Brandon Hackett's Blog, page 2

2022: A legrosszabb és legjobb év. Felkészül: 2023

Minden év végi, év eleji bejegyzésnek úgy kezdek neki, hogy elolvasom az előző évi évértékelőt, előretekintőt, most a 2022-est. Meglepetésemre, ezúttal pont az történt, amit ott előrevetítettem. Csak minden sokkal durvábban.

1. Költözés, kutyázás, munkahelyi égszakadás-földindulás

2020 és 2021 Covid miatti nyomasztó és ingerszegény évek után 2022 egy egészen másfajta évvé kerekedett. Persze, tudtuk, hogy vár ránk tavasszal egy költözés minden velejárójával, selejtezés, átcuccolás, pakolászás, lakberendezés az alapoktól és megannyi gyűlölt adminisztrációval, de szerencsére, valójában fogalmunk sem volt, mivel jár, mennyi energiát emészt el, különben biztos kifutottunk volna a világból. Én legalábbis biztosan.
A költözés miatt még előtte be akartam fejezni a Felfalt kozmosz nyers kéziratát, ami április közepén, alig két héttel a kulcsátadás előtt sikerült is. Aztán jött egy durva két hónap, ami persze, tök jó volt, mert miután végre letudtunk minden papírozást, megkaptuk az új lakás kulcsait, amit a nulláról építettünk be, bútorról bútorra, polcról polcra, szőnyegről szőnyegre haladtunk, közben külön áthordtuk a legfontosabb tárgyainkat, az összes könyvet, ami azért nem volt kevés, majd végre véglegesen átcuccoltunk mindent. Csak közben végtelen sok energiát emésztett fel a napi munka, teendők melletti pluszként.

Ráadásul Anitának megjelent az új kötete, ami előtte pláne rengeteg munka, a megjelenés pedig mindig óriási feszültséget jelent, hiába sokadik könyv (és ez vár rám is idén), szóval, ez így együtt azért tényleg elég kemény volt.

De a lényeg, hogy tök jó lett minden, beköltöztünk, nagyon jól érezzük magunkat minden tekintetben minőségi váltás volt, és akkor a közben beütött energiaválság és a teljesen új építésű lakás a régihez képest nevetségesen semmi energiafelhasználásának költséghatékonyságáról nem is beszélek.

És amint ezt letudtuk, szinte rögtön jött Borsó kutya.

Borsó, más néven Borsi, néha csak Bors, akit már egy ideje nézegettünk az MFÖEK alapítvány oldalán, egy kisvárdai gyeptelepről mentett kislányeb, de úgy hittük, mire mi fogadóképesek lennénk, régen elviszik. Szerencsénkre, meg az övére is, több próbagazdinál is akadtak olyan nehézségek, amik miatt mégis megismerkedhettünk vele, és az első találkozástól nagyon gyorsan a család része lett, mivel Behemót és Mutyu cica is rábólintott a befogadásra.

Szóval, pihenés helyett Borsival való összeszokás kezdődött, eleinte túl korai ébredéses séták, majd rájöttünk, hogy Borsó is inkább szeret aludni, így szépen összecsiszolódtunk, és közben még az is kiderült, hogy egy rendkívül jó természetű, és rendkívül okos és nagyon gyorsan tanuló kutyával élünk együtt.

És innen azt hittem, jön a jól megérdemelt feltöltődés, és visszatérés a napi, normális életbe, de nyár végén beütött egy munkahelyen belüli pozícióváltás, a magyarországi területem mellé kaptam még hat másik országot, plusz egy lengyel projektet, és ez meghatározta az utolsó három hónapomat. Valójában azt hiszem, majdnem az energiatartalékaim határára jutottam, úgyhogy ennyire még sosem vártam a karácsonyi szünetet. 10 nap és rengeteg alvás és futás kellett, hogy azt érezzem, feltöltődtem, és újra van agyam következő regénnyel foglalkozni. Szerintem 10 év alatt nem történt annyi körülöttem, mint 2022-ben.

(Volt azért a munkában rengeteg jó dolog is, pl. három év után újra eljutottam kedvenc lengyel városomba, Gdanskba, és maradt egy kis idő egy gyors sétálásra is a belvárosban.)

De ennyi elég is a privát témákból.

2. 2022 és az írás

Karcsú, mondhatnám, és tényleg az.

Viszont legalább befejeztem az új regényt, lassan kezdődik a szerkesztés, a Felfalt kozmosz valamikor 2023 második felében meg is jelenik. Nagyon szerettem írni, nagyon közel kerültek a szereplők hozzám, viszont az első változatot, azaz magát a sztorit 2021 szeptemberében befejeztem. Több, mint egy éve. Normál esetben 2022-ben simán olvashattátok is volna, de mint látható, ez most nem az az időszak volt, amikor ezt össze tudtam volna rakni ennyi idő alatt.

De a lényeg, hogy ősz környékén pedig végre ti is kézbe vehetitek. Arról, hogy miről szól, nem akarom ismételni magam, a tavalyi év végi bejegyzésben hosszabban írtam a regényről, ezt itt érdemes elolvasni róla. De majd idén már ennél jóval több mindent is hozzá tudok tenni.

És hogy mi történt ezen túl?

Novemberben írtam még egy novellát is felkérésre. A címe Testemen kívül. Ami ráadásul angol nyelven fog megjelenni 2023 elején. Science fiction, de eközben szépirodalmi magazintól jött a felkérés. Fogok majd írni a megjelenésről, de most még nem publikus, noha a fordítást már láttam. Azt még nem tudom, hogy magyarul hogyan és milyen formában lesz majd elérhető, de ha tudom, úgyis szólok. Ami még érdekesebb, hogy talán ennél több is lehet belőle, mondjuk úgy, hogy akár még egy mozgóképes változat is, de ezt még nem akarom elkiabálni. Meglátjuk.

És majdnem elfelejtettem, 2022 egyben két kerek jubileumot is hozott. 20 éve, hogy az első regényem megjelent a Cherubion kiadónál, és 10 éve, hogy az Agave kiadóval dolgozunk együtt, minderről egy hosszabb blogbejegyzésben emlékeztem meg még májusban.

3. Tervek 2023-ra

Karácsony után végre újra belevetettem magam a Felfalt kozmosz utáni regénybe, amit ősszel már lassan elkezdtem írogatni, de már 2021 ősze, a Felfalt kozmosz sztorijának befejezése óta jegyzetelek, tervezek.

A konkrét terv az, hogy 2023 őszre lesz belőle egy első változat. Így az a fura eset állhat majd elő, hogy amikor a Felfalt kozmoszt elkezditek olvasni, én már nagy eséllyel befejezem a következő regény első változatát is. És ha ez sikerül, akkor az egyben azt is jelentheti, hogy 2023 után akár már 2024-ben jöhet egy újabb Hackett-regény - mondjuk úgy, kárpótlásként a tavalyi csúszásért.:)

A történet már összeállt, tudom a végét, megvan egy csomó részletet. Igazi mind-fuck sztori lesz, kicsit Az időutazás napja jut eszembe, az volt ennyire egy mondattal is ütősen elmondható sztori. (Sajnos erről még nagyon-nagyon korai lenne beszélni.)

Jó lenne, ha nem csúszna szét ennyire az alkotói fázis és a kész könyv megjelenése, és például tudnék úgy lelkesen beszélni az adott regényről, hogy lenne bármi értelme, meg hamar olvassátok. És ne az történjen, hogy amikor a Felfalt kozmosz megjelenik, tőlem már egészen távol fog kerülni. Most ráadásul eléggé tolonganak egymás hegyén-hátán a regényötletek, fejben már egy későbbi sztorin is folyamatosan jár az agyam, nem beszélve a még későbbre tervezett ötletek rendezgetésén. Szóval szeretnék még többet írni. Vagy inkább jó lenne. Nagyon jó.

Van valami, ami akár még ebbe az irányba is elvihet, és segíthet abban, hogy idővel több időm jusson az írásra. Készül ugyanis az Eldobható testek angol fordítása. Ez is még olyan projekt, ami éppen alakulóban van, de egyre valószínűbb, hogy a regény 2023-ban angolul is olvashatóvá válik, aztán a többit meglátjuk.

Addig is, a lényeg: jön a Felfalt kozmosz, ami megint csak nem rövid, pont olyan hosszú, mint a Xeno és az Eldobható testek volt, jön egy más fizikával rendelkező párhuzamos univerzum, Emily, Kaito és Diali, három testvér másfél évszázadon átívelő élete, kozmológiai fejtegetések az univerzum természetéről, grandiózus kitalált űrtechnológiák a 25.-26. századból, és tűnődések, elmélkedések a szabad akaratról.

Boldog Újévet Nektek!

***

MARKOVICS BOTOND Zsoldos Péter- és Monolit-díjas science fiction író - BRANDON HACKETT írói néven - az Agave kiadó szerzője, közgazdász, az SFmag.hu alapítója.

Legutóbbi regényei: Eldobható testek, a Xeno és az Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, valamint Az időutazás napja.

Ha új vagy itt, és érdekelnek a sci-fi regényeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-regényt olvassam posztot, hátha nyújt némi segítséget.

Ha van kedved, kövess a Facebookon és az Instagramon!

 [image error]

Star Wars: Andor ajánló - tanmese a totalitárius rendszerekről

Egy csomó mindenről akartam már jóideje írni, de eléggé bedarált a munka, így sajnos nem sok energiám maradt. Viszont most igyekszem pótolni az elmaradt posztokat.

Kezdjük is a legutóbbi Star Wars-sorozattal.

---

Star Wars: ANDOR /// AJÁNLÓ

Érdekes, mennyire megosztó, egy csomó ember imádja, és alegjobb dolognak tartja A Jedi visszatér óta (én is),mások pedig közben egyenesen unták. Ennek a kettősségnek talán az lehet az oka, hogy mindannyian másért szeretjük a Star Warst: van, aki a misztikusságért rajong, a meséért, varázslatért, Jedikért, mások az űrcsatákért, vagy a karakterekért, drámákért, és vannak, akik új irányokat (is) szeretnének látni, mások az ismert szereplőkről többet tudni, stb.

Szóval, én most abba a táborba tartozom, akik szerint az ANDOR a legjobb dolog, ami a Star Warsszal történhetett, pont azért, mert ki mert mozdulni a szigorú keretek közül, és ezt viszont nagyon magas szinten valósította meg, ellentétben pl. Az utolsó Jedivel, ami szintén szeretett volna újítani, de sajnos a dilettáns forgatókönyv számomra önmaga paródiájává tette és egy kifejezetten pocsék módon összerakott filmmé.

