green ��rt, ��s mivel nagy rajong��ja vagyok ennek a cyberpunk vil��gnak, ez a k��preg��ny m��r az ��tlet��vel ��s a rajzok min��s��g��vel megvett mag��nak.
Rem��lem, a t��rt��net is m��lt�� lesz az eredetihez, mindenesetre ut��nan��ztem az angol v��ltozatnak, el��g j��kat ��rtak r��la. Ez egy h��rom r��szes sorozat els�� k��tete.��s egy kis csalogat��, aki ismeri az eredeti Blade Runnert, a k��preg��nyb��l megtudhatjuk, hogyan is n��z ki egy Tannhauser-kapu.
Octavia E. Butler: A magvet�� p��ld��zata (Agave)
A k��zelj��v��ben j��tsz��d�� apokaliptikus reg��ny, amelyet a fojtogat�� atmoszf��r��ja teszi igaz��n h��sba v��g��v��, a pusztul��, kegyetlen vil��g ��s a lehet��s��gekhez k��pest m��gis pozit��v, ��s embers��g��ket meg��rizni pr��b��l�� h��sei kontrasztja r��v��n. Ez is egy olyan t��rt��net, mint pl. A szolg��l��l��ny mes��je (1995), ami ma sokkal ijeszt��bb j��v��k��pnek ��rz��dik l��tva a k��r��l��tt��nk zajl�� folyamatokat, ahogy pl. az interneten egyre jobban visszaszorul ��rtelmes kommunik��ci��, ��s k��t pillanat alatt esnek egym��snak emberek.
M��r csak az��rt is ��rdemes elolvasni ezt a reg��nyt, hogy azt��n mindent megtegy��nk az��rt, ami t��l��nk telik, hogy ne jussunk el id��ig.
L��szl�� Zolt��n: Mindig egyre t��bb (Gabo)
Zolival m��sf��l ��vtizede vagyunk ��r��bar��ts��gban, ezt az izig-v��rig sci-fi reg��ny��t m��g k��ziratk��nt olvastam, de az��ta m��g rengeteget v��ltozott, ��gy nagyon k��v��ncsi vagyok a v��gs�� v��ltozatra, mert a F��ldr��l elk��lt��zni k��nytelen, a m��ltj��t��l szabadulni k��ptelen emberis��g j��v��je nagyon izgalmasan jelenik meg a sztoriban.
A t��rt��net a kiszuper��lt Clemenceau rombol��, megsemmis��t��sre v��r�� haj��elm��j��nek elt��n��se k��r��l bonyol��dik, de azt��n a f��szerepl��k egy izgalmas utaz��s v��g��n eg��szen messzire jutnak, ek��zben az emberis��g b��k��je is hatalmas vesz��lybe ker��l.
Szerintem a Kering��s ��ta ez a legjobb L��szl�� Zolt��n-reg��ny.
*
Ha esetleg Brandon Hackett-reg��nyt is szeretn��tek valakinek aj��nd��kozni, akkor az Eldobhat�� testek (ami id��n megkapta a Zsoldos P��ter-d��jat ��s a Monolit-d��jat is), a Xeno (Zsoldos P��ter-d��jas reg��ny, 2017), vagy az ��j, jubileumi kiad��s�� Isten g��pei (Zsoldos P��ter-d��j 2009-ben) is megtal��lhat�� a boltokban, web��ruh��zakban (a r��gebbi k��tetek, mint Az id��utaz��s napja m��r ritkas��gnak sz��m��t, itt-ott, antikv��riumokban m��g felbukkanhat, de egyszer majd biztosan lesz ��jabb kiad��sa is.)
***
MARKOVICS BOTOND Zsoldos P��ter- ��s Monolit-d��jas science fiction ��r�� - BRANDON HACKETT ��r��i n��ven - az Agave kiad�� szerz��je, k��zgazd��sz, az SFmag.hu alap��t��ja.
Legut��bbi reg��nyei: Eldobhat�� testek, a Xeno ��s az Isten g��pei ��s m��s t��rt��netek mesters��ges intelligenci��kr��l, valamint Az id��utaz��s napja.
Ha ��j vagy itt, ��s ��rdekelnek a sci-fi reg��nyeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-reg��nyt olvassam posztot, h��tha ny��jt n��mi seg��ts��get.
Ha van kedved, k��vess a Facebookon ��s az Instagramon!
[image error]Milyen sci-fi könyvet vegyek 2021. karácsonyra?
Kaptam néhány kérdést, hogy milyen könyvet ajánlok idén karácsonyra ajándéknak, és arra gondoltam, hogy legyen ebből egy blogbejegyzés is, hátha másoknak is segít, ha science fiction könyvet akartok vásárolni karácsonyra magatoknak vagy családnak, ismerősöknek. Kizárólag sci-fi-re szűkítettem az ajánlást, különben nagyon-nagyon hosszú lenne. Egy helyen azért csalni fogok.:))
Ez egy személyes ajánlólista, ami az én ízlésvilágomat és érdeklődésemet tükrözi.
Elsődlegesen a frissebb könyv- és képregény-megjelenések közül válogattam, és megpróbáltam egyúttal önálló kötetekre, vagy új sorozatok első köteteire szűkíteni, de természetesen ezeken túl is rengeteg izgalmas könyvet lehet találni boltokban, idén egészen sok szuper cím jelent meg.
Arkady Martine: A Birodalomnak nevezett emlék (Gabo)
2020. év Hugo-díjas regénye, amit azóta várok, hogy hallottam a magyar megjelenés hírét. A történetben Mahit Dzmare nagykövet megérkezik a Teixcalaan birodalomba, az előző nagykövet helyére, aki elhalálozott, viszont Dzmare fejében ott van a halott követ egy évekkel korábbi személyiséglenyomata is, aki még az új nagykövetnél is jobban akarja tudni, hogy mi is történt vele. Nyomozás, intrika és egészen érdekes és egyedi kultúrák keveréke a regény.
Épp most olvasom, és eddig nagyon tetszik, szerintem fogok majd írni róla bővebb ajánlót is hamarosan.
William Gibson: Neuromancer és a teljes Sprawl-trilógia (Agave)
Új kiadást (és fordítást) kapott William Gibson '80-as évekbeli kultikus cyberpunk trilógiája, a Neuromancer, a Count Zero és a Mona Lisa Overdrive, amelyeket már csak a fantasztikus borítókért is érdemes megvenni, de még inkább a regényekért. Gibson jóval az informatikai forradalom előtti víziója az informatikai robbanásról, hálózatokról, hackerekről, MI-kről kortalan élmény.
Hajdanán engem valamiért mégsem fogtak meg maguknak Gibson regényei, viszont most újra fogom olvasni a teljes trilógiát, mert azóta a cyberpunkot is sokkal jobban szeretem.
Neil Gaiman: Sandman - képregény (Fumax) , IV. kötet,
illetve az I., mert az újranyomásra kerül, és újra kapható
Most csalok, mert a Sandman képregényt még egy science fiction listáról sem szeretném lehagyni, hiába fantasy.:)
Neil Gaimant szerintem nem kell bemutatni senkinek, és a Sandman az a csodálatos képregényeposz, ami igazán híressé tette. A címbéli főszereplő, Álom, az Álomisten és társai, a Végtelenek mitológiáját építi fel irodalmi, történelmi áthallásokkal, fantasztikus, emberi történetekkel, életről, halálról, álmokról. Azt gondolom, aki szereti a fantasztikumot, annak a Sandman kihagyhatatlan alkotás.
A magyar kiadás egyszer, évekkel ezelőtt már elbukott, de most a Fumax igazi, ínyenceknek való kemény kötetes, exkluzív formátumban, 4 vaskos kötetben kiadta a teljes sorozatot (karácsony előtt érkezik az utolsó kötet). Nem egy olcsó mulatság, de ez a sorozat szerintem minden pénzt megér.
Jodorowksy-Gimenez: Metabárók I. kötet - képregény (Magnum Opus)
Alejandro Jodorowsky, az öntörvényű művész, filmrendező a '70-es években a fejébe vette, hogy megfilmesíti Frank Herberttől a Dűnét. Elképesztő alkotói gárdát gyűjtött maga köré (Orson Welles, H. R. Giger, Salvador Dali, Moebius és sokan mások), de a gigaprojekt még az előtt összedőlt, hogy elkezdték volna forgatni a filmet. Talán jobb is, mert gyaníthatóan hatalmas bukás lett volna. Azonban Jodorowsky nem hagyta, hogy a rengeteg ötlet kárba vesszen, és ebből született a Jodoverse nevű, hatalmas sci-fi képregény saga.
Ennek egyik leghíresebb címe a Metabárók képregényciklus, amely Juan Gimenez lenyűgöző, festményszerű képei segítségével 400 oldalon meséli el a Metabárók családjának generációkon átívelő történetét. Most jelenik meg az első kötet a négyből, és már csak az elképesztően szép festményszerű rajzaiért is nagyon megéri a beszerzésük.
Ez is egy nagyon friss megjelenés, a napokban fogom csak átvenni az előrendelésemet.
A Blade Runner filmek világában játszódó képregény, amelyet a Blade Runner 2049 film egyik forgatókönyvírója, Michael Green írt, és mivel nagy rajongója vagyok ennek a cyberpunk világnak, ez a képregény már az ötletével és a rajzok minőségével megvett magának.
Remélem, a történet is méltó lesz az eredetihez, mindenesetre utánanéztem az angol változatnak, elég jókat írtak róla. Ez egy három részes sorozat első kötete.És egy kis csalogató, aki ismeri az eredeti Blade Runnert, a képregényből megtudhatjuk, hogyan is néz ki egy Tannhauser-kapu.
Octavia E. Butler: A magvető példázata (Agave)
A közeljövőben játszódó apokaliptikus regény, amelyet a fojtogató atmoszférája teszi igazán húsba vágóvá, a pusztuló, kegyetlen világ és a lehetőségekhez képest mégis pozitív, és emberségüket megőrizni próbáló hősei kontrasztja révén. Ez is egy olyan történet, mint pl. A szolgálólány meséje (1995), ami ma sokkal ijesztőbb jövőképnek érződik látva a körülöttünk zajló folyamatokat, ahogy pl. az interneten egyre jobban visszaszorul értelmes kommunikáció, és két pillanat alatt esnek egymásnak emberek.
Már csak azért is érdemes elolvasni ezt a regényt, hogy aztán mindent megtegyünk azért, ami tőlünk telik, hogy ne jussunk el idáig.
László Zoltán: Mindig egyre több (Gabo)
Zolival másfél évtizede vagyunk íróbarátságban, ezt az izig-vérig sci-fi regényét még kéziratként olvastam, de azóta még rengeteget változott, így nagyon kíváncsi vagyok a végső változatra, mert a Földről elköltözni kénytelen, a múltjától szabadulni képtelen emberiség jövője nagyon izgalmasan jelenik meg a sztoriban.
A történet a kiszuperált Clemenceau romboló, megsemmisítésre váró hajóelméjének eltűnése körül bonyolódik, de aztán a főszereplők egy izgalmas utazás végén egészen messzire jutnak, eközben az emberiség békéje is hatalmas veszélybe kerül.
Szerintem a Keringés óta ez a legjobb László Zoltán-regény.
*
Ha esetleg Brandon Hackett-regényt is szeretnétek valakinek ajándékozni, akkor az Eldobható testek (ami idén megkapta a Zsoldos Péter-díjat és a Monolit-díjat is), a Xeno (Zsoldos Péter-díjas regény, 2017), vagy az új, jubileumi kiadású Isten gépei (Zsoldos Péter-díj 2009-ben) is megtalálható a boltokban, webáruházakban (a régebbi kötetek, mint Az időutazás napja már ritkaságnak számít, itt-ott, antikváriumokban még felbukkanhat, de egyszer majd biztosan lesz újabb kiadása is.)
***
MARKOVICS BOTOND Zsoldos Péter- és Monolit-díjas science fiction író - BRANDON HACKETT írói néven - az Agave kiadó szerzője, közgazdász, az SFmag.hu alapítója.
Legutóbbi regényei: Eldobható testek, a Xeno és az Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, valamint Az időutazás napja.
Ha új vagy itt, és érdekelnek a sci-fi regényeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-regényt olvassam posztot, hátha nyújt némi segítséget.
Ha van kedved, kövess a Facebookon és az Instagramon!
[image error]November 17, 2021
Aj��nl��: Arcane, avagy a feln��tt anim��ci��s filmek diadala
Anim��ci��s film? Hagyj��l m��r, az mind mesefilm
Nagy rajong��ja vagyok az anim��ci��s filmeknek. Nem, ez ��gy nem pontos, mert pl. a Disney, s��t, a Pixar anim��ci��s filmek sem az ��n vil��gom, elsz��rakozom rajtuk, de nem nekem mes��lnek, nem hozz��m sz��lnak. A South Park, a Simpson csal��d sem tal��lt meg mag��nak csak egy-egy epiz��d erej��ig, de eg��sz ��vadok v��gign��z��s��re valahogy sosem v��gytam. Az anim��k m��r sokkal k��zelebb ��llnak hozz��m, de azokn��l sokszor nem tetszik az egyszer��, k��lts��ghat��kony, vagy technikailag elavult megval��s��t��s, hi��ba vannak tele ��tletekkel, izgalmas sztorikkal. Persze, ett��l f��ggetlen��l a Ghost in the Shell vagy az Akira, a Death Note ��s t��rsaik ett��l m��g zseni��lisak.
Azonban sok ��ve v��rom azt a fajta, a videoj��t��kok elk��peszt�� el��zeteseiben l��tott, m��r-m��r d��bbenetes min��s��g�� anim��ci��val k��sz��tett, f��leg feln��tteknek sz��l�� anim��ci��s filmet, sorozatot, ami meg tudja mutatni, hogy ez a filmm��v��szeti ��g k��pes ugyanolyan l��tv��nyos k��pi vil��got alkotni, ��s legal��bb olyan t��rt��neteket elmes��lni, mint a hollywoodi blockbusterek. S��t, szerintem azokn��l sokkal t��bbre is k��pes.
Ezt igaz��b��l az ��vezred eleji Final Fantasy anim��lt mozifilm ��ta v��rom. Voltak az��ta is ilyen k��s��rletek, s��t, vannak sikeres anim��ci��s sorozatok, de a legt��bb vagy nem tudott kit��rni a c��lcsoport keres��sb��l, vagy abb��l a gondolatb��l, hogy egy anim��ci��s film m��gis csak els��dlegesen gyerekeknek kell k��sz��lj��n. Vagy ha megpr��b��lt kit��rni ebb��l az ��rd��gi k��rb��l, ��ltal��ban nem tudott ��t��t�� ismerts��gre szert tenni, ��s megmaradt egy szubkult��ra, egy sz��kebb r��teg sz��rakoz��s��nak.Egy rem��nybeli trendv��lt��s tal��n els�� kiugr�� sikere szerintem a 2018-as P��kverzum mozifilm volt, de az��rt ehhez kellett egy Spider-man brand ��s az, hogy r��szben megmaradjon az ifj��s��gi st��lus, megold��sok, ��s ebbe sz��j��k bele a komolyabb t��m��kat.
Azt��n 2019 elej��n j��tt a Love, Death & Robots, a 18+-os karik��s, negyed��r��s sci-fi, fantasy kisfilmjeivel, ��s valami olyat mutatott, amit kor��bban m��g tal��n senki, ��s ezek a st��lusos, egyedi anim��ci��s filmek m��r feln��tteknek k��sz��ltek, komoly, m��ly vagy v��res t��rt��neteket mes��ltek el (z��m��ben), de abban nem vagyok biztos, hogy egy szok��sosn��l sokkal nagyobb k��z��ns��get megtal��ltak volna.
A k��vetkez�� lehets��ges ��tt��r��s eg��szen mostan��ig, az Arcane megjelen��s��ig v��ratott mag��ra. K��v��ncsi vagyok, ez a sorozat mire megy majd, de egy biztos, ilyen min��s��g�� ��s ilyen st��lusos ��s l��tv��nyos anim��ci��s sorozatot m��g soha senki nem k��sz��tett.
Mi az az Arcane
Ez egy Netflixen n��zhet��, kilenc r��szes fantasy/sci-fi anim��ci��s sorozat, melynek els�� h��rom r��sze november elej��n jelent meg (az��ta m��r ��jabb h��rom n��zhet��, ��s eh��t v��g��n j��n az utols�� h��rom r��sz)), ��s noha vannak hib��i, ��n azt gondolom, hogy ��gy is magasan a legjobb fantasztikus sorozat, ami el��rhet�� a Netflixen. ��s itt nem csak anim��ci��s sorozatokra gondolok, hanem ��l��szerepl��s��kkel egy��tt ��rtem.
Lehet, hogy ez t��lz��snak t��nik, viszont l��that��an nem csak ��n gondolom ��gy, pl. az Imdb-n 9,4-en ��ll (ami egy nagyon-nagyon magas ��rt��k 28 ezer ��rt��kel��ssel), a Rottentomatoes-on 100%, ��s tele van a net nagyon j��, s��t, ann��l is jobb kritik��kkal.
De mi is ez a sorozat pontosan, ��s honnan ker��lt el��?