Az Andor viszont olyan sorozat, amit nem úgy ajánlanék, hogy akkor nézd meg, ha szereted a Star Warst, hanem úgy, hogy akkor is nézd meg, ha szereted a sci-fit, de még inkább, ha szereted a komolyabb hangvételű, mondanivalóval rendelkező sztorikat.
Hiába nézek sok sci-fi sorozatot, ezek az év végi listáimra legtöbbször mégis elvétve kerülnek fel, mert mellettük annyi jó, sokkal jobban megírt egyéb mainstream sorozat van, amelyek könnyedén kiszorítják a sci-fiket. Ez mostanában szerencsére változni látszik (lásd pl. a The Expanse vagy a For All Mankind, és talán a Star Trek: Strange New Worlds, vagy legutóbb a The Peripheral sorozatokat).
Millió apróságot tudnék felsorolni, hogy számomra miért kiemelkedő az Andor, azonban ezek közül a legfontosabb az, hogy meg tudja mutatni, mire képes a totalitárius rendszer az átlag polgár szemszögéből. Szinte minden jelenet és epizód arra épül, hogy éreztesse a nézővel, miért tört ki a lázadás a Birodalom ellen, miért harcol a mozifilmekben Leia hercegnő, Han, Luke és a többiek azon túl, hogy a Birodalom gonosz és egy még gonoszabb Sith irányítja. És ez a mélység igazán átélhetővé, emberközelivé teszi, ráadásul nem kellenek hozzá Jedik, sem Sithek. (Bár, még az is lehet, hogy láttunk közben álcázott Jedit is.)
Pedig a koncepcióval nagyot kockáztattak: hatalmas bátorság volt kivenni az egész Star Warst mélyen átszövő misztikum-faktort. Igaz, ezt már megcsinálták a Zsivány Egyesnél is, a különbség csak annyi, hogy míg az ettől még megmaradt egy nagy téteket felvonultató, stílusos akciómozinak, az Andor ennél sokkal messzebb merészkedik.
Tudjuk, hogy a Birodalom gonosz elnyomó szervezet, de én most először éreztem azt a zsigeri elnyomást, a fojtogató, folyamatos rettegést keltő légkört, és láttam működés közben egy totális hatalomra épülő rendszert, ami mindent eltapos, ami veszélyezteti a hatalmát, most elevenedtek meg igazán mélységében a rendszert kiszolgáló lelketlen bürokraták, birodalmi tisztek, akik egymást taposva, kétségek nélkül képviselik ezt a kegyetlen elnyomó rendszert.
Mindezt az Andor ráadásul számtalan csodálatos helyszínen és helyzetben mutatja be, úgy, hogy közben én is részről részre átéltem a kilátástalanságot: a Ferrixen, Mon Mothma és Luthen coruscanti beszélgetéseiben, ahol minden szóra figyelni kell, mert kémek, besúgók veszik körül őket, a börtönös részekben, Bix megtörésénél, na és Luthen 10. részbeni, valamint Maarva 12. részbeni tökéletes monológjában, de még az olyan rövid jelenetekben is, amikor egy random birodalmi járőrhajó elkezd baszakodni Luthennel.
Mindez azonban áldozatokkal is járt, elsősorban azzal, hogy a sorozat lassú építkezésre kényszerül, ez néha még az én ingerküszöbömet is alulról súrolta, de ez legyen a legnagyobb probléma, mert az utolsó részek minden ilyen aggályomat elfeledtették. Elképesztően erőteljes az egész évad, és ahogy a Zsivány Egyesnél azt mondtam, hogy számomra négy órássá bővítették a 4. részt, az Új reményt, most azt gondolom, hogy ezúttal pedig igazi mélységet, dimenziót adtak a Lázadás Birodalom elleni harcának. És mindezt egy csomó izgalmas aprósággal, vagy akár misztikus karakterekkel megszórva.
És végezetül íme néhány dolog, ami nagyon bejött:
- Luthen Rael minden jelenete: nem véletlen választották Stellan Skaarsgaardot a szerepre. Luthen a Lucas utáni élőszereplős Star Warsok egyik legérdekesebb karaktere, és egyben a legrejtélyesebb. Hiába Andor a sorozat címe, Luthen legalább olyan fontos, ha nem fontosabb szereplő, és akiről egy csomó teóriát gyártottam már - és nyilván egyik sem lesz igaz.
- Ha már Luthen, az Andorban a 11. epizódban van egy csodálatos mini-űrcsata. Alig négy perc, mindössze két hajó (meg néhány Tie-fighter), de minden benne van abból a feszültségből, amit sem Abrams, sem Rian Johnson nem volt képes egyetlen űrjelenetnél sem összehozni a 7-8-9. epizódokban. Ennek a jelenetnek minden pillanata maga a tökéletesség.
- A Narkina 5-ön játszódó börtönrészek Andy Serkisszel. Bevallom, elsőre nem értettem, hogy ez most mi? Cassian épp elindulhatna a maga útján az első meló után, erre egy banális hülyeség miatt elítélik. Mást vártam a történettől, de aztán a Narkina 5 a sorozat egyik legfontosabb kitérőjévé vált rögtön azzal, hogy mi miatt is kerül börtönbe Cassian Andor, ami szintén a központi témát erősítette a börtönkomplexum kegyetlenségével.
- Játék a stílusokkal: nagyon szépen vegyít a sorozat különféle stílusokat - van itt börtönfilm, heistfilm (mestertolvaj), itt egy kis cyberpunk, ott egy politikai thriller, meg kémfilm és "tanmese" a totalitárius rendszerek elnyomó gépezetéről.
- Dizájn, díszletek. Olyan szintű igényesség árad a díszletekből, amit a többi Star Wars sorozatban és a számozott új filmekben nem nagyon lehetett látni. Jó, Ferrixnek eleinte azért eléggé díszletszaga volt, de a végére ez eloszlott. De itt vannak birodalmi iroda belsők, Coruscant, Mon Mothma és Luthen lakosztálya, a Narkina 5 börtönkompexum nyomasztó monotonitása és sterilsége, az Aldhani pusztái és az erőmű komplexuma a békés csendbe belehasító Tie-vadászok hajtómű sivításával. Semmi sem hivalkodik, egyszerűen letisztult és stílusos, pont olyan értőn és kreatívan tudja bővíteni az univerzumot, hogy megmarad az a kopottas tónus, hangulat, amit a kezdetektől annyira szeretek.
Lehetne még több ilyen sorozatot, esetleg filmet, kedves Disney?

***

MARKOVICS BOTOND Zsoldos Péter- és Monolit-díjas science fiction író - BRANDON HACKETT írói néven - az Agave kiadó szerzője, közgazdász, az SFmag.hu alapítója.

Legutóbbi regényei: Eldobható testek, a Xeno és az Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, valamint Az időutazás napja.

Ha új vagy itt, és érdekelnek a sci-fi regényeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-regényt olvassam posztot, hátha nyújt némi segítséget.

Ha van kedved, kövess a Facebookon és az Instagramon!

 [image error]

Melyik könyvemet ajánlanád elsőnek angol nyelvű olvasóknak?

Egy kis közös gondolkodásban szeretném kérni a segítségeteket.
Szerintetek az alábbiak közül melyik regényemet lenne érdemes elsőként megpróbálni angol nyelven olvashatóvá tenni? Szóval, nem az a kérdés, hogy melyik a kedvencetek (bár, ez is lehet egy szempont), hanem, hogy melyik működhetne a legjobban elsőként angol nyelvterületen?
Az egyszerűség kedvéért csináltam a Facebookon egy egyszerű emotikonos szavazást, de szívesen veszem, ha valakinek van kedve ezen felül kommentben is kifejteni a véleményét.

Itt a link: https://tinyurl.com/5ycxe5j8

Eldobható testek
Xeno
Az időutazás napja

20 év az írói pályán

2002 májusban jelentek meg első írásaim az Én, a halhatatlan című Cherubion antológiában. Azaz idén 20 éve, május, június környékén indult az írói pályafutásom. És idén 10 éve, 2012 június elején kerültem az Agave kiadóhoz, akkor jelent meg Az ember könyve.

Így ez egy dupla jubileum, ami egyben lehetőséget is ad egy kis visszatekintésre, hogy mi is történt az elmúlt két évtizedben könyvpiaccal, hogyan zajlott két évtizede a kiadókeresés, mik voltak az én tapasztaltaim, könnyebb vagy nehezebb ma kiadókhoz bejutni, és miként változtam én is íróként nagyon sokat.

Szóval, ez most egy személyesebb bejegyzés lesz, amit ugyan igyekeztem rövidebbre fogni, de nem sikerült teljesen.:) Először két részben akartam kitenni, de végül egy hosszabb bejegyzés lett belőle.

1. Író leszek

Nyolc éves koromban kezdtem el írogatni, első művem a Háry János rajzfilm szöveges folytatása, egy egész kis füzetkönyvet raktam össze rajzokkal illusztrálva. Aztán jött pár már csak szöveges történet, mint például A Jedi visszatér folytatása a harmadik Halálcsillaggal, űrcsatákkal, mindezt három oldalban, arizonai UFO-sztori, Indiana Jones-kaland.

Aztán mivel nagyon szerettem rajzolni, és imádtam a képregényeket, inkább áttértem a képregényrajzolásra. Eközben kezdtek el egy kicsivel már komolyabb, önállóbb sztorijaim is megszületni, de zömében még mindig utánérzések, mint például az 1986-os Galaktikákban megjelent Funky Koval képregénysorozat nyomán, ami egyébként egy nagyon igényes lengyel scifi/thriller volt, menő űrhajókkal, egyedi vizuális elemekkel.

Az évek folyamán aztán gyakorlatilag egyetlen képregényt sem fejeztem be. Ennek egyszerű oka volt, közben folyamatosan fejlődött a rajztudásom (magamhoz képest), ezért félúton minden történet kezdett felemás lenni: béna az eleje, sokkal jobb a közepe. És mivel rajzolni lassabb, ezért közben mindig támadt egy új, izgalmasabb ötletem.

Aztán tizennégy évesen egyszer csak az aktuális történetet elkezdtem inkább mégis leírni. Ez egy nagyon erőteljes megvilágosodás volt, még most is élesen emlékszem arra a teljesen egyértelmű gondolatra, amelyet követően soha többé nem rajzoltam képregényt, és a rajzolás is kikopott az életemből. Mert hát ugyan kiskorom óta rajzoltam, de eközben is mindig történetet akartam mesélni. Abban a pillanatban meglepően határozottan láttam magamat a távoli jövőben íróként.

A módszer nem változott a képregények előtti, kezdeti időszakhoz képest: spirálfüzetekbe írtam rendkívül apró betűkkel, leginkább fél- és harmadregényeket. Messzebb sosem jutottam, a képregényekhez hasonlóan itt sem voltam képes semmit befejezni, egy idő után mindig akadt egy újabb ötlet, ami jobban magával ragadott. 

Aztán jött továbbtanulás, és hiába az írás, fantázia, álmodozás, legalább ennyire racionális személyiség is vagyok, és az írás minden volt, csak nem racionális jövőkép. Kiskorom óta kitűnő, jeles tanuló voltam, de határozott pályaképpel nem igazán rendelkeztem, és mivel a gondolkodásom inkább reálos volt, szerettem a matekot és a történelmet (plusz jó is voltam bennük:)), elmentem közgazdásznak, ahová ez a két tárgy volt a felvételi tantárgy. Mint utólag kiderült, ez abszolút passzolt is hozzám.

Diploma után elkezdtem dolgozni, és ugyan szabadidőmben folyamatosan írogattam, de lassabban, kevésbé intenzíven, mint a középiskolában. és 23 évesen fogalmazódott meg bennem először, hogy be kellene valamit most már fejezni. Ezért nekiültem az évek óta görgetett ötleteim egyikének, amelyből valamennyi már megvolt spirálfüzetben, és az első pár havi fizetésemből vett PC-n elkezdtem szövegszerkesztőbe beírni. Szépen úgy szerkesztettem az oldaltükröt, hogy könyvoldalszerű legyen, és előszeretettel lapozgattam az elkészült szöveget ilyen formában.