Na, nem a semmib��l. Az Arcane a League of Legends (LoL) c��m�� online videoj��t��kvil��g fejleszt��i, a Riot Games ��s a francia Fortiche Productions st��di�� k��z��s projektje, ami a LoL vil��g��n, azok egyes h��skaraktereit haszn��lva mes��l el egy t��rt��netet. Ez az inform��ci�� els��re kicsit lelombozott, egy videoj��t��kot prom��z�� anim��ci��s sorozat nem t��l biztat��, ha valaki nem ismeri a h��tteret, csak k��zben a trailer meg olyan elsz��llt, sokr��t��, komplex ��s leny��g��z�� m��zesmadzagot l��gatott el��m, hogy m��gis nagyon k��v��ncsi lettem.
Egy��ltal��n nem ismerem a LoL-t, sem a vil��g��t, csak a fantasztikus anim��ci��s szkeccsfilmjeik k��z��l l��ttam n��h��nyat, amelyek egy-egy h��skaraktert mutatnak be. ��gy az Arcane a sz��momra olyan volt, mint egy ��j vil��g, egy teljesen ��j t��rt��net. Ilyenkor nagy a kock��zat, hogy az ��tlagember tud-e kapcsol��dni egy ilyen kidolgozott vil��ghoz, de a j�� h��r az, hogy ez a sorozat ��n��ll��an meg��ll a l��b��n, semmit nem kell tudni hozz��.
S��t, ��gy m��g sokkal jobban is m��k��dik.
Az Arcane egyik nagy er��ss��ge, hogy magyar��zkod��s, kisel��ad��sok n��lk��l ��p��t fel egy fantasztikusan kreat��v vil��got. Egyszer��en csak bedob az esem��nyekbe, t��k��letesen adagolja a sz��ks��ges tudnival��kat, izgalmas r��szleteket, de k��zben v��gig a karakterekre f��kusz��l. A sztoriban ugyan helyenk��nt az��rt megmaradt egyfajta ifj��s��gi jelleg, de ett��l m��g egy��rtelm��en feln��tteknek k��sz��lt, nem v��letlen a 16-os karika, mert ahogy halad el��re a t��rt��net, egyre durv��bb, v��resebb esem��nyek t��rt��nnek, ��s aki az els�� r��szben egy gyerek sz��m��ra men�� karakternek t��nhet, egy feln��tt sz��m��ra pedig pl. cuki kisl��nynak, az hamarosan megnyomorodik, meg��r��l, kifordul mag��b��l. Vagy meghal.
Az Arcane m��gikus, de emellett steampunk jelleg�� v��rosa, Piltover pusk��kkal, l��ghaj��kkal, robotokkal, m��gusokkal teli, ��s remek��l vegy��ti a technol��gi��t a m��gi��val. A k��t f��h��s egy ��rv��n maradt l��nytestv��rp��r, Vi ��s Powder, akiket az alvil��gi figura, Vander fogad ��r��kbe. Ez az els�� n��h��ny perc esem��nye, ��s olyan sz��vszor��t�� ��s er��teljes, hogy azonnal ��rdekelni kezdett a szerepl��k sorsa. Arra azonban nem voltam felk��sz��lve, ahov�� azt��n a t��rt��net letasz��totta ��ket, mert hiszen k��t ��rv��n maradt gyerekkel mi rosszabb t��rt��nhetne enn��l, ugye?
Ek��zben a v��ros fels��, csillog��, gazdag r��sz��ben egy fiatal tud��s megsz��llottan kutatja az Arcane nev��, m��gikus erej�� krist��lyok felhaszn��l��si lehet��s��g��t, amely id��vel ��j technol��giai magass��gokba kezdi emelni a v��rost, de egy��ttal m��g kapzsibb�� teszi az elitet, akik r��szesedni akarnak a technol��giai felvir��gz��sb��l.
A t��rt��net szinte r��szr��l r��szre v��ltozik, ��rezhet�� a technol��giai fejl��d��s, ��jabb tal��lm��nyok jelennek meg, ��s v��ltoznak a karakterek is, de m��g hogy! A f��bb szerepl��knek a Tr��nok harc��ra eml��keztet�� kegyetlen sorsokat tartogatnak a k��sz��t��k, ��s mindezt egy szinte t��k��letes temp��j�� t��rt��netbe ��gyazva, amelyben az akci��jelenetek l��tv��nyvil��ga olyan egyedi, amilyet ritk��n l��tni, a fordulatok pedig n��ha meg ��gy v��gtak orrba, hogy csak pislogtam.
Ez m��r maga a m��v��szet
Ha valakit esetleg nem h��z be a t��rt��net, akkor is marad b��ven puskapor a sorozatban. Az Arcane megcsin��lja azt, ami szerintem az anim��ci��s filmek j��v��je: olyan saj��tos st��lust, egyedi vizualit��st jelen��t meg, amire jelenleg semmilyen, na j��, nagyon kev��s ��l��szerepl��s sorozat vagy film k��pes.
Vizu��lisan ugyanis a sorozat elk��peszt��. A k��zzel festett hat��st kelt�� anim��ci��k miatt olyan, mint egy ��letre kelt festm��ny, ��s erre id��nk��nt r�� is j��tszanak, a m��gia ��s a steampunk hat��sok kevered��se a v��rosk��pben hihetetlen��l l��tv��nyos, ��s ��r��kig tudn��m sorolni az egyes jelenetekben felbukkan�� fantasztikus k��pi megold��sokat, az egym��sba foly��, p��rhuzamos jelenetek megkompon��l��s��t, az id��s��d�� szerepl��k anim��l��s��t, arckifejez��seit, a k��l��nleges kamerakezel��st, ��s megannyi apr�� r��szletet, amit��l az eg��sz ��l��v�� v��lik. Mindehhez t��k��letes zene ��s hanghat��sok ��s szinkron p��rosulnak (p��ld��ul Hailee Steinfield vagy Shohreh Aghdashloo), n��ha csak t��tottam a sz��mat, mert nem hittem el, hogy ilyet is lehet. Rem��lem, hogy az ��l��szerepl��s sorozatok alkot��i szorgosan jegyzetelnek, mert szerintem az Arcane ��ppen most mutatott meg egy lehets��ges, kreat��v j��v��t a filmipar sz��m��ra, amihez lehet, hogy ��rdemes felz��rk��zni, miel��tt nagyon lemaradnak.
Van p��ld��ul az 5. r��szben egy jelenet, amikor a f��gonosz, Silco, mint egy torz Keresztel�� Szent J��nos pr��b��lja Powderb��l a marad��k normalit��st ��s elvesztett m��lt ir��nti v��gyat "kimosni" egyfajta kiford��tott, beteg "megkeresztel��s" jelleg�� szertart��ssal egy m��rgez�� foly�� v��z��ben. Ami r��ad��sul Silco karaktere kapcs��n is nagyon fontos m��ltb��li jelent��s��ggel b��r. Ez csak egy apr��s��g, de tucatj��val vannak m��g ilyen, t��bb ��rtelm��, kiforgatott pillanatok.
Harley Quinn, te vagy?
A sorozatnak az��rt vannak gyenge pontjai is. Rengeteg a klis��s megold��s, amikor pontosan lehet tudni, hogy mi p��ld��ul egy adott karakter k��vetkez�� mozdulata, megjegyz��se. Enn��l nagyobb probl��ma, hogy a karakterek n��ha ink��bb csontv��znak t��nnek, mint h��s-v��r alakoknak. Ami az��rt furcsa, mert k��zben a karakterek ��rzelmi ��tja egyben a sorozat egyik legnagyobb er��ss��ge is. Bennem hihetetlen k��t��d��st v��ltott ki a k��t testv��r, Vi ��s Powder kapcsolata. M��gis, mivel ez az��rt egy cselekm��nyes blockbuster t��rt��net, sokszor csak annyit mutat meg mindebb��l, amennyit felt��tlen��l sz��ks��ges ahhoz, hogy a motiv��ci��k ��rthet��ek legyenek, ��gy marad egy nagyon intenz��v, de nagyon nyers ��s egyszer��s��tett ��rzelmi t��ltet, ami ugyan t��nyleg hat��sosan m��k��dik, de k��zben mindv��gig azt ��reztem, hogy rezeg a l��c, messze nem hiteles ez ��gy.
��s akkor ez egy kicsit spoileres lesz a k��vetkez�� bekezd��sben: ha m��g nem l��ttad a sorozatot, ��s nem ismered a LoL vonatkoz�� karaktereit, ezt az egyet ugord ��t ink��bb.