Itt álljunk meg egy rövid időre. Sosem voltam szociális, társasági alkat. Félénk kisgyerekből alkalmanként társaságban valamennyire oldódó, szűkebb baráti körben lazább, de alapjaiban introvertált személyiség vagyok, amit rövidebb időre egészen jól tudok álcázni. Az írás számomra nagyon személyes elfoglaltság volt, annyira, hogy a szüleimnek sem mondtam el sokáig, nem rohantam az első írásaimat odaadni barátoknak, családtagoknak, csak és kizárólag magamnak írtam. Ez akkor tört meg ez, amikor az első írásomat elfogadták, és közelgett a megjelenés, de ekkor sem vittem túlzásba.

2. Kiadót keresek

Az első, befejezett regényem, mit regény, egy 12 kötetes giga-mega ciklus, amelyet a 7. kötettől kezdtem rögtön egy trilógiával, amely a hangzatos, Navigátor Birodalom címen futott, meglepő módon egyszerre csak elkészült. Sőt, a lelkesedés vitt tovább, és ezzel a lendülettel megírtam a folytatását, a Navigátor terrort is. (Ez egyébként a legtipikusabb kezdőíró hiba, amikor az ember egy minél nagyobb világot, sorozatot akar írni.)

És eljött a nagy kérdés: van egy kész regénykéziratom, hogyan tovább?

Az ezredfordulón járunk, és némi magyarázat az ekkori sci-fi/fantasy korszellemhez. Mai szemmel az egy egészen nyugalmas világnak tűnik: ez volt az internet felfutásának kora, még közösségi oldalak nélkül, de lelkes sci-fis, fantasy közösségekkel, fórumokon hosszan beszélgető (!), ismerkedő, értelmes emberekkel. Valahogy több ideje is volt mindenkinek, így egészen hosszú emailezésekbe, fórumozásokba keveredtünk, és új ismerősöket találtam, köztük több, már népszerű, publikáló írót, mint Bán János, Fonyódi Tibi, vagy Szélesi Sanyi, akik megtiszteltek, hogy ismeretlenül is szóba álltak velem, mint lelkes olvasóval, amatőr íróval.

A rendszerváltás után vagyunk 10-12 évvel, amikor az első zsánerirodalmi kiadói fellendülési hullám véget ért, és maga a sci-fi kiadás egyfajta mélypontra került. Már megszűnt a régi Galaktika, a Móra sem adott ki többet sci-fit, a végét járta a 90-es évek sztárkiadója, a Valhalla Páholy, ahogy a legtöbb kisebb kiadó is szép lassan kimúlt, vagy nem foglalkozott magyar írókkal. Az egyedüli lehetőséget a többiekkel ellentétben felfutó, szárnyaló Cherubion kiadó jelentette, azonban Nemes István egy viszonylag stabil írógárdával dolgozott, max. novellákkal lehetett bekerülni egy-egy antológiába, nekem viszont novellám nem volt, csak regényem. Azért felkutattam mellette a számomra érdekes kiadókat, mint például Németh Attila Möbius kiadóját is, és elküldtem nekik a kéziratot. Nagyjából ennyi volt a lehetőség is, nem létezett még sem az Agave, sem Metropolis Média, Könyvmolyképző, sem más, vagy akik megvoltak, azoknak eszükbe sem jutott science fictiont, fantasyt kiadni.

Nemes István és Németh Attila is nagyon kedvesen válaszolt a megkeresésemre. Mert ugyan kevés lehetőség volt, de kevesebben is írtak, így kisebb volt a zaj. Vagy csak mázlim volt, hogy tudtam egy épkézláb bemutatkozó emailt írni (amiben csak kicsit dicsértem túl magam.:D). Mindketten rávilágítottak a kézirat problémáira, hogy jó-jó, érdekes, de túl sok benne az ismerős elem, Star Wars, Dűne, stb. (Egyébként évekkel később beleolvastam abba a kéziratba, és nyilvánvalóan nagyon nem volt jó.)

Nem estem kétségbe, hiszen kaptam néhány hasznos iránymutatást, és arra jutottam, hogy tudok ennél jobbat. Szerencsére volt bőven ötletem, regénykezdeményem, és neki is ugrottam A negyedik gyarmat című regényemnek. (Ami azért továbbra is tartalmazott máshonnan ismerős elemeket, áthallásokat, de már korántsem annyira zavaró módon.)

Ezt szintén elbeküldtem Istvánnak és Attilának, de közben megtaláltam mellé az Alexandra kiadót is, akiknek szintén eljuttattam a kéziratot. Aztán 2001, január elején felhívott egy Alexandrás szerkesztő, hogy tetszik nekik a kézirat, és kiadnák a regényt, ami júniusi Könyvhéten meg is jelenne.

Hoppá! Elmondhatatlanul boldog voltam, hiszen néhány hónap, és megjelenik az első regényem. A szerkesztő azt ígérte, nemsokára küldik a szerződést. Szuper! Vártam, vártam, aztán eltelt egy hónap, nem jött semmi. Felhívtam a szerkesztőt, azt mondta, hogy már itt van az asztalán a szerződés, hamarosan elpostázza. Nagyszerű. Hiszen a szerződés jó, attól lesz komoly a dolog. Újra vártam, megint eltelt egy hónap, nem jött semmi. Megint telefon, megint mindjárt posta, megint eltelt pár hét, közben már április lett, aztán május, és egyre kevésbé láttam, hogy lesz ebből június eleji megjelenés.

Újra felhívtam a szerkesztőt, de ekkor már csak egy titkárnő fogadott, és zavartan azt közölte, hogy a szerkesztő úr azt üzeni, hogy nehezményezik az állandó zaklatást, ezért elállnak a kiadástól.

Ez elég fájdalmas és kiábrándító volt, hiszen gyakorlatilag a türelmetlenségemnek köszönhettem. Legalábbis ez volt az üzenet lényege. Valójában persze nem én voltam a hibás. Maximum kicsit naiv voltam, azt hittem, hogy ha valaki mond valamit, az tényleg úgy történik. Még a kiadó tulajának, Matyi Dezsőnek is írtam egy levelet (!), amin gyanítom valakik vagy nagyon jól szórakoztak, vagy ment egyből a kukába.

Szóval, végül így nem jelentem meg az Alexandra kiadónál.

3: Az első megjelenések: a Cherubion kiadó

Az Alexandra kiadós történet nyilván esett jól, viszont mégis lett pozitívuma, mert valahol mégis azt jelentette, hogy más kiadó is érdekesnek találta a regényemet. Így esett, hogy Nemes Istvánnal  elkezdtünk komolyabban levelezni arról, hogy esetleg lehetnék a Cherubion kiadó írója.

Persze, ehhez kellett némi szerencse is, mert a Cherubion volt nagyjából az egyetlen rendszeres publikálási lehetőség magyar író számára (hacsak nem M.A.G.U.S regényt akart írni az ember), így nem igazán volt kapacitás új írók számára. De pont ez időtájt történt, hogy Fonyódi Tibi és Szélesi Sanyi, akik a sci-fi rész zászlóshajói voltak a Mysterious Universe-el, más utakat kerestek, így hirtelen lett tér sci-fi publikációra. Szóval, éppen jókor voltam jó helyen.

Akkortájt írtam meg az Én, a halhatatlan című novellasorozatom néhány novelláját, és meg is beszéltük Istvánnal, hogy a 2002. májusi sci-fi antológiába bekerül az első történet, aztán majd a többi is, és ősszel esetleg önálló kötetként kiadná A negyedik gyarmatot is. Elküldtem mind a négy halhatatlanos történetet, és izgatottam vártam, hogy az első bekerüljön az új antológiába.

Emlékszem, hogy május eleje volt, épp egy családi ünnepségre indultam, amikor reggel csörgött a telefon. A vezetékes telefon.:) István volt az, és elmondta, hogy éjjel elolvasta mind a négy halhatatlanos történetet, mert nagyon tetszettek neki, és változtatna az eredeti elképzelésen, belerakná mind a négyet a mostani antológiába, mint címadó novellasorozatot. Ez aztán igazán sokkoló meglepetés volt. A gond csak annyi, hogy éjjel (hajnalban) küldené is a nyomdának, szóval, estig van időm még egy kis szöveggondozásra. Így mentem el a családi partira, és alig vártam, hogy délután hazaérjek, aztán éjfélig megállás nélkül dolgoztam a szövegeken.

Eltelt pár hét, és már meg is jelent az antológia, aminek a címe is Én, a halhatatlan lett, amit igazán megtisztelőnek vettem.

Aztán a következő évben brutálisan sok minden jelent meg a nevem alatt. Szeptemberben A negyedik gyarmat, novemberben Az ötödik gyarmat, év elején egy Dark Space regény, a Magánháború, Bán János sci-fi sorozatában, aztán egy kisregény, az Én, a halhatatlan ciklus egyfajta lezárása, a címadó Az öröklét nyomában antológiában, majd végül 2003 júniusban az Erdőhold. Persze, nem mindet ekkor írtam, de arra emlékszem, hogy Az ötödik gyarmatot, ami egy 1,2 millió leütéses regény, alig több mint két hónap alatt hoztam össze, míg ma egy majdnem akkora regényen legalább 2-3 évet dolgozom, és az Erdőhold szintén 1,2 millió leütését is fél év alatt írtam. Komolyan, nem tudom, hogyan csináltam. Az azért hozzátartozik, hogy ezeket a történeteket tizenéves korom óta érlelem magamban, szóval, a jelentős részük spirálfüzetben és a fejemben már létezett, ahogy a világuk is részletesen ki volt találva sok év óta, plusz nem is igényeltek akkora agymunkát, sem kutatást.

Talán észrevetted, hogy a legelső megírt regényemről, a Navigátor Birodalomról nem esett több szó. Nem véletlenül. Pedig igazán epikus mű volt, a hipertéri repülést egyedül elviselni képes, különleges hatalmú lényekről, a navigátorokról, valamint a hipertéri utazással átlyukasztott térszövedékből átszivárgó, és főleg a navigátorokat őrületbe kergető és megszálló hipertéri démonokról megszórva nagy űrhajókkal, Dűne és Star Wars-elemekkel. Csak nagyon nem volt jó.:)

4. Identitásválságban

Rengeteg megjelenés, egy Zsoldos Péter-díj az egyik Én, a halhatatlan történetért, aminek akkor nagyon örültem, de hogy nem érdemelte meg, az is biztos, és idővel inkább biztatásként vettem a díjat, szóval, láthatóan elértem, amit szerettem volna, publikáló író lettem, még talán azt is mondhattam, hogy sikeres.

Aztán valami megváltozott.

2004 elején, Erdőhold urai írása közben kezdtem el először azt érezni, hogy valami nem oké. Nem igazán éreztem a motivációt, egyszerűen mintha magam sem találtam volna meg ebben a kötetben már azt, ami miatt szeretek írni. Nem voltam benne biztos, hogy tudom, miért is írom ezt a regényt, vagy jelent-e még bármit számomra az addig építgetett sok-kötetes világ.

Sajnos a túl nagy világépítés vagy trilógiák, végtelen sorozatvilágok tervezése mind tipikus kezdőhibák, amelynek szerintem nagyjából három kimenetele lehet. Vagy nagyon sikeres lesz a világ, trilógia, sorozat, és akkor az író egy idő után egyre kevésbé fog tudni kilépni a sorozatból, és a sorozat agyonnyomja az írót. Ez akkor is előfordul, ha nem annyira sikeres, viszont kialakul egy olvasói tábor, akik csak ezt a sorozatot akarják olvasni, és az író újra és újra kénytelen lesz visszatérni ebbe a világba, még ha nem is szeretne, akkor is. Vagy nem lesz annyira sikeres, és emiatt a kiadó félúton abbahagyja, és marad egy csonka sorozat. Vagy maga az író unja meg, és hagyja félbe.