Sz��momra eddig a legnagyobb meglepet��s az volt, ami a 3. epiz��d v��g��n t��rt��nt, amikor ugyan kicsit elkapkodva, de Powdert akkora sokk ��rte, hogy az addigi traum��ival terhelten, teljesen megkattant, ��s itt itt szerintem sokunknak esz��be jut a Batman t��rt��netekb��l Harley Quinn, viszont az a helyzet, hogy a Powderb��l lett Jinx szerintem sokkal st��lusosabb, dr��maibb ��s sokr��t��bb szem��lyis��g lett, az ��r��let��t r��ad��sul fantasztikusan ��br��zolj��k az ut��na k��vetkez�� r��szekben, ahogy az arckifejez��se pillanatok alatt v��ltakozik a cinikus, minden mindegyb��l az ijedt gyermeken ��t a k��ts��gbeesett l��nyig, aki nem ura a saj��t tetteinek, mik��zben egy k��zi g��p��gy��val ��ssze-vissza l��v��ld��z. ��s ez t��nyleg az anim��ci�� cs��csa, amikor egyetlen tekintetb��l ennyi mindent ki lehet olvasni egy r��pke m��sodperc alatt.
Az Arcane-t nagy lelkesed��ssel aj��nlom mindenkinek, ne hagyj��tok ki, sci-fi, fantasy rajong��knak szerintem ez maga a csoda, hi��ba j��n mindj��rt a Witcher 2. ��vad, Az id�� kereke, Star Trek, meg a t��bbi sorozat, ��n nem hiszem, hogy b��rmelyik is meg tudn�� k��zel��teni ezt az ��lm��nyt.
��s hajr��, Riot Games, j��jj��n m��g t��bb League of Legends anim��ci��s film, ��s villantsanak a Love, Death & Robotsban m��r elk��peszt�� dolgokat mutat�� st��di��k is valami nagyot, ��s hajr�� a magyar Digic Picturesnek is, akik m��r annyi elk��peszt�� anim��ci��s kisfilmet, trailert raktak le az asztalra, rem��lem, most elj��tt a ti id��t��k.
***
MARKOVICS BOTOND t��bbsz��r��s Zsoldos P��ter- ��s Monolit-d��jas science fiction ��r�� - BRANDON HACKETT ��r��i n��ven - az Agave kiad�� szerz��je, k��zgazd��sz, az SFmag.hu alap��t��ja. Legut��bbi reg��nyei: Eldobhat�� testek, Xeno, Isten g��pei ��s m��s t��rt��netek mesters��ges intelligenci��kr��l, Az id��utaz��s napja.
Ha ��j vagy itt, ��s ��rdekelnek a sci-fi reg��nyeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-reg��nyt olvassam posztot, h��tha ny��jt n��mi seg��ts��get.
Ha van kedved, k��vess a Facebookon ��s az Instagramon!
[image error]Ajánló: Arcane, avagy a felnőtt animációs filmek diadala
Animációs film? Hagyjál már, az mind mesefilm
Nagy rajongója vagyok az animációs filmeknek. Nem, ez így nem pontos, mert pl. a Disney, sőt, a Pixar animációs filmek sem az én világom, elszórakozom rajtuk, de nem nekem mesélnek, nem hozzám szólnak. A South Park, a Simpson család sem talált meg magának csak egy-egy epizód erejéig, de egész évadok végignézésére valahogy sosem vágytam. Az animék már sokkal közelebb állnak hozzám, de azoknál sokszor nem tetszik az egyszerű, költséghatékony, vagy technikailag elavult megvalósítás, hiába vannak tele ötletekkel, izgalmas sztorikkal. Persze, ettől függetlenül a Ghost in the Shell vagy az Akira, a Death Note és társaik ettől még zseniálisak.
Azonban sok éve várom azt a fajta, a videojátékok elképesztő előzeteseiben látott, már-már döbbenetes minőségű animációval készített, főleg felnőtteknek szóló animációs filmet, sorozatot, ami meg tudja mutatni, hogy ez a filmművészeti ág képes ugyanolyan látványos képi világot alkotni, és legalább olyan történeteket elmesélni, mint a hollywoodi blockbusterek. Sőt, szerintem azoknál sokkal többre is képes.
Ezt igazából az évezred eleji Final Fantasy animált mozifilm óta várom. Voltak azóta is ilyen kísérletek, sőt, vannak sikeres animációs sorozatok, de a legtöbb vagy nem tudott kitörni a célcsoport keresésből, vagy abból a gondolatból, hogy egy animációs film mégis csak elsődlegesen gyerekeknek kell készüljön. Vagy ha megpróbált kitörni ebből az ördögi körből, általában nem tudott átütő ismertségre szert tenni, és megmaradt egy szubkultúra, egy szűkebb réteg szórakozásának.
Egy reménybeli trendváltás talán első kiugró sikere szerintem a 2018-as Pókverzum mozifilm volt, de azért ehhez kellett egy Spider-man brand és az, hogy részben megmaradjon az ifjúsági stílus, megoldások, és ebbe szőjék bele a komolyabb témákat.
Aztán 2019 elején jött a Love, Death & Robots, a 18+-os karikás, negyedórás sci-fi, fantasy kisfilmjeivel, és valami olyat mutatott, amit korábban még talán senki, és ezek a stílusos, egyedi animációs filmek már felnőtteknek készültek, komoly, mély vagy véres történeteket meséltek el (zömében), de abban nem vagyok biztos, hogy egy szokásosnál sokkal nagyobb közönséget megtaláltak volna.
A következő lehetséges áttörés egészen mostanáig, az Arcane megjelenéséig váratott magára. Kíváncsi vagyok, ez a sorozat mire megy majd, de egy biztos, ilyen minőségű és ilyen stílusos és látványos animációs sorozatot még soha senki nem készített.
Mi az az Arcane
Ez egy Netflixen nézhető, kilenc részes fantasy/sci-fi animációs sorozat, melynek első három része november elején jelent meg (azóta már újabb három nézhető, és ehét végén jön az utolsó három rész)), és noha vannak hibái, én azt gondolom, hogy így is magasan a legjobb fantasztikus sorozat, ami elérhető a Netflixen. És itt nem csak animációs sorozatokra gondolok, hanem élőszereplősökkel együtt értem.
Lehet, hogy ez túlzásnak tűnik, viszont láthatóan nem csak én gondolom így, pl. az Imdb-n 9,4-en áll (ami egy nagyon-nagyon magas érték 28 ezer értékeléssel), a Rottentomatoes-on 100%, és tele van a net nagyon jó, sőt, annál is jobb kritikákkal.
De mi is ez a sorozat pontosan, és honnan került elő?
Na, nem a semmiből. Az Arcane a League of Legends (LoL) című online videojátékvilág fejlesztői, a Riot Games és a francia Fortiche Productions stúdió közös projektje, ami a LoL világán, azok egyes hőskaraktereit használva mesél el egy történetet. Ez az információ elsőre kicsit lelombozott, egy videojátékot promózó animációs sorozat nem túl biztató, ha valaki nem ismeri a hátteret, csak közben a trailer meg olyan elszállt, sokrétű, komplex és lenyűgöző mézesmadzagot lógatott elém, hogy mégis nagyon kíváncsi lettem.
Egyáltalán nem ismerem a LoL-t, sem a világát, csak a fantasztikus animációs szkeccsfilmjeik közül láttam néhányat, amelyek egy-egy hőskaraktert mutatnak be. Így az Arcane a számomra olyan volt, mint egy új világ, egy teljesen új történet. Ilyenkor nagy a kockázat, hogy az átlagember tud-e kapcsolódni egy ilyen kidolgozott világhoz, de a jó hír az, hogy ez a sorozat önállóan megáll a lábán, semmit nem kell tudni hozzá.
Sőt, így még sokkal jobban is működik.
Az Arcane egyik nagy erőssége, hogy magyarázkodás, kiselőadások nélkül épít fel egy fantasztikusan kreatív világot. Egyszerűen csak bedob az eseményekbe, tökéletesen adagolja a szükséges tudnivalókat, izgalmas részleteket, de közben végig a karakterekre fókuszál. A sztoriban ugyan helyenként azért megmaradt egyfajta ifjúsági jelleg, de ettől még egyértelműen felnőtteknek készült, nem véletlen a 16-os karika, mert ahogy halad előre a történet, egyre durvább, véresebb események történnek, és aki az első részben egy gyerek számára menő karakternek tűnhet, egy felnőtt számára pedig pl. cuki kislánynak, az hamarosan megnyomorodik, megőrül, kifordul magából. Vagy meghal.
Az Arcane mágikus, de emellett steampunk jellegű városa, Piltover puskákkal, léghajókkal, robotokkal, mágusokkal teli, és remekül vegyíti a technológiát a mágiával. A két főhős egy árván maradt lánytestvérpár, Vi és Powder, akiket az alvilági figura, Vander fogad örökbe. Ez az első néhány perc eseménye, és olyan szívszorító és erőteljes, hogy azonnal érdekelni kezdett a szereplők sorsa. Arra azonban nem voltam felkészülve, ahová aztán a történet letaszította őket, mert hiszen két árván maradt gyerekkel mi rosszabb történhetne ennél, ugye?