Végül én is félbehagytam. Még nem az Erdőhold urait, mert az végül összeállt, és elkezdtem írni azt a regénysorozatot, ami összefogta volna az Én, halhatatlan, a Gyarmatbirodalom és az Erdőhold történetszálait. És itt történt a töréspont.

Ugyanis ebből a regényből egy részt elküldtem a frissen alakult Agave kiadónak, akik nagyon kedvesek voltak, és Csurgó Csaba és Varga Bálint leült velem egy kávéra. Ott azt hiszem, Csaba tette fel azt a kérdést, hogy jó, jó, de miben különbözik ez a regény a könyvesboltokban található többi hasonló űroperától?

Nos, erre nem tudtam válaszolni. A kérdés aztán annyira nem hagyott nyugodni, hogy már aznap félreraktam az egész sorozatot, és elkezdtem gondolkodni egy új regényen, A poszthumán döntésen. Azért persze ez a váltás ennél jóval bonyolultabb folyamat volt, már jóideje motoszkált bennem, és hozzájárult pl., amikor elolvastam Dan Simmons Hyperion-ciklusát, ami nagy hatással volt rám, plusz aktívan elkezdtem magyar és angol tudományos ismeretterjesztő, futurológiai cikkeket, könyveket olvasni, amelyek szintén sokban formálták a világlátásomat, de a végső lökést Bálint és Csaba adta meg.

Manapság kettős érzéssel tekintek vissza ezekre a korai történetekre. Egyrészt látom, hogy mennyire nem tudatosan csináltam egy csomó mindent, látom azt a rengeteg gyengeséget, szöveggondozási hiányosságot, de látom azt a csomó ötletet, egészen jó, ösztönös megoldást is, amiktől működhettek. Szeretem ezeket a korai történeteket, ötleteket, viszont ma sokkal többet ki tudnék belőlük hozni, mélyebbek, átgondoltabbak, komolyabbak lennének.

Így esett meg például, hogy A negyedik gyarmat alapötletéből - egymással összezárt civilizációk mit tudnak kezdeni egymással és egy elnyomó hatalommal - született meg a Xeno, ami egy teljesen más, sokkal komolyabb, egészen más tónusú, rétegzettebb történet lett, mint az eredeti kalandregény. De motoszkál a fejemben az Erdőhold alapötletének egy másfajta, érettebb verziója is, amit talán egyszer megírok.

Sokan ezeken a könyveken keresztül váltatok olvasóimmá, viszont visszafelé haladva, valószínűleg nem a mostani regényeim hangulatát, stílusát, mondanivalóját fogjátok megtalálni bennük, ettől azonban még ezeket a könyveket is én írtam, kevéske írói tudással, átgondoltsággal, de nagy lelkesedéssel.

5. Új regények: Delta Vision és Galaktika

A poszthumán döntésen nem sokkal az Agave kiadós Csabával és Bálinttal történt kávézás után vágtam bele. És ez egy egészen másfajta írás volt: elkezdtem az első ötleteim kapcsán masszívan kutatni, egyes ötletek mélyére ásni, és eleve másfajta ötleteim is támadtak. Sőt, maga az egész folyamat is sokkal tudatosabbá vált.

Néhány sci-fis kolléga gúnyolódott is rajtam közben baráti sörözéseken, hogy én vagyok az, aki írom az életem regényét. Erre akkor is, és most is azt tudtam, tudom mondani, hogy ha egyszer is nem az élete regényét próbálja valaki megírni, nem a képességei határát próbálja meg feszegetni, akkor azt a történetet lehet, hogy nem érdemes megírni.

Orson Scott Cardnak szintén nagy szerepe volt a fejlődésemben. Van A Holtak szószólója című regénye előszavában ugyanis egy gondolat, ami engem akkor nagyon megtalált, és azóta is a magaménak érzek (és sokszor emlegettem már), és ebből fakad az, hogy miként állok hozzá egy-egy új regényhez:

„A veszély, ami miatt minden könyvem írása közben félek egy kicsit, éppen az, hogy talán túl gyakran vállalkozom erőm feletti dolgokra, túl sokszor foglalkozom olyan történetekkel, amelyek megírásához egyszerűen nincs elég tehetségem vagy szakmai tudásom. Ez a dilemma, amivel minden mesélőnek szembe kell néznie. A bukás fájdalmas, de még ennél is szomorúbb, amikor egy író többé már nem akarja próbára tenni magát.”

A poszthumán döntést annyira új iránynak gondoltam, hogy végképp úgy éreztem, új kiadót is kell keresnem. Ez természetesnek tűnt akkor, azonban elvitt a lelkesedés, és így utólag nem volt túl elegáns, hogy erről nem beszéltünk sosem Nemes Istvánnal, főleg mivel ő indított el a pályámon, de remélem, egyszer majd élőben is összefutunk valamikor.

Azonban ennyi könyvvel a hátam mögött sem volt egyszerű új kiadót keresni. Ekkor már létezett a Galaktika/Metropolis Média, de nem is reagáltak. Ellenben újra megpróbálkoztam az Agave kiadóval, és Csurgó Csabának tetszett is a kézirat, kivéve a vége - ami valóban egy egészen más hangulalú befejezés lett (amit azóta is sokszor megjátszottam más regényekben. És mivel nem adtak még ki magyar szerzőt, nagyon óvatosan tapogatóztak még ez irányban, így nem merték bevállalni. (Agave-Botond: 2:0:))

Szerencsére elindult a Delta Vision kiadónál a Delta Műhely, ahol végül kiadót talált a kézirat, és Kleinheincz Csilla, majd főleg Járdán Csaba révén olyan alapos szerkesztésbe csöppentem, mint sem előtte, sem utána sosem. Rengeteg időt töltöttünk a felesleges dolgok kiszedésével, arányok helyére rakásával, majd végül Csabával nüansznyinak tűnő technológiai apróságokról beszélgettünk, ötleteltünk, amennyi energiát szerkesztő kötelességből, munkából sosem tenne egyetlen kéziratba sem. 

Az Isten gépeihez rengeteg anyagom gyűlt össze, amelyeket még A poszthumán döntés alatt találtam. Ezek a transzhumán témák és a technológiai szingularitás, a gyorsuló technológiai fejlődés idehaza nem igazán volt még ekkor ismert, szakirodalma nem volt, sem olyan science fiction sztori nem nagyon jelent meg, ami ezzel foglalkozott volna, így mint kiderült, az Isten gépei sokak számára ugyanolyan friss gondolatként hatott, mint számomra, amikor elkezdtem vele foglalkozni, továbbgondolni, majd nekiállni regényformába önteni egy lehetséges forgatókönyvet, némileg kifordítva, megcsavarva.

Pontosan már nem emlékszem, hogyan is történt, de úgy rémlik, hogy A poszthumán döntés után néhány hónappal egyszer csak Burger Istvánnal találkoztam egy sörözésen, és elkérte az új regény kéziratát. Elküldtem, elolvasta, imádta, aztán alig egy évvel A poszthumán döntés után meg is jelent. Aztán megkapta a Zsoldos Péter-díjat, pár éve készült az Agave kiadónál egy javított kiadás kiegészítve néhány MI-s novellával, és azt hiszem, nagyon sok példány elkelt belőle.

Az Isten gépei után aztán elkezdtem írni Az ember könyvét, ami egy merész vállalás volt, utólag még inkább annak tűnik. És nagyon lassan is állt össze a végleges szöveg. Végül ez lett az eddigi legmegosztóbb regényem: egy idegen civilizáció embertől való ilyen fokú eltávolítását, és az ezzel járó sokkoló obszcenitás, weird és horror elegye az olvasók egy részének sok volt, míg egy másik részének azóta is ez a kedvence tőlem. 5 évvel később, a Xeno című regényemben már szerintem jobban egyensúlyoztam a megértés/nem megértés határán az idegen civilizációk kapcsán, és nem mentem egy határon túlra, így a Xeno pedig talán a legkedveltebb regényem lett eddig.

6. Már megint új kiadót keresek

Az ember könyve első draftját befejezve még úgy hittem, jó helyem van a Galaktikánál. Mégis csak a Galaktika, menő sci-fi, fantasy címekkel, a legendás sci-fi magazinnal. Aztán 2010-2011 környékén jött egy kisebb könyvpiaci válság, még az akkori világválság utózöngéjeként.

Az ember könyve első draftja még nem igazán volt kiforrott, ezért elég alaposan átdolgoztam, de aztán fura dolgok történtek, láthatóan több Galaktikás szerző is átkerült más kiadókhoz (pl. China Miéville, Kim Stanley Robinson, William Gibson, és olyan bejelentett címek, mint Paolo Bacigalupi: A felhúzhatós lány vagy Orson Scott Card: Végjáték újrakiadása, folytatása), és valahogy Az ember könyve sem akart megjelenni. Ami ebben engem zavart, az a kommunikáció hiánya. Pedig már kész borító is volt. Ezt egy idő után megelégeltem, és jeleztem, hogy így keresni fogok másik kiadót.

Sok lehetőséget végigfuttattam a fejemben, hogy hova is vihetném az új regényt. Igazából egyértelműen a sci-fi szerzőlistában egyre erősebb Agave kiadóhoz szerettem volna, hiszen már nem egyszer jártam náluk kézirattal, és hát miért ne próbálnám meg újra, és az elmúlt öt-hat évben azért változtak a viszonyok, és én is fejlődtem.

Csurgó Csaba elolvasta a könyvet, tetszett neki, és ennyi, hirtelen már nyakig merültünk a szerkesztésben, és közelgett a megjelenés (Agave-Botond: win-win). Aztán fel is hívott István, és meglepődött. hogy komolyan mondtam, hogy elmegyek. 1-2 évre rá László Zoltán íróbarátom (akivel voltunk együtt a Delta Visionnél is korábban) szintén hasonló okokból elhozta az új kéziratát, az Egyszervoltot az Agave-hez.

7. 10 év az Agave kiadónál és egy majdnem amerikai megjelenés

2012 június elején jelent meg Az ember könyve az Agave kiadónál, és innen az együttműködés töretlen: 5 új regény, egy újrakiadás (Isten gépei), jövőre jön a következő kötet, a Felfalt kozmosz, az 5 új regényből 3  újranyomásra került, a másik kettőt már régóta nem lehet kapni.

És majdnem összehoztunk egy amerikai megjelenést. Sajnos csak majdnem, de ettől még izgalmas időszak volt 2015 végén. Velkei Zoli vitte ki Az időutazás napja fordítását a frankfurti könyvvásárra próbaképpen, és beajánlotta néhány ügynöknek. Persze, többségében azonnal elutasították még a gondolatát is, hogy kezükbe vegyenek egy magyar kéziratot, de aztán Ernest Cline ügynöke mégis magával vitte, és a New Yorkba tartó repülőúton el is olvasta, így másnap már telefonált, hogy érdekelné, meg akarna velem is beszélni.