Eközben a város felső, csillogó, gazdag részében egy fiatal tudós megszállottan kutatja az Arcane nevű, mágikus erejű kristályok felhasználási lehetőségét, amely idővel új technológiai magasságokba kezdi emelni a várost, de egyúttal még kapzsibbá teszi az elitet, akik részesedni akarnak a technológiai felvirágzásból.
A történet szinte részről részre változik, érezhető a technológiai fejlődés, újabb találmányok jelennek meg, és változnak a karakterek is, de még hogy! A főbb szereplőknek a Trónok harcára emlékeztető kegyetlen sorsokat tartogatnak a készítők, és mindezt egy szinte tökéletes tempójú történetbe ágyazva, amelyben az akciójelenetek látványvilága olyan egyedi, amilyet ritkán látni, a fordulatok pedig néha meg úgy vágtak orrba, hogy csak pislogtam.
Ez már maga a művészet
Ha valakit esetleg nem húz be a történet, akkor is marad bőven puskapor a sorozatban. Az Arcane megcsinálja azt, ami szerintem az animációs filmek jövője: olyan sajátos stílust, egyedi vizualitást jelenít meg, amire jelenleg semmilyen, na jó, nagyon kevés élőszereplős sorozat vagy film képes.
Vizuálisan ugyanis a sorozat elképesztő. A kézzel festett hatást keltő animációk miatt olyan, mint egy életre kelt festmény, és erre időnként rá is játszanak, a mágia és a steampunk hatások keveredése a városképben hihetetlenül látványos, és órákig tudnám sorolni az egyes jelenetekben felbukkanó fantasztikus képi megoldásokat, az egymásba folyó, párhuzamos jelenetek megkomponálását, az idősödő szereplők animálását, arckifejezéseit, a különleges kamerakezelést, és megannyi apró részletet, amitől az egész élővé válik. Mindehhez tökéletes zene és hanghatások és szinkron párosulnak (például Hailee Steinfield vagy Shohreh Aghdashloo), néha csak tátottam a számat, mert nem hittem el, hogy ilyet is lehet. Remélem, hogy az élőszereplős sorozatok alkotói szorgosan jegyzetelnek, mert szerintem az Arcane éppen most mutatott meg egy lehetséges, kreatív jövőt a filmipar számára, amihez lehet, hogy érdemes felzárkózni, mielőtt nagyon lemaradnak.
Van például az 5. részben egy jelenet, amikor a főgonosz, Silco, mint egy torz Keresztelő Szent János próbálja Powderből a maradék normalitást és elvesztett múlt iránti vágyat "kimosni" egyfajta kifordított, beteg "megkeresztelés" jellegű szertartással egy mérgező folyó vízében. Ami ráadásul Silco karaktere kapcsán is nagyon fontos múltbéli jelentőséggel bír. Ez csak egy apróság, de tucatjával vannak még ilyen, több értelmű, kiforgatott pillanatok.
Harley Quinn, te vagy?
A sorozatnak azért vannak gyenge pontjai is. Rengeteg a klisés megoldás, amikor pontosan lehet tudni, hogy mi például egy adott karakter következő mozdulata, megjegyzése. Ennél nagyobb probléma, hogy a karakterek néha inkább csontváznak tűnnek, mint hús-vér alakoknak. Ami azért furcsa, mert közben a karakterek érzelmi útja egyben a sorozat egyik legnagyobb erőssége is. Bennem hihetetlen kötődést váltott ki a két testvér, Vi és Powder kapcsolata. Mégis, mivel ez azért egy cselekményes blockbuster történet, sokszor csak annyit mutat meg mindebből, amennyit feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a motivációk érthetőek legyenek, így marad egy nagyon intenzív, de nagyon nyers és egyszerűsített érzelmi töltet, ami ugyan tényleg hatásosan működik, de közben mindvégig azt éreztem, hogy rezeg a léc, messze nem hiteles ez így.
És akkor ez egy kicsit spoileres lesz a következő bekezdésben: ha még nem láttad a sorozatot, és nem ismered a LoL vonatkozó karaktereit, ezt az egyet ugord át inkább.
Számomra eddig a legnagyobb meglepetés az volt, ami a 3. epizód végén történt, amikor ugyan kicsit elkapkodva, de Powdert akkora sokk érte, hogy az addigi traumáival terhelten, teljesen megkattant, és itt itt szerintem sokunknak eszébe jut a Batman történetekből Harley Quinn, viszont az a helyzet, hogy a Powderből lett Jinx szerintem sokkal stílusosabb, drámaibb és sokrétűbb személyiség lett, az őrületét ráadásul fantasztikusan ábrázolják az utána következő részekben, ahogy az arckifejezése pillanatok alatt váltakozik a cinikus, minden mindegyből az ijedt gyermeken át a kétségbeesett lányig, aki nem ura a saját tetteinek, miközben egy kézi gépágyúval össze-vissza lövöldöz. És ez tényleg az animáció csúcsa, amikor egyetlen tekintetből ennyi mindent ki lehet olvasni egy röpke másodperc alatt.
Az Arcane-t nagy lelkesedéssel ajánlom mindenkinek, ne hagyjátok ki, sci-fi, fantasy rajongóknak szerintem ez maga a csoda, hiába jön mindjárt a Witcher 2. évad, Az idő kereke, Star Trek, meg a többi sorozat, én nem hiszem, hogy számomra bármelyik is meg tudná közelíteni ezt az élményt.
És hajrá, Riot Games, jöjjön még több League of Legends animációs film, és villantsanak a Love, Death & Robotsban már elképesztő dolgokat mutató stúdiók is valami nagyot, és hajrá a magyar Digic Picturesnek is, akik már annyi elképesztő animációs kisfilmet, trailert raktak le az asztalra, remélem, most eljött a ti időtök.
***
MARKOVICS BOTOND többszörös Zsoldos Péter- és Monolit-díjas science fiction író - BRANDON HACKETT írói néven - az Agave kiadó szerzője, közgazdász, az SFmag.hu alapítója. Legutóbbi regényei: Eldobható testek, Xeno, Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, Az időutazás napja.
Ha új vagy itt, és érdekelnek a sci-fi regényeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-regényt olvassam posztot, hátha nyújt némi segítséget.
Ha van kedved, kövess a Facebookon és az Instagramon!
[image error]November 4, 2021
Az id��utaz��s napja p��ntekre esik. - 2021. november 5-re
2021. NOVEMBER 5. 14:59
"Abban a pillanatban, amikor az els�� id��g��p m��k��d��sbe l��p, k��tsz��zmilli��rd id��utaz�� jelenik meg a F��ld��n. M��r megt��rt��nt, ��ppen most t��rt��nik, ��s m��g sz��mtalanszor meg fog t��rt��nni, ah��nyszor csak ��jra elj��v��k ide, azonban az els�� ��lm��ny marad a legeml��kezetesebb.
Az id��utaz��s napja p��ntekre esik."
Hopp��, ez most van!
Ez az els�� reg��nyem, amelyet utol��rt az id��.
Nagyon gyorsan eltelt ez a h��t ��v, ami��ta Az id��utaz��s napja megjelent. Eml��kszem, hogy mennyire hirtelen j��tt, intenz��v ��tlet volt, ami ��ppen olyan helyzetben kapott el, amikor a k��vetkez�� reg��ny sztorij��t kerestem.
��gy t��rt��nhetett meg, hogy n��h��ny napi l��zas jegyzetel��s ut��n annyira elkapott a lend��let, hogy neki is ugrottam az ��r��snak. Ennek az lett a k��vetkezm��nye, hogy az els�� draft v��g��l v��gig csak ��d��m n��z��pontj��ban ��r��dott meg, ��s csak amikor a v��g��re ��rtem, akkor j��ttem r��, hogy valami nagyon hi��nyzik, ��s ��gy a fel��t ��jra��rtam, ��s ekkor ker��lt bele az id��utaz��s feltal��l��ja, mint m��sodik n��z��pont szerepl��.
A d��tum eredetileg 2031-ben lett volna, de azt��n valami��rt t��z ��vvel kor��bbra ker��lt a v��gleges verzi��ban amiatt, hogy a t��rt��net kezdeti vil��g nem sokban k��l��nb��z��tt 2014-t��l, amikor a k��nyv megjelent.
��s hogy mi��rt november 5? Ez egy apr��cska tisztelg��s akart lenni a Vissza a j��v��be-filmek fel��, mivel Dr. Emmett Brown 1955. november 5-��n tal��lta ki a fluxuskondenz��tor ��tlet��t, ami az 1985-��s id��g��p alapja lett.
(Ha esetleg m��g nem olvastad, itt egy beleolvas��.)
Az id��utaz��s napja eleddig a legsikeresebbnek mondhat�� reg��nyem, elfogyott bel��le k��t kiad��s, ��s jelenleg nem nagyon kaphat��, csak e-k��nyvben vagy antikv��riumban, sz��val, ��gy t��nik, Benneteket is izgatott a glob��lis id��utaz��s ��s a F��ldet ellep�� sok milli��rd id��utaz�� gondolata. Az ��vek sor��n bel��le egy angol ford��t��s, egy az��ta is a semmiben lebeg��, New York-i irodalmi ��gyn��ki szerz��d��s ��s egy forgat��k��nyv is.