Ez egy elég sokkoló pillanat volt, azt sem tudtam hol vagyok, meg hogy a fenébe beszélnék én egy New York-i irodalmi ügynökkel? Számtalan technikai kérdés merült fel, ami manapság már végtelenül egyszerűnek tűnik, köszönhetően pl. a Covidnak. Például, hogy sosem használtam korábban Skype-ot, így a kiadóból közösen intéztük, de valahogy minden sokkal komplikáltabbnak tűnt, mint manapság.

Sajnos, hiába menő irodalmi ügynökség, ha a világvégi, nem ismert és emiatt rizikós magyar szerző regényét nem tudták elpasszolni egy kiadónak sem, így a kezdeti kapcsolat lassan elmúlt, végül meg is szűnt. Ez persze nem meglepő, látva a teljesen zárt amerikai könyvpiacot, de azért még nem adtam fel teljesen.

Az utóbbi évekről pedig már viszonylag részletesen írtam, a könyveim különösebb háttérsztorik nélkül jelentek meg: 2017-ben jött a Xeno (Zsoldos Péter-díj 2018-ban). Na jó, itt volt egy kis egóháború köztem és az Avana Egyesült között, mert akkor már 8-9 éve nem hagytam semmilyen írásomat nevezni a díjra, mert nagyon nem értettem egyet a díj gondozásával, szabályaival, de ezúttal hoztak egy olyan szabályt, amivel mindenképpen nevezhetővé vált, és nem vonhattam vissza. Erről hosszan vitatkoztunk is, végül a díjat megkapta a regény, amit aztán nem vettem át.

Azóta ezt már megbeszéltük, mondjuk úgy, hogy túlreagáltam egy nem igazán elegáns szervezői döntést. Közben a Zsoldos Péter-díjat a Zsoldos-család az utóbbi években más módon szervezi, nem az Avana Egyesülettel, akik viszont létrehozták a Monolit-díjat, ami tényleg előremutató és profibb szervezésű a korábbiakhoz képest. (És a Monolit-díjjal együtt eljutott hozzám a Xeno Zsoldos-díja is végül.)

2018-ban jött az Isten gépei újrakiadása, majd 2020-ban a Covid-időszak közepén érkezett az Eldobható testek (Zsoldos Péter-díj, Monolit-díj), amitől a megingott könyvpiac miatt kicsit féltem, de végül úgy tűnik, a legjobb ütemben fogyó könyvem lett, amit idén, év elején újra is kellett nyomni.

Szuper tíz év volt, azonban a megjelent könyvek darabszámával azért kicsit elégedetlen vagyok, mert sokkal több könyvet szeretnék megírni, mint amire energiákat tudok mozgósítani. Ráadásul a Xeno, az Eldobható testek (és a jövőre érkező Felfalt kozmosz is) akkora terjedelmű, mint Az időutazás napja és Az időutazás tegnapja együtt - és ha így nézem, nem regénydarabszámként, hanem szövegmennyiségként, végül is, már jobb az arány.

Hogy mi várható a következő 10 évben?

Jó lenne tudni. Egy biztos, hogy a Felfalt kozmosz után van néhány egészségesebb méretű (értsd: Az időutazás napja, Az ember könyve) sztoriötletem, amelyeket tervezek megírni, ami akár azt is jelentheti, hogy nem kell 2,5-3 évet várni egy-egy új megjelenésre.

Hátha sikerül.

***

MARKOVICS BOTOND Zsoldos Péter- és Monolit-díjas science fiction író - BRANDON HACKETT írói néven - az Agave kiadó szerzője, közgazdász, az SFmag.hu alapítója.

Legutóbbi regényei: Eldobható testek, a Xeno és az Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, valamint Az időutazás napja.

Ha új vagy itt, és érdekelnek a sci-fi regényeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-regényt olvassam posztot, hátha nyújt némi segítséget.

Ha van kedved, kövess a Facebookon és az Instagramon!

 [image error]

Kész az új regény

Hétfő este 20:45-kor pontot raktam az utolsó mondat végére, és lecsuktam a laptopot. Elkészült a regény, a Felfalt kozmosz, legalábbis annak első teljes, nyers változata.

Egyszerre tört rám elégedettség és egy fura üresség érzése. A szöveg nulladik változatának ugyan már tavaly nyár végén eljutottam egyfajta végére, de egy kis pihenő után kellett még ez az 5-6 hónap megfeszített munka, hogy abból a szöveghalomból kialakuljon egy összefüggő kézirat, amire valóban azt lehet mondani, hogy regényszöveg. Ez a pillanat mindig nagyon különleges, semmivel össze nem hasonlítható érzés, mert valami egésszé, létezővé válik, de ugyanakkor megszakad egy hosszú, bensőséges kapcsolat a történettel, szereplőkkel, ami már sosem tér vissza.

Szóval, itt van, kész van, és ugyan még mindig rengeteg munka lesz, mire véglegessé válik, de az már egészen másfajta feladat, nem a klasszikus írás.

Hogy miről fog szólni, arról itt év elején írtam már pár támpontot. Lesz benne kozmológia, eközben részben családregény is, három testvér másfél évszázadnyi életén át zajlanak az események, lesz benne relativitáselmélet, fejtegetések a szabad akaratról, tachionokról, emellett megfér benne sok űrutazás, űrexpedíció, másfajta fizikai valóság és törvények és egy kozmikus apokalipszis.

Szóval, hétfőn lecsuktam a laptopot, aztán csak ültem, és néztem magam elé, közben arra gondoltam, mihez kezdek most? Persze, rengeteg tervem van, legfőképp olvasás, olvasás, olvasás, de hirtelen megriadtam, hogy mi is az, hogy kikapcsolódás és pihenés.

Munka mellett írni nem könnyű. Sőt, pokolian megterhelő is tud lenni. Az utóbbi fél év ennek a könyvnek véghajrája volt, és azért, hogy haladjak, fel kellett áldoznom egy csomó mindent, amit szeretek (az íráson túl), így szinte semmit nem tudtam olvasni sem. Könyvet azért vettem, de csak vágyakozva pislogtam a gyarapodó kupacra, de el kellett döntenem, hogy mire fordítom a szabadidőmet. Így lett a munka utáni estékből pihenés helyett írás, a hétvégi pihenések egy jelentős részéből szintén írás. Ez minden bizonnyal mindig így volt, csak sosem éreztem ennyire erősen, mint most. Ennek talán az az oka, hogy talán ez volt a legnehezebb, legkomplexebb történet, amit írtam, másfél évszázadon átívelő cselekménnyel.

Írni jó, az írás feltölt, lelkesít, rengeteg örömöt ad, de ettől még munka. Nagyon kemény, kreatív agymunka. (És ráadásul a legkevésbé megfizetett munkák egyike.)

Természetesen, most, hogy kész van a nyers változat, nagyon elégedett vagyok vele, mert úgy állt össze, ahogy reméltem. Nagy sóhajjal rakom most félre a szöveget pihenni, és megpróbálok kicsit úgy élni, mint, akinek csak egy állása van. Aztán nyáron, ősszel majd véglegesítem a szöveget is, szerencsére nem kell most rohanni, mert jövőre van betervezve a megjelenés, és azért addig még sok kör szerkesztés és szöveggondozás vár.

Most azonban csak az az egy számít, hogy elkészült.

***

MARKOVICS BOTOND Zsoldos Péter- és Monolit-díjas science fiction író - BRANDON HACKETT írói néven - az Agave kiadó szerzője, közgazdász, az SFmag.hu alapítója.

Legutóbbi regényei: Eldobható testek, a Xeno és az Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, valamint Az időutazás napja.

Ha új vagy itt, és érdekelnek a sci-fi regényeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-regényt olvassam posztot, hátha nyújt némi segítséget.

Ha van kedved, kövess a Facebookon és az Instagramon!

[image error]

Itt az Eldobhat�� testek ��jranyom��s!

Egy kis ��r��mh��r, febru��rban ��jranyom��sra ker��l az Eldobhat�� testek, ��s addig az Agave webshopban ��jra el��rendelhet�� st��tuszba ker��lt 35%-os kedvezm��nnyel. Sz��val, ha valakinek m��g nincs meg, most itt az alkalom.

Eg��szen megh��kkent�� sz��momra, mi t��rt��nt az elm��lt egy ��s negyed ��vben a k��nyvvel: Zsoldos P��ter-d��j, Monolit-d��j, az SFF Vektor az ��v science fiction k��nyv��nek v��lasztotta, k��z��ns��gszavaz��sos d��jak mellett r��ad��sul most a leggyorsabban ut��nnyom��sra ker��l�� reg��nyem is lett bel��le.

Pedig meg voltam gy��z��dve r��la, hogy Az id��utaz��s napja p��ld��nysz��mait nem nagyon fogja m��g nagyon sok��ig semmi megk��zel��teni, hiszen abb��l m��r elfogyott k��t kiad��s is, ��s nem minden nap ��rok annyira popul��ris t��m��j�� sztorit.

K��sz��n��m, hogy ennyien szeretitek ezt a reg��nyt is, f��leg az��rt, mert az olvas��i-kritikai siker nem minden, a j�� elad��si sz��mok biztos��tj��k azt, hogy a k��vetkez�� reg��nyeim is eljussanak hozz��tok. ��s most az Isten g��pei, Az id��utaz��s napja ��s a Xeno ut��n az Eldobhat�� testek is beker��lt a t��bb kiad��sos klubba.

Furcsa, mert mag��ra a reg��nyre ��s a meg��r��s��ra alig eml��kszem m��r, ��s ez valahol kicsit szomor��. M��g 2018-2019-ben ��rtam,  akkor nagyon m��lyen benne voltam Vireni Orlando fej��ben, ��rz��seiben, na meg a testnyomtat��s k��osz��ban, viszont az��ta m��r egy eg��szen m��s univerzumban j��rok, ��s m��s szerepl��kkel besz��lgetek nap, mint nap. Vireni ez��rt k��nytelen volt h��tt��rbe h��z��dni. Id��vel persze minden kedves szerepl�� erre a sorsra jut, mert mindig ��rkeznek az ��jabbak.

Ha tudj��tok a reg��nynek h��r��t vinni, esetleg ismer��s��knek aj��nd��kozni, hogy az ��jranyom��s is megtal��lja az olvas��it, az��rt nagyon h��l��s vagyok.

J��v��re pedig j��n az ��j reg��ny, amelynek Felfalt kozmosz a munkac��me.

***

MARKOVICS BOTOND Zsoldos P��ter- ��s Monolit-d��jas science fiction ��r�� - BRANDON HACKETT ��r��i n��ven - az Agave kiad�� szerz��je, k��zgazd��sz, az SFmag.hu alap��t��ja.

Legut��bbi reg��nyei: Eldobhat�� testek, a Xeno ��s az Isten g��pei ��s m��s t��rt��netek mesters��ges intelligenci��kr��l, valamint Az id��utaz��s napja.

Ha ��j vagy itt, ��s ��rdekelnek a sci-fi reg��nyeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-reg��nyt olvassam posztot, h��tha ny��jt n��mi seg��ts��get.

Ha van kedved, k��vess a Facebookon ��s az Instagramon!

[image error]

Itt az Eldobható testek újranyomás!

Egy kis örömhír, februárban újranyomásra kerül az Eldobható testek, és addig az Agave webshopban újra előrendelhető státuszba került 35%-os kedvezménnyel. Szóval, ha valakinek még nincs meg, most itt az alkalom.

Egészen meghökkentő számomra, mi történt az elmúlt egy és negyed évben a könyvvel: Zsoldos Péter-díj, Monolit-díj, az SFF Vektor az év science fiction könyvének választotta, közönségszavazásos díjak mellett ráadásul most a leggyorsabban utánnyomásra kerülő regényem is lett belőle.

Pedig meg voltam győződve róla, hogy Az időutazás napja példányszámait nem nagyon fogja még nagyon sokáig semmi megközelíteni, hiszen abból már elfogyott két kiadás is, és nem minden nap írok annyira populáris témájú sztorit.

Köszönöm, hogy ennyien szeretitek ezt a regényt is, főleg azért, mert az olvasói-kritikai siker nem minden, a jó eladási számok biztosítják azt, hogy a következő regényeim is eljussanak hozzátok. És most az Isten gépei, Az időutazás napja és a Xeno után az Eldobható testek is bekerült a több kiadásos klubba.

Furcsa, mert magára a regényre és a megírására alig emlékszem már, és ez valahol kicsit szomorú. Még 2018-2019-ben írtam,  akkor nagyon mélyen benne voltam Vireni Orlando fejében, érzéseiben, na meg a testnyomtatás káoszában, viszont azóta már egy egészen más univerzumban járok, és más szereplőkkel beszélgetek nap, mint nap. Vireni ezért kénytelen volt háttérbe húzódni. Idővel persze minden kedves szereplő erre a sorsra jut, mert mindig érkeznek az újabbak.

Ha tudjátok a regénynek hírét vinni, esetleg ismerősöknek ajándékozni, hogy az újranyomás is megtalálja az olvasóit, azért nagyon hálás vagyok.

Jövőre pedig jön az új regény, amelynek Felfalt kozmosz a munkacíme.

***

MARKOVICS BOTOND Zsoldos Péter- és Monolit-díjas science fiction író - BRANDON HACKETT írói néven - az Agave kiadó szerzője, közgazdász, az SFmag.hu alapítója.

Legutóbbi regényei: Eldobható testek, a Xeno és az Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, valamint Az időutazás napja.

Ha új vagy itt, és érdekelnek a sci-fi regényeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-regényt olvassam posztot, hátha nyújt némi segítséget.

Ha van kedved, kövess a Facebookon és az Instagramon!

[image error]

2021: Olvas, n��z, j��tszik, avagy Best of list��k

Az ��v v��gi szem��lyes, ��r��s poszt ut��n ez itt a szok��sos, ��ves ��sszegz�� lista (itt az el��z�� ��vi, 2020-as is).

Ugyan a mozivil��g m��g mindig csak ��ledezik, a producerek rettegve figyelik a harmatos box office eredm��nyeket (azt��n ��v v��g��n meg v��ratlanul j��tt egy P��kember 3), nekem m��g messze nem j��tt meg a kedvem az akt��v moziba j��r��shoz. Cser��be viszont ism��t rengeteg remek sorozatra bukkantunk, mert a streaming oldalak viszont ��ntik a sorozatokat. Sajnos ek��zben az ��r��s ��s az ��j reg��ny miatt sokkal kevesebbet olvastam, mint szerettem volna, jobbn��l jobb k��nyvek tornyosulnak a v��r��list��mon, de az��rt ��gy is akadtak a kezembe eml��kezetes k��nyvek, k��preg��nyek.

Sz��val, j��jj��n a mindenf��le kedvenc lista, szok��s szerint els��dlegesen a fantasztikumra koncentr��ltam, de messze nem minden esetben.

FANTASZTIKUS K��NYVEK

(Moly.hu-s ��rt��kel��seimet a c��mekben linkeltem, ott hosszabban is ��rok t��bb c��mr��l is.)

Peter F. Hamilton: Salvation-tril��gia (Pan MacMillan, angol)

Hamiltont��l a Nemzetk��z��ss��g-duol��gia nagy kedvencem, az ��ress��g-tril��gi��t viszont nem igaz��n tudtam megkedvelni, szerintem az a fantasy sz��l, ami az egyes k��tetek 2/3-��ban terpeszkedik, nagyon halov��ny.

A Salvation-tril��gia viszont minimum Pand��ra csillaga szint��en leny��g��z��, r��ad��sul okosabb, takar��kosabb, eleg��nsabb pr��z��val ��s szerepl��g��rd��val. 2204-ben j��runk, az emberis��g egy idegen inv��zi��val n��z szembe, amelyet egy vall��sos szuper-civiliz��ci�� ind��t a "megv��lt��sunk��rt." Az els�� k��tet a Hyperionb��l (��s a Canterbury�� mes��kb��l) ismert szerkezetet k��veti, ��t szerepl�� mes��li el a t��rt��net��t egy k��z��s utaz��s k��zben, amelyek kapcsol��dnak egym��shoz, ��s sz��mos fordulatot tartogatnak, nem besz��lve a k��nyv v��gir��l, ami alapjaiban rengetegi meg mindazt, amit addig gondoltam a t��rt��netr��l.

A m��sodik k��tet tov��bb emeli a t��teket, ��rcsat��k, idegenek, taktik��k, k��osz, horror v��ltja egym��st, ��s egy olyan inv��zi��, ami sokkal rosszabb, mintha csak lez��zn��k a F��ldet ��s az emberis��get. A 3. k��tetet kar��csony alatt akartam elolvasni, nem siker��lt, mert elakadtam egy m��sik reg��nnyel, de hamarosan eljutok hozz��.

Octavia E. Butler: A magvet�� p��ld��zata (Agave)

A magvet�� p��ld��zata nem a hi-tech j��v��k��pe, idegen fajok, ��rhaj��k ��s szuper technol��gi��k miatt j�� reg��ny, nem is az ��jszer�� ��tletei miatt, hanem a fojtogat�� atmoszf��r��ja teszi igaz��n h��sba v��g��v��, a pusztul��, kegyetlen vil��g ��s a lehet��s��gekhez k��pest m��gis pozit��v, ��s embers��g��ket meg��rizni pr��b��l�� h��sei kontrasztja r��v��n. Ez is egy olyan t��rt��net, mint pl. A szolg��l��l��ny mes��je (1995), ami ma sokkal ijeszt��bb j��v��k��pnek ��rz��dik, l��tva a k��r��l��tt��nk zajl�� folyamatokat, ahogy pl. az interneten egyre jobban visszaszorul ��rtelmes kommunik��ci��, ��s k��t pillanat alatt esnek egym��snak emberek.

X-men: Xavier vil��ga (Fumax)

A Xavier vil��ga sokak szerint az ut��bbi ��vek legjobb szuperh��s k��preg��nye, nos, ehhez a lelkes t��borhoz most ��n is csatlakozom. R��ad��sul ink��bb science fiction ez, mint szuperh��s��s. Jonathan Hickman az eg��sz X-men univerzumot gondolja ��jra az alapokt��l, ��s ind��tja el egy ��j, friss ir��nyba.

Ami igaz��n meglepett, hogy mennyire m��s dimenzi��kban mozog ez a t��rt��net, mint v��rtam, sz��mos id��ugr��ssal sz��z, ezer ��veket is ugr��l el��re a t��voli j��v��be, poszthum��n civiliz��ci��kat, entit��sokat villant fel, de k��zben mindv��gig a mut��nsl��t ��lhet�� j��v��j��t kutatja.

Naoki Urasawa: 20th Century Boys:

��vek ��ta olvasom, szorgosan k��vetve az angol megjelen��seket, tavaly el��rt a v��g��hez, ��s Urasawa t��nyleg zseni��lis, de icipici hi��ny��rzetem az��rt maradt a v��g��re, kicsit sok volt m��r a szerepl��b��l ��s a v��g��re elny��jtott fin��l��b��l.

Blade Runner 2019:

Ez a k��preg��ny a semmib��l j��tt ��v v��ge fel��, a Blade Runner 2049 mozi egyik forgat��k��nyv��r��j��t��l, remek rajzokkal. ��s meglep��en j��, mert tud ��jat hozz��tenni a vil��ghoz, k��zben profin id��zi meg az 1982-es filmet, a f��h��s sz��rnyas fejvad��szn�� az els�� pillanatt��l ��rdekes karakter, emellett a hangulati r��szek, a p��rbesz��dek is mind oszt��lyon fel��liek.

FILMEK

(ha valamir��l ��rtam a blogon, a c��mben a link a hosszabb kritik��hoz)

M��g egy k��rt mindenkinek (Another Round, Druk)

A legt��k��letesebb film, amit 2021-ben l��ttam. N��gy, ��letk��z��pi v��ls��ggal k��zd�� tan��r egy k��s��rletbe kezd egy tanulm��ny alapj��n, amely szerint egy bizonyos, alacsony v��ralkoholszint % felszabad��t, ��s boldogg�� is tehet.

��s ez a l��tsz��lag, vid��m, sz��rakoztat�� k��s��rlet eleinte hihetetlen��l sikeres, a f��szerepl��, Martin (Mads Mikkelsen) ��s koll��g��i ��jra ��lvezni kezdik a tan��t��st, mikrosikereket ��rnek el a csal��djukban, k��rnyezet��kben. Csakhogy ez a film az alkoholizmusr��l sz��l, ��gy ��hatatlanul elindulnak lefel�� a lejt��n. A film l��tsz��lag fanyar humorral kezeli az alkoholizmust, csakhogy ha a felsz��n m��g�� n��z��nk, akkor v��gtelen��l depressz��v. ��s pont emiatt csod��latos.

A film v��g��n pedig van egy jelenet (vigy��zat, ez k��zepes SPOILER, ha nem l��ttad, ugorj a k��vetkez�� filmre!), amikor az alkoholt��l felszabadul�� Martin egy euforikus t��ncjelenetben teljesen leveti a g��tl��sait. Hepiendnek t��nhet, de val��j��ban pont ennek ellenkez��je t��rt��nik. Ez a t��nc szerintem nem ��letigenl��, hanem egy depressz��v buk��st��rt��net szimbolikus cs��cspontja. Martint ugyan felszabad��tja az alkohol, ami l��tsz��lag boldogg�� teszi, viszont a t��nc v��g��n nem v��letlen��l veti mag��t a v��zbe (szakad��kba), ��s lesz is v��ge a filmnek ebben a pillanatban. Ez egy kegyetlen, de t��k��letes befejez��s, ��gy lesz kerek a film mondanival��ja az alkoholizmus csapd��j��r��l, hogy hogyan tesz f��gg��v��, majd puszt��t el azzal, hogy l��tsz��lag felszabad��t, ��s boldogg�� tesz.

Margaret Atwood-dokumentumfilm (HBO)

Ha szeretitek Margaret Atwoodot (pl. A szolg��l��l��ny mes��je), vagy csak ��rdekel a szem��lyis��ge, ez egy nagyon ��rdekes ��s emberi dokumentumfilm r��la, az ��let��tj��r��l, gondolkod��s��r��l, hitvall��s��r��l az HBO-n. ��s mindemellett m��g az elb��v��l�� szem��lyis��g��b��l is kaptunk n��mi ��zel��t��t.

D��ne (2021)

��sszess��gben, sz��momra egy majdnem t��k��letes adapt��ci��, az, amit a reg��ny val��ban meg��rdemel. ��s val��j��ban teljesen mindegy, hogy a k��nyvet olvasva vagy an��lk��l n��zed, mindenk��ppen nagyon egyedi, moziban ritk��n l��that�� ��lm��ny.