��s ��rtam hozz�� egy folytat��st is, Az id��utaz��s tegnapja c��mmel, amivel egy��tt lesz igaz��n kerek a t��rt��net. (Ez sajnos szint��n alig kaphat�� m��r.)
(Persze, a fogy��si adatokban m��rt siker csak egy sz��m, ��s mindig relat��v, sok k��ze nincs a min��s��ghez - ��s tavaly az Eldobhat�� testek id��ar��nyosan n��zve k��zben egyel��re ��t is vette t��le ezt a c��met.)
A k��t k��tetben megpr��b��ltam logikai-gazdas��gi-t��rsadalmi oldalr��l v��giggondolni, hogy mi t��rt��nne, ha l��tezne gaz id��utaz��s. Abb��l indultam ki, hogy a legt��bb id��utaz��s t��rt��net egy z��rt burokban j��tsz��dik, ��s nem foglalkozik a k��vetkezm��nyekkel. Valaki visszautazik az id��ben (m��ltba, jelenbe, mindegy), ��s vagy megv��ltoztatja azt, vagy nem, a legt��bbsz��r k��t id��s��k, t��bbnyire egy gener��ci��n bel��l.
Csakhogy, ha valaki pl. 2050-ben l��trehozza az els�� id��g��pet, akkor onnant��l j��v��ben l��tezik a technol��gia, id��vel egyre k��nnyebb hozz��jutni, egyre kisebb, egyre fejlettebb lesz. ��s ha egyszer nyilv��noss�� v��lik (m��rpedig neh��z a v��gtelens��gig eltitkolni), akkor az id��utaz��s logik��ja miatt val��j��ban b��rmelyik id��pillanatban az lesz. Nem n��h��ny ember utazna, hanem mindenki, 2100-b��l, 2200-b��l, 5000-b��l, 10000-b��l ��s k��s��bbr��l is b��rhonnan ��rkezhetn��nek id��utaz��k. Ez elk��peszt�� mennyis��g�� embert jelentene, ��s val��sz��n��leg hatalmas k��oszhoz vezetne.
��s ebben a k��oszban, egyfajta tempor��lis szingularit��s pillanat��ban indul a reg��ny cselekm��nye is.
Az id��utaz��s t��rt��netekn��l divatosak a grafikonok, amelyek az egyes id��s��kokat pr��b��lj��k ��br��zolni, ��tl��that��v�� tenni. A megjelen��s k��rny��k��n a po��n ��s a szeml��ltet��s kedv����rt k��sz��tettem a reg��nyhez egy saj��t id��grafikont, ami ��gy n��zett ki:
A Covid azonban az id��utaz��snak is betett, a feltal��l�� projektje nem kapott el��g t��mogat��st, ��gyhogy m��g messze nincs k��sz az els�� id��utaz�� eszk��z. Sz��val, figyelem, biztos forr��sb��l tudom, hogy p��ntek d��lut��n nem lesz id��utaz�� t��meg a Blah��n, sem a vil��gon.:D
Hol kaphat��?Jelenleg sehol, antikv��riumokban vagy itt-ott felbukkanhat egy-egy kall��d�� p��ld��ny mindk��t k��tetb��l.
Vagy e-k��nyvben a Dibook.hu-n:
Az id��utaz��s napja: https://dibook.hu/konyv/az-idoutazas-napja
Az id��utaz��s tegnapja: https://dibook.hu/konyv/az-idoutazas-tegnapja
***
MARKOVICS BOTOND t��bbsz��r��s Zsoldos P��ter- ��s Monolit-d��jas science fiction ��r�� - BRANDON HACKETT ��r��i n��ven - az Agave kiad�� szerz��je, k��zgazd��sz, az SFmag.hu alap��t��ja. Legut��bbi reg��nyei: Eldobhat�� testek, Isten g��pei ��s m��s t��rt��netek mesters��ges intelligenci��kr��l, Xeno, Az id��utaz��s napja.
Ha ��j vagy itt, ��s ��rdekelnek a sci-fi reg��nyeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-reg��nyt olvassam posztot, h��tha ny��jt n��mi seg��ts��get.
Ha van kedved, k��vess a Facebookon ��s az Instagramon!
[image error]
Az időutazás napja péntekre esik. - 2021. november 5-re
2021. NOVEMBER 5. 14:59
"Abban a pillanatban, amikor az első időgép működésbe lép, kétszázmilliárd időutazó jelenik meg a Földön. Már megtörtént, éppen most történik, és még számtalanszor meg fog történni, ahányszor csak újra eljövök ide, azonban az első élmény marad a legemlékezetesebb.
Az időutazás napja péntekre esik."
Hoppá, ez most van!
Ez az első regényem, amelyet utolért az idő.
Nagyon gyorsan eltelt ez a hét év, amióta Az időutazás napja megjelent. Emlékszem, hogy mennyire hirtelen jött, intenzív ötlet volt, ami éppen olyan helyzetben kapott el, amikor a következő regény sztoriját kerestem.
Így történhetett meg, hogy néhány napi lázas jegyzetelés után annyira elkapott a lendület, hogy neki is ugrottam az írásnak. Ennek az lett a következménye, hogy az első draft végül végig csak Ádám nézőpontjában íródott meg, és csak amikor a végére értem, akkor jöttem rá, hogy valami nagyon hiányzik, és így a felét újraírtam, és ekkor került bele az időutazás feltalálója, mint második nézőpont szereplő.
A dátum eredetileg 2031-ben lett volna, de aztán valamiért tíz évvel korábbra került a végleges verzióban amiatt, hogy a történet kezdeti világ nem sokban különbözött 2014-től, amikor a könyv megjelent.
És hogy miért november 5? Ez egy aprócska tisztelgés akart lenni a Vissza a jövőbe-filmek felé, mivel Dr. Emmett Brown 1955. november 5-én találta ki a fluxuskondenzátor ötletét, ami az 1985-ös időgép alapja lett.
(Ha esetleg még nem olvastad, itt egy beleolvasó.)
Az időutazás napja eleddig a legsikeresebbnek mondható regényem, elfogyott belőle két kiadás, és jelenleg nem nagyon kapható, csak e-könyvben vagy antikváriumban, szóval, úgy tűnik, Benneteket is izgatott a globális időutazás és a Földet ellepő sok milliárd időutazó gondolata. Az évek során belőle egy angol fordítás, egy azóta is a semmiben lebegő, New York-i irodalmi ügynöki szerződés és egy forgatókönyv is.
És írtam hozzá egy folytatást is, Az időutazás tegnapja címmel, amivel együtt lesz igazán kerek a történet. (Ez sajnos szintén alig kapható már.)
(Persze, a fogyási adatokban mért siker csak egy szám, és mindig relatív, sok köze nincs a minőséghez - és tavaly az Eldobható testek időarányosan nézve közben egyelőre át is vette tőle ezt a címet.)
A két kötetben megpróbáltam logikai-gazdasági-társadalmi oldalról végiggondolni, hogy mi történne, ha létezne gaz időutazás. Abból indultam ki, hogy a legtöbb időutazós történet egy zárt burokban játszódik, és nem foglalkozik a következményekkel. Valaki visszautazik az időben (múltba, jelenbe, mindegy), és vagy megváltoztatja azt, vagy nem, a legtöbbször két idősík, többnyire egy generáción belül.
Csakhogy, ha valaki pl. 2050-ben létrehozza az első időgépet, akkor onnantól jövőben létezik a technológia, idővel egyre könnyebb hozzájutni, egyre kisebb, egyre fejlettebb lesz. És ha egyszer nyilvánossá válik (márpedig nehéz a végtelenségig eltitkolni), akkor az időutazás logikája miatt valójában bármelyik időpillanatban az lesz. Nem néhány ember utazna, hanem mindenki, 2100-ból, 2200-ból, 5000-ből, 10000-ből és későbbről is bárhonnan érkezhetnének időutazók. Ez elképesztő mennyiségű embert jelentene, és valószínűleg hatalmas káoszhoz vezetne.
És ebben a káoszban, egyfajta temporális szingularitás pillanatában indul a regény cselekménye is.
Az időutazós történeteknél divatosak a grafikonok, amelyek az egyes idősíkokat próbálják ábrázolni, átláthatóvá tenni. A megjelenés környékén a poén és a szemléltetés kedvéért készítettem a regényhez egy saját időgrafikont, ami így nézett ki:
A Covid azonban az időutazásnak is betett, a feltaláló projektje nem kapott elég támogatást, úgyhogy még messze nincs kész az első időutazó eszköz. Szóval, figyelem, biztos forrásból tudom, hogy péntek délután nem lesz időutazó tömeg a Blahán, sem a világon.:D
Hol kapható?Jelenleg sehol, antikváriumokban vagy itt-ott felbukkanhat egy-egy kallódó példány mindkét kötetből.