K��zben ��lepedett az��rt az ��lm��ny, ��s ez egy kicsit visszavett az els�� lelkesed��semb��l, mert p��r dolog nagyon hi��nyzik ��gy ut��lag a filmb��l. Olyan apr�� jelenetek, amelyek tov��bb m��ly��thett��k volna a cselekm��nyt ��s a szerepl��ket, plusz, hi��ba leny��g��z��ek Villeneuve nagy terei, r��j��ttem, hogy hi��nyolom bel��l��k az ��letet, a holmikat, kacatokat, amit��l a d��szlet ��letre kel. De ez legyen a legnagyobb probl��ma. V��rom a 2. r��szt! ��s hogy ki j��tssza Feydet ��s a Padisah cs��sz��rt.

SOROZATOK:

Fantasztikus sorozatok:

A fantasztikus filmes list��m ��ltal��ban nagyon r��vid szokott lenni, s��t, sokszor ��res halmaz, mert igaz��n kiemelked�� sorozatot szerintem ��vek ��ta nem l��ttam, a legt��bb c��m min��s��gben nem tudja felvenni a versenyt a realista sorozatok m��lys��g��vel. Id��n azonban v��gre ��tt��r��s t��rt��nt, t��bb j��, ��s nem egy kiemelked��en j�� fantasztikus sorozatba botlottam. Azt hozz��teszem, hogy t��bb k��z��l��k m��r megy egy ideje, csak most dar��ltam le ��ket visszamen��leg, de akkor is.

H��rom abszol��t kedvencet emelek most ki:

For All mankind (Apple tv)

1969-ben j��runk, ��ppen az els�� Holdra sz��ll��st k��zvet��tik, csakhogy nem Neil Armstrong, hanem egy orosz asztronauta l��p el��sz��r a felsz��nre, megel��zve az amerikaiakat egy h��nappal. ��s innen ��tl��p��nk egy alternat��v t��rt��nelmi val��s��gba, mert ezzel nemhogy v��get ��r az amerikai-szovjet ��rverseny, mint a val��s��gban, hanem most kezd��dik csak igaz��n.

Gy��ny��r�� f��nyk��pez��s, profi rendez��s, hihetetlen��l j�� karakterek, eml��kezetes jelenetek, ��s egy olyan alternat��v 70-es ��vek, ahol a helyzet nem sokkal jobb, mint az igazi, de m��gis egy csom�� minden sokkal men��bb, ��s egy ici-picit rem��nykelt��bb, ��s ahol az ��rfelfedez��si ��lmok val��ra v��lnak.

Azt��n id��n tavasszal j��tt a m��sodik ��vad, a 80-as ��vekkel, harmincf��s holdb��zisokkal, ��s v��ratlan karakterdr��m��kkal, ami a egy elk��peszt��en dr��mai fin��l��ban cs��csosodik ki. Id��n tal��n j��n a harmadik ��vad. Ha szereted a sci-fit, v��tek kihagyni, de az els�� r��szekn��l kell neki egy kis id��t hagyni, hogy kibontoakozzon.

Hosszabban k��l��n blogos aj��nl��ban!

The Expanse (SyFy,Amazon Prime)

A k��nyvsorozatot sajna f��lbehagytam, de a sorozatot is egyszer m��r elkasz��ltam a 2. ��vad k��zep��n, viszont amikor id��n elkezdtem onnan folytatni, hirtelen ��gy ber��ntott, hogy nagyon gyorsan ledar��ltam  h��rom ��s f��l ��vadot. Im��dom, hogy mennyire okos, realista ��s intelligens sci-fi sorozat, r��ad��sul eszm��letlen ��s realisztikus ��rjelenetekkel van tele.

A Naprendszeren bel��li politikai ��s h��bor��s kavar��sok, valamint egy kis csapat, akik az esem��nyek k��zep��be cs��ppennek, amely egy titkos, idegen technol��giai k��r��l bonyol��dik, ��s egyre jobban elm��ly��l. Valahogy ��gy ��rdemes j��v��ben j��tsz��d��, ��rhaj��s sci-fi sorozatot csin��lni.

Hosszabban k��l��n blogos aj��nl��ban!

Arcane (Netflix)

V��rj, ez nem egy League of Legends MOBA alapj��n k��sz��lt anim��ci��s sorozat? De az, azonban akkor j��rsz a legjobban, ha azt sem tudod, mi az a LoL, csak elkezded n��zni. Fantasy, karakterdr��ma ��s fantasztikus, m��r-m��r m��v��szi anim��ci�� egyvelege. Csod��latos, v��ratlan, ��s n��ha ugyan klis��s, de k��zben folyamatosan mozg��sban van minden, v��ltozik a vil��g, a karakterek, egy pillanatra sincs meg��ll��s.

Hosszabban k��l��n blogposztban!
��s surran��p��ly��n, b��nuszk��nt itt van az Apple tv-s Inv��zi��, amib��l m��g csak h��rom r��szt l��ttam, ��s tudom, hogy sokan nem szerett��k, mert nagyon lass��, ez��rt sem is siettem a megn��z��s��vel, viszont nekem eddig kifejezetten tetszik. Nagyon profin van ��sszerakva, ��rdekelnek a p��rhuzamos sz��lak, karakterek, ��s n��ha a lass��s��g mell�� nagyon er��s hangulat is felvillan. De majd megl��tjuk, hogyan tov��bb, mindenesetre eddig az ��n sorozatom.

Mainstream sorozatok:

Jelenetek egy h��zass��gb��l (5 r��szes HBO minisorozat):

A legs��lyosabb minisorozatom id��n, Ingmar Bergman klasszikus filmj��nek modern v��ltozata Oscar Isaackel ��s Jessica Chastainnal, akik tal��n sosem voltak m��g ennyire j��k sehol.

Egy h��zass��g ��t ��letszakasz��b��l mes��l el egy-egy felvillan��st, nagyon intim, nagyon nyers, nagyon ��szinte ��s h��sba v��g�� m��don. Vigy��zat, ��rzelmileg nagyon megterhel�� t��rt��net, ��n legal��bbis minden r��szt teljesen fesz��lten n��ztem v��gig, annyira durv��n vibr��lt a leveg�� a k��t f��szerepl�� k��z��tt.

The Morning Show (els�� ��vad):

2019-es (2021-ben j��tt a 2. ��vad), ��s sajn��lom, hogy akkor nem l��ttam. Szerintem sokkal t��bb visszhangot ��rdemelt volna (pedig kapott az��rt eleget, csak az Apple tv akkort��jt indult, ��gy ez a sorozat nem tudott r��gt��n eljutni sz��lesebb k��z��ns��ghez).

Azon t��l, hogy egy remek sztori egy fikt��v reggeli t��v��m��sor el��- ��s h��tter��ben zajl�� hatalmi harcokr��l, munkahelyi dinamik��r��l, a legfontosabb sorozat a #meetoo l��nyeg��r��l, mert h��sba v��g��an mes��li el azt n��h��ny szerepl��n kereszt��l, hogy mit is jelent a hatalommal val�� vissza��l��s, majd rendszerszint�� sz��nyeg al�� s��pr��s.

Nagyon j��l j��tszik a karakterekkel ��s a n��z�� ��t��l��k��pess��g��vel is az utols�� percekig. Szerintem a legfontosabb sorozat, amit id��n l��ttam, r��ad��sul iszonyatosan profi, ��s Reese Witherspoon ��s Jennifer Aniston, valamint Steve Carell is nagyon j�� benne. (Persze, ott van m��g a m��ltatlanul alul foglalkoztatott Billy Crudup, akinek felt��rekv��, kaotikus karaktere a kedvencem. Nagyon sz��rakoztat�� volt az eg��sz showbizniszhez val�� cinikus hozz����ll��sa. Van k��zben 2. ��vad is, ami kicsit m��s, behozza ��rint��legesen a Covidot is, meg egy sor aktu��lis t��m��t.

Halston

Bevallom, a Halston divatm��rk��r��l nem is hallottam m��g, de ebb��l az ��t r��szes sorozatb��l meg��rtettem,  mi��rt. Ewan McGregor ��lete alak��t��s��t ny��jtotta szerintem Halston, a homoszexu��lis, ��npuszt��t�� ��s a tehets��g��t elherd��l�� divattervez�� m��v��sz megform��l��s��val.

��r��, vagy b��rmiben alkot�� embereknek k��l��n aj��nlom, mert a l��nyege az alkot��i l��tr��l, az ��npuszt��t��s vesz��lyeir��l sz��l.

Succession (HBO, 3. ��vad)

Tavaly tal��ltuk, tavaly is ott volt a list��n, ��s minden ��vben ott lesz, amikor ��j ��vad ��rkezik. Az HBO sorozata az USA egy kital��lt, hatalmas m��diav��llalat��t ir��ny��t��, diszfunkcion��lis csal��dr��l sz��l, egy b��ntalmaz�� ap��val, n��gy s��r��lt, m��r feln��tt gyerekkel, akik az apa hely��be szeretn��nek l��pni.

Ez egy olyan sorozat, ahol minden karakter azonnali szekunder sz��gyen��rz��st okoz, sz��val, mindenki tot��lisan el van b.szva benne. ��s pont ez��rt zseni��lis az eg��sz a manipulat��v kavar��sokkal.

Sex Education (Netflix)

Szint��n b��rmikor j��n ��j r��sz, fent lesz a list��n. ��gy, hogy mi nem igaz��n szeretj��k a v��gj��t��kokat.:) Nem is n��z��nk ilyen t��pus�� filmeket, mert ��ltal��ban f��rasztanak a po��nok, ��s jobban ��lvezz��k, ha agyontaposnak, kifacsarnak. Ett��l f��ggetlen��l szoktunk k��s��rletezni, de mindig gyorsan elkasz��lunk mindent. A Sex Education viszont m��s, ez a sorozat pont az, ami nek��nk is m��k��d��tt, f��leg mert m��lyen az��rt okosan mes��l sok egy��br��l is, ��s az��rt a felsz��n alatt rengeteg s��r��lt, szerethet�� karakter pr��b��l a kisv��rosban boldogulni.

VIDEOJ��T��KOK:

Na, ez az, ami most kimarad, merthogy az id��n v��gigj��tszott videoj��t��kaim sz��ma, z��r��, nulla, semmi. Kicsit el��kapartam az Uncharted 4 multiplayer��t, mert ugyan nem szeretem a multiplayert, de ez az a fajta l��k��tt, komolytalan cucc, r��ad��sul TPS, ami m��g engem is lek��t. Azt��n kicsit el��szedtem a God of War III-at nosztalgi��zni, de kb. ennyi. Ilyen ��ns��ges id��kre tartogattam direkt a Ghost of Tsushim��t, amibe bele is kezdtem kar��csonykor, de m��g messze a v��ge. Plusz j�� j��t��k, de r��szemr��l nem felt��tlen��l egy toplist��ra val��. 2021-ben v��r a Hades, a Disco Elysium, meg tal��n egy sor, nekem sz��l�� ��j c��m is.

T��RSASJ��T��KOK:

Az ut��bbi ��vekben kiest��nk az akt��vabb t��rsasj��t��koz��sb��l. R��gen nagy Tr��nok harca, Battlestar Galactica, Arkham, Scythe, meg nem tudom, mik lelkes fanjai voltunk. Azonban ��talakultak az ig��nyeink, ��n m��r nem szeretem annyira a sok ��r��s, egym��snak fesz��l��s, kalkul��l��s, t��l sokat agyal��s t��rsasokat. Az��rt nem, mert hajlamosak vagyunk t��l komolyan venni. (Ja, h��t, szeret��nk nyerni.) ��s ez mostans��g egyre f��raszt��bb, sokszor ��reztem azt, hogy teljesen lesz��vta az agyamat egy-egy ilyen, v��gig kalkul��l��s, sz��molgat��s parti. M��rpedig egy t��rsasoz��st��l mostans��g ink��bb kev��sb�� f��raszt�� sz��rakoz��st v��rok n��mi agyal��ssal.