Vagy e-könyvben a Dibook.hu-n:
Az időutazás napja: https://dibook.hu/konyv/az-idoutazas-napja
Az időutazás tegnapja: https://dibook.hu/konyv/az-idoutazas-tegnapja
***
MARKOVICS BOTOND többszörös Zsoldos Péter- és Monolit-díjas science fiction író - BRANDON HACKETT írói néven - az Agave kiadó szerzője, közgazdász, az SFmag.hu alapítója. Legutóbbi regényei: Eldobható testek, Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, Xeno, Az időutazás napja.
Ha új vagy itt, és érdekelnek a sci-fi regényeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-regényt olvassam posztot, hátha nyújt némi segítséget.
Ha van kedved, kövess a Facebookon és az Instagramon!
[image error]
October 21, 2021
Aj��nl��: D��ne (2021)
Egy ��v ��s t��bb orsz��ghoz k��pest m��g m��sf��l h��nap k��s��ssel csak ide��rt hozz��nk is Frank Herbert: D��ne reg��ny��nek ��j moziv��ltozata, ��s egyvalamire ez az id��szak mindenk��ppen megtan��tott: ez pedig a t��relem. Na, de v��gre itt van a bemutat��, ��s ugyan sajnos m��g a koronav��rus is itt van, de rem��lj��k nem fogja t��nkrev��gni a folytat��sok elk��sz��lt��t.
A D��ne a valaha ��rt egyik legjobb science fiction reg��ny, olyan m��, amib��l az��ta sz��mos m��s t��rt��net mer��tett szem��rmesen vagy szem��rmetlen��l, a legismertebbek tal��n a Star Wars, a Tr��nok harca vagy ak��r a M��trix (Forradalmak). Ha nem olvastad, mindenk��ppen ��rdemes a ciklus tov��bbi ��t k��tet��vel egy��tt. ��s egy olyan reg��ny, ami szinte megfilmes��thetetlen. 1984-ben David Lynch m��g Frank Herbert k��zrem��k��d��s��vel m��gis leforgatta a saj��t v��ltozat��t, ami ugyan egyes jeleneteiben, atmoszf��r��j��ban kifejezetten egyedi ��s maradand��, de ��sszess��g��ben mint film, nem m��k��d��tt, nem tudott mit kezdeni a hatalmas vil��ggal, a rengeteg inform��ci��val, emiatt a karakterek is ��gy besz��ltek, mintha k��pesk��nyvek alatti magyar��z��sz��vegeket olvastak volna fel, de az eg��sz film is ink��bb egy k��pesk��nyvnek t��nt, mint egys��ges t��rt��netnek. (A SyFy minisorozat��t pedig ��n ink��bb szeretn��m elfelejteni.)
��s most meg��rkezett a Denis Villeneuve rendezte ��j adapt��ci��, ami viszont egyel��re csak a t��rt��net els�� fel��t tartalmazza, ��m ez egy logikus d��nt��s, mert a D��n��t egyszer��en nem lehet egyetlen filmben kibontani.
Amikor leg��rd��lt a st��blista, k��t dolog jutott eszembe. Az egyik, hogy ez val��ban egy t��rt��neth�� ��s hiteles adapt��ci��. A m��sik pedig, hogy hol a folytat��sa, ide vele azonnal. Azokra a fantasztikus lehet��s��gekre tudtam csak gondolni, hogy mi minden j��het a m��sodik filmben, mennyi apr��s��got ��p��tett sz��p csendben az els�� r��sz, ��s mennyit rejtett el sz��nd��kosan, gondolok itt elj��vend�� fontos szerepl��kre ��s egy nemezisre.
M��g az ��lm��ny hat��sa alatt vagyok, de megpr��b��lok ett��l elvonatkoztatni, ��s a rajong��i lelkesed��sen t��ll��pve racion��lisan (��s spoilermentesen) ��sszeszedni, hogy sz��momra milyen is volt Denis Villeneuve D��ne mozija. Ez itt nem kritika, nem lesz benne sz�� a t��rt��netr��l, ink��bb azoknak sz��l, akik ismerik Frank Herbert reg��ny��t, mert ahhoz fogom viszony��tani, ��s ink��bb r��szleteket emelek ki.
Mennyire h�� a k��nyvh��z?
Aki olvasta, szereti a reg��nyt, val��sz��n��leg ��gy ��l be a moziba, hogy els��dlegesen tal��n erre k��v��ncsi a legjobban.
Van egy r��vidke k��psor, ami egy Muad'Dibet, egy sivatagi ugr��egeret k��vet n��h��ny m��sodpercig. A kamera r��f��kusz��l az eg��rszer�� ��llatka hatalmas f��l��re, amellyel megk��ti a leveg��ben l��v�� nedvess��get, ��s amikor egy v��zcsepp elkezd lecsordog��lni a f��lkagyl��j��ban, odakap a mancs��val, majd a mancs��r��l lenyalja a v��zcseppet, v��g��l termet��hez k��pest hatalmas l��baival a laza homokban k��nnyed��n k��zlekedve arr��bb ugr��l. Sz��momra az eg��sz D��ne vil��g��nak esszenci��ja jelenik meg ebben a n��h��ny m��sodpercnyi jelenetben. ��s rengeteg ilyen apr��s��ggal van tele a film (pl. a bika mot��vum, amit csak a k��nyvolvas��k ��rthetnek teljess��g��ben), biztos vagyok benne, hogy sokat ��szre sem vettem k��z��l��k els��re.
Fogalmam sincs, hogy aki sosem olvasta a D��n��t, ��s semmit nem tud err��l a hatalmas, izgalmas vil��gr��l, azt mennyire tudja mag��val ragadni a film, de eszembe jut, hogy tizenk��t ��vesen volt szerencs��m moziban l��tni m��g a David Lynch-f��le adapt��ci��t, ��s az engem teljesen elvar��zsolt, mert a rengeteg ��gyetlens��ge ellen��re is volt valami nagyon egyedi hangulata. Na, a Villeneuve-f��le D��ne ��gy teremti meg a D��ne egyedi atmoszf��r��t, hogy k��zben sokkal h��bb a vil��ghoz ��s a karakterekhez is, mint Lynch filmje. Villeneuve v��zi��ja sz��momra nagyon k��zel ��ll ahhoz, amit hajdan��n, a reg��ny olvas��sa k��zben ��reztem, ��s nagyon rem��lem, hogy aki nem olvasta a k��nyvet, azt ugyan��gy elvar��zsolj��k a monument��lis jelenetek, a karakterek k��zti intimit��s, ��s az, ahogy Paul Atreides, a f��h��s fokozatosan elvesz��ti az ��rtatlans��g��t, ��s az esem��nyek beler��ntj��k egy olyan szerepbe, amelyt��l egyre jobban retteg.
Filmk��nt azonban az ��j D��ne messze nem t��k��letes. A k��t ��s f��l ��ra j��t��kid�� ellen��re is n��ha ��gy ��reztem, hogy rohanunk. Nem az��rt, mert akci�� akci��t k��vetne, nem, ebb��l a szempontb��l a temp��ja olyan, mint a reg��ny��, sz��pen h��mp��ly��g, ��s ��p��ti fel a kr��ziseit. Viszont itt van ez a monument��lis vil��g, ��s fel-fel villannak r��szletek, de nem egy jelenetben ��gy ��reztem, hogy lehetett volna m��g m��lyebbre ��sni a mitol��gi��kban, a rejtett tervekben, vagy csak eln��zni a monument��lis Atreides haj��kat a sivatagi ��rkik��t��ben, ��rezni a homokot a b��r��m alatt, hallgatni az ornitopterek z��mm��g�� rotorhangj��t, figyelni k��lvil��giakat megvet�� fremeneket vagy a Bene Gesserit boszork��nyokat (a Bene Gesserit sorozat ha ezt a szellemis��get, hangulatot hozza, mint ami az ��sszes filmb��li jelenetb��l ��radt, akkor nagyon v��rom). Persze, olvastm olyan kritik��kat, amelyek szerint meg lass�� a film, de h��t, ez att��l f��gg, kinek milyen az ��zl��se.
Ez a sz��momra siet��s temp�� r��ad��sul id��nk��nt elvesz a szerepl��k k��z��tti ��rzelmi kapcsolatokb��l. F��leg a film els�� fel��ben, egy-egy jelenetben n��ha eg��szen ��resek a p��rbesz��dek (sajnos ez az ��tlag fantasztikus/szuperh��s filmekb��l m��r ismer��s), pedig itt azt��n annyi mindenr��l lehetne besz��lgetni ak��r egy-egy f��lmondatban is, ��s akkor tal��n Dr. Yueh szem��lyis��ge, vagy Leto herceg ��s Jessica kapcsolata is t��bb id��t kapna. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy ebb��l a szempontb��l Herbert reg��ny��ben is sok karakter csak archet��pus vagy szimpla pap��rmas��, ��s ezen a mozifilm sem tudott/akart v��ltoztatni.
Mindez az��rt szembet��n��, mert amikor viszont a film t��nyleg besz��ltetni kezdi a szerepl��it, akkor nagyon m��k��dik. ��s szerencs��re ezekb��l van t��bb, ��s a m��sodik fel��ben m��r szinte egym��st k��vetik a hidegr��z��san intenz��v jelenetek. A kedvencem p��ld��ul, amikor Paul ��s Jessica egy homok al�� temetett cirk��s��torban kuporog. Az a n��h��ny perc szerintem a film leger��sebb pillanata, ahogy Paul r��eszm��l arra, hogy milyen j��v�� is v��rhat r��, r��ad��sul annyi k��s��bbi esem��nynek ��p��ti meg az alapj��t, hogy nagyon rem��lem, hogy a D��ne 2. r��sze ut��n elk��sz��l a D��ne messi��sa reg��ny filmv��ltozata is.
Karakterek, sz��n��szek
Az ut��bbi ��vek leger��sebb filmes sz��n��szg��rd��j��b��l gyakorlatilag mindenki kihozta a szerep��b��l a maximumot, igaz, a legt��bbj��knek Timoth��e Chalamet Paul Atreides��n t��l kev��s t��r jutott. VChalamet pedig val��ban maga Paul Atreides, fiatal ��s ��rtatlan, de k��zben kell��en korav��n is. L��ttam m��r p��r filmben, ��gyhogy m��r a kiv��laszt��sakor sejtettem, hogy remek v��laszt��s. Nekem rajta k��v��l Jason Momoa (Duncan Idaho), Rebecca Ferguson (Lady Jessica), Sharon Duncan-Brewster (Liet-Kynes) ��s Javier Bardem (Stilgar) tetszett a legjobban. Liet ��s Idaho f��leg az��rt, mert sokkal izgalmasabb, karizmatikusabb szerepl��kk�� v��ltak a filmben, mint a reg��nyben voltak. Bardem Stilgarja iszonyatosan izgalmas, r��vidke jelenl��te alatt is im��dtam a flegma k��z��ny��t, vagy ahogy az els�� jelenet��ben h��mm��gve m��ri v��gig az Atreideseket, szinte ��rezni, hogy itt �� az, aki ��ppen vizsg��ztatja a v��zzel teli, puha k��lvil��giakat. Rebecca Ferguson pedig v��gre egy olyan Jessica, aki azon t��l, hogy anya ��s szeret��, val��ban egy hal��losan vesz��lyes Bene Gesserit is. Az ornitopteres sz��k��sjelenetben ��rdemes megn��zni az arc��t, eg��szen m��s, t��nyleg boszork��nyszer��v�� v��lik, amikor igaz��n akci��ba lend��l.
A Harkonnennek a reg��nyben sem voltak t��l��rnyalva, de itt m��g ann��l is kevesebb jutott p��ld��ul a b��r�� machin��tori tervsz��v�� jellemvon��s��nak ��br��zol��s��ra, ��gy ��k megmaradtak az 1.0 gonoszok szintj��n. Engem ez nem zavart annyira, de biztos, hogy benn��k lett volna m��g potenci��l. Annak viszont ��r��l��k, hogy a Lynch- ��s a SyFy-verzi�� hiszt��rikusan kacag��, abszurd karikat��r��i ut��n Stellan Skarsg��rd megform��l��s��ban v��gre egy a reg��nyhez m��lt�� Vladimir Harkonnen kelt ��letre, egy tervsz��v��get��, hideg ��s sz��m��t��, f��lelmetes jelens��g.
Hanghat��sok ��s zene
Meglep��dn��k, ha a hangr��gz��t��s nem kapna j��v��re Oscart ez��rt a teljes��tm��ny��rt. Az am��gy ��nmagukban t��k��letes orniptopterek szitak��t��sz��rnyainak z��mm��g��se, a f��rk��szvad��sz ��les hangja, amikor k��zeledik, a a pajzsok serceg��, kattog�� z��reje, az Atreidesek monument��lis ��rkez��se a D��n��re mind hihetetlen er��teljesek. ��s e mell�� itt van Hans Zimmer, aki t��bbnyire hars��ny, de szinte mindig fantasztikus ��s f��lbem��sz�� zen��ket ��r, de itt valami eg��szen m��st tett, mint eddig b��rmikor, mert egy fura, misztikus hangz��ssal maga is hozz��j��rult a hanghat��sokhoz is (pl. Bene Gesserit ��rkez��sekor hallhat�� suttog�� k��nt��l��s), ��gy egy szokatlan, idegen, kev��sb�� dallamos, de t��k��letes D��ne-zen��t kompon��lt, ami m��k��dik ��nmag��ban is, m��g ha nem is adja k��nnyen mag��t, viszont maxim��lisan al��rendeli mag��t a filmnek, amivel minden pillanatban t��k��letes ��sszhangban van.
Vizu��lis vil��g��p��t��s
Elk��peszt�� mennyis��g�� technol��gi��t, l��nyt, ikonikus elemeket ford��tottak ��t a k��nyv le��r��saib��l vizu��lis nyelvre szinte t��k��letesen. El��g csak a k��l��nb��z�� ornitopter t��pusokra, a pajzsokra, a t��vet��kre gondolni, de ott vannak a gigantikus Atreides ��s Harkonnen sz��ll��t��haj��k, a ligahaj��k (amik tulajdonk��ppen nem is haj��k), vagy maguk a homokf��rgek. Persze, van, ami kicsit furcs��nak hatott, p��ld��ul p��rszor haszn��ltak l��zereket, de olyan helyzetben is (Idaho ornitopter��nek ��ld��z��se), amikor a vil��g logik��ja szerint ez el��g kock��zatos ��tlet, mert hiszen a pajzs ��s a l��zer tal��lkoz��sa mindkett�� megsemmis��l��s��hez vezet. De ez apr��s��g, f��leg, mert ek��zben intenz��ven ��tj��tt az ilyen nyal��bok ereje ��s f��lelmetess��ge.
Vagy itt vannak a k��l��nb��z�� nyelvek. A film haszn��lja a titkos k��zjeles kommunik��ci��t, de megjelenik a sardaukar ��s Atreides harci nyelv, ahogy a fremenek saj��t nyelve is. ��s ha m��r sardaukarok: eddig minden mozg��k��pes v��ltozat nagyon cs��ny��n elb��nt a cs��sz��r elitharcosaival, de most megkapt��k a m��lt�� bemutat��st, m��g ��gy is, ha a felismerhet��s��g miatt kihagyt��k azt, hogy Harkonnan ruh��ban vannak.
��sszess��gben, sz��momra a film egy majdnem t��k��letes adapt��ci��, az, amit a reg��ny val��ban meg��rdemel. ��s val��j��ban teljesen mindegy, hogy a k��nyvet olvasva vagy an��lk��l n��zed, mindenk��ppen nagyon egyedi, moziban ritk��n l��that�� ��lm��ny. Nagyon v��rom a folytat��st, a sztori lez��r��s��t - rem��lem, nem vacakolnak sok��ig, ��s elkezd��dhet a forgat��s. (A Warner pedig szerintem hatalmas bakl��v��st k��vetett el azzal, hogy nem enged��lyezte, hogy egyben forgass��k le a k��t r��szt.)
Sz��val, mozira fel, a D��ne az a fajta film, amit nem szabad kihagyni, ha kicsit is szereted a science fictiont.
V��gezet��l pedig ne feledj��k, hogy a sivatagi felv��telek (Jord��nia), plusz a Caladan k��ls�� helysz��nei (Norv��gia) kiv��tel��vel a legt��bb jelenet Magyarorsz��gon k��sz��lt, az Orig�� st��di��ban, sz��mos magyar statiszt��val.
***
MARKOVICS BOTOND t��bbsz��r��s Zsoldos P��ter- ��s Monolit-d��jas science fiction ��r�� - BRANDON HACKETT ��r��i n��ven - az Agave kiad�� szerz��je, k��zgazd��sz, az SFmag.hu alap��t��ja. Legut��bbi reg��nyei: Eldobhat�� testek, Isten g��pei ��s m��s t��rt��netek mesters��ges intelligenci��kr��l, Xeno, Az id��utaz��s napja.
Ha ��j vagy itt, ��s ��rdekelnek a sci-fi reg��nyeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-reg��nyt olvassam posztot, h��tha ny��jt n��mi seg��ts��get.
Ha van kedved, k��vess a Facebookon ��s az Instagramon!
[image error]