K��zben az ut��bbi ��vekben megjelent egy csom�� olyan t��rsasj��t��k, amelyek pont ebbe az ir��nyba mozdultak el. Sokr��t��ek, taktikusak, de pont nem annyira, hogy kimer��t��v�� v��ljanak, ��s adnak ugyan kih��v��st, de sokkal ink��bb j��t��k��lm��nyt.

December k��rny��k��n k��t ilyenbe botlottunk ismer��s��kn��l, ami ebben a kateg��ri��ban nagyon bej��tt, mindkett��t meg is vett��k, mert mindkett�� 2-4 szem��ly is j��tszhat��, ��gy p��rosan ��s t��bben is t��k��letesen m��k��dik.

Macsk��k szigete (G��mklub)

A macskament��s tetriszez��sdi. 

Egy szigeten ��l�� macsk��kat kell megmenteni, miel��tt oda��rnek a kal��zok. Ez ��t k��rt jelent. A macsk��k tetris-alakzatokk��nt terpeszkednek, amelyeket a n��gysz��glapokb��l ��ll�� haj��t��bl��n tudunk elhelyezni, ��s term��szetesen nagyon figyelni kell, hogyan, mert a pontoz��s is erre ��p��l. Azonos sz��n�� macskacsal��dokat kell gy��jteni, de k��zben azon is dolgozni kell, hogy a haj��ban l��v�� helyis��geket (bizonyos elker��tett ter��leteket) is maxim��lisan lefedj��nk.

Mindez egy izgalmas k��rtyamechanik��ra ��p��l, amelyekb��l tudunk kosarakat szerezni, amelyekt��l f��gg, hogy az adott k��rben mennyi macsk��t tudunk megmenteni, a haj��ra sz��ll��tani, valamint extra k��ldet��sfeladatokat gy��jthet��nk be, amelyek��rt a v��g��n tov��bbi pontok j��rnak.

Ami miatt nekem nagyon tetszik, hogy alapvet��en a k��ldet��sek ��s a v��letlenszer��en megmenthet�� macsk��k tudj��k vez��relni az adott j��t��kbeli strat��gi��t, ��gy sokadik alkalommal is tud ��jat mutatni a t��rsas, mert nincs bevett kezd��s, taktika, m��dszerek, hanem mindig alkalmazkodni kell az aktu��lis lehet��s��gekhez, ��s ez ��gy nagyon sz��rakoztat�� ��s kombinat��v. Nagyon sz��p kivitel��, ��tletes t��rsas.

Everdell - Az ��r��kfa ��rny��k��ban (G��mklub)

Erd��lak�� ��llatos er��forr��s menedzsel��s, lootol��s, k��rty��s csoda. Gy��ny��r�� a t��bla, a l��tv��nyelemk��nt szolg��l�� el��g nagy fa-d��szlet, a k��rty��k, ��s a kis er��forr��sok (far��nk��k, gyanta, bogy�� ��s kavicsok), szinte m��r ezzel levesz b��rkit a l��b��r��l, ezen fel��l egy nagyon klassz k��rtyamechanik��ra valamint egyszer�� szab��lyrendszerre ��p��l��, eg��szen kombinat��v j��t��k a k��rtyakomb��k sz��moss��ga, valamint az er��forr��sok sz��k��ss��ge miatt.

A j��t��kosok h��rom ��vszakban  v��gzik a l��p��seket, k��r��nk��nt egyet, de ezen t��l addig maradnak az adott ��vszakban, am��g csak tudnak, vagy akarnak. Ez egy��ni temp��t��l, lehet��s��gekt��l f��gg. Minden ��vszakban egyre jobban kiny��lik a j��t��k, ez��rt egyre t��bb lesz az er��forr��s, munk��s ��llatka, akikkel akci��kat lehet v��gezni. A Macsk��k sziget��hez k��pest a t��posabb k��rty��k miatt nagyobb a szerencsefaktor, de ez egy��ltal��n nem zavar��, mert k��zben a j��t��kmenet nagyon sz��rakoztat�� ��s egyedi a maga m��dj��n.

***

MARKOVICS BOTOND Zsoldos P��ter- ��s Monolit-d��jas science fiction ��r�� - BRANDON HACKETT ��r��i n��ven - az Agave kiad�� szerz��je, k��zgazd��sz, az SFmag.hu alap��t��ja.

Legut��bbi reg��nyei: Eldobhat�� testek, a Xeno ��s az Isten g��pei ��s m��s t��rt��netek mesters��ges intelligenci��kr��l, valamint Az id��utaz��s napja.

Ha ��j vagy itt, ��s ��rdekelnek a sci-fi reg��nyeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-reg��nyt olvassam posztot, h��tha ny��jt n��mi seg��ts��get.

Ha van kedved, k��vess a Facebookon ��s az Instagramon!

[image error]

2021: Olvas, néz, játszik, avagy Best of listák

Az év végi személyes, írós poszt után ez itt a szokásos, éves összegző lista (itt az előző évi, 2020-as is).

Ugyan a mozivilág még mindig csak éledezik, a producerek rettegve figyelik a harmatos box office eredményeket (aztán év végén meg váratlanul jött egy Pókember 3), nekem még messze nem jött meg a kedvem az aktív moziba járáshoz. Cserébe viszont ismét rengeteg remek sorozatra bukkantunk, mert a streaming oldalak viszont öntik a sorozatokat. Sajnos eközben az írás és az új regény miatt sokkal kevesebbet olvastam, mint szerettem volna, jobbnál jobb könyvek tornyosulnak a várólistámon, de azért így is akadtak a kezembe emlékezetes könyvek, képregények.

Szóval, jöjjön a mindenféle kedvenc lista, szokás szerint elsődlegesen a fantasztikumra koncentráltam, de messze nem minden esetben.

FANTASZTIKUS KÖNYVEK

(Moly.hu-s értékeléseimet a címekben linkeltem, ott hosszabban is írok több címről is.)

Peter F. Hamilton: Salvation-trilógia (Pan MacMillan, angol)

Hamiltontól a Nemzetközösség-duológia nagy kedvencem, az Üresség-trilógiát viszont nem igazán tudtam megkedvelni, szerintem az a fantasy szál, ami az egyes kötetek 2/3-ában terpeszkedik, nagyon halovány.

A Salvation-trilógia viszont minimum Pandóra csillaga szintűen lenyűgöző, ráadásul okosabb, takarékosabb, elegánsabb prózával és szereplőgárdával. 2204-ben járunk, az emberiség egy idegen invázióval néz szembe, amelyet egy vallásos szuper-civilizáció indít a "megváltásunkért." Az első kötet a Hyperionból (és a Canterburyí mesékből) ismert szerkezetet követi, öt szereplő meséli el a történetét egy közös utazás közben, amelyek kapcsolódnak egymáshoz, és számos fordulatot tartogatnak, nem beszélve a könyv végiről, ami alapjaiban rengetegi meg mindazt, amit addig gondoltam a történetről.

A második kötet tovább emeli a téteket, űrcsaták, idegenek, taktikák, káosz, horror váltja egymást, és egy olyan invázió, ami sokkal rosszabb, mintha csak lezúznák a Földet és az emberiséget. A 3. kötetet karácsony alatt akartam elolvasni, nem sikerült, mert elakadtam egy másik regénnyel, de hamarosan eljutok hozzá.

Octavia E. Butler: A magvető példázata (Agave)

A magvető példázata nem a hi-tech jövőképe, idegen fajok, űrhajók és szuper technológiák miatt jó regény, nem is az újszerű ötletei miatt, hanem a fojtogató atmoszférája teszi igazán húsba vágóvá, a pusztuló, kegyetlen világ és a lehetőségekhez képest mégis pozitív, és emberségüket megőrizni próbáló hősei kontrasztja révén. Ez is egy olyan történet, mint pl. A szolgálólány meséje (1995), ami ma sokkal ijesztőbb jövőképnek érződik, látva a körülöttünk zajló folyamatokat, ahogy pl. az interneten egyre jobban visszaszorul értelmes kommunikáció, és két pillanat alatt esnek egymásnak emberek.

X-men: Xavier világa (Fumax)

A Xavier világa sokak szerint az utóbbi évek legjobb szuperhős képregénye, nos, ehhez a lelkes táborhoz most én is csatlakozom. Ráadásul inkább science fiction ez, mint szuperhősös. Jonathan Hickman az egész X-men univerzumot gondolja újra az alapoktól, és indítja el egy új, friss irányba.

Ami igazán meglepett, hogy mennyire más dimenziókban mozog ez a történet, mint vártam, számos időugrással száz, ezer éveket is ugrál előre a távoli jövőbe, poszthumán civilizációkat, entitásokat villant fel, de közben mindvégig a mutánslét élhető jövőjét kutatja.

Naoki Urasawa: 20th Century Boys:

Évek óta olvasom, szorgosan követve az angol megjelenéseket, tavaly elért a végéhez, és Urasawa tényleg zseniális, de icipici hiányérzetem azért maradt a végére, kicsit sok volt már a szereplőből és a végére elnyújtott fináléból.

Blade Runner 2019:

Ez a képregény a semmiből jött év vége felé, a Blade Runner 2049 mozi egyik forgatókönyvírójától, remek rajzokkal. És meglepően jó, mert tud újat hozzátenni a világhoz, közben profin idézi meg az 1982-es filmet, a főhős szárnyas fejvadásznő az első pillanattól érdekes karakter, emellett a hangulati részek, a párbeszédek is mind osztályon felüliek.

FILMEK

(ha valamiről írtam a blogon, a címben a link a hosszabb kritikához)

Még egy kört mindenkinek (Another Round, Druk)

A legtökéletesebb film, amit 2021-ben láttam. Négy, életközépi válsággal küzdő tanár egy kísérletbe kezd egy tanulmány alapján, amely szerint egy bizonyos, alacsony véralkoholszint % felszabadít, és boldoggá is tehet.

És ez a látszólag, vidám, szórakoztató kísérlet eleinte hihetetlenül sikeres, a főszereplő, Martin (Mads Mikkelsen) és kollégái újra élvezni kezdik a tanítást, mikrosikereket érnek el a családjukban, környezetükben. Csakhogy ez a film az alkoholizmusról szól, így óhatatlanul elindulnak lefelé a lejtőn. A film látszólag fanyar humorral kezeli az alkoholizmust, csakhogy ha a felszín mögé nézünk, akkor végtelenül depresszív. És pont emiatt csodálatos.

A film végén pedig van egy jelenet (vigyázat, ez közepes SPOILER, ha nem láttad, ugorj a következő filmre!), amikor az alkoholtól felszabaduló Martin egy euforikus táncjelenetben teljesen leveti a gátlásait. Hepiendnek tűnhet, de valójában pont ennek ellenkezője történik. Ez a tánc szerintem nem életigenlő, hanem egy depresszív bukástörténet szimbolikus csúcspontja. Martint ugyan felszabadítja az alkohol, ami látszólag boldoggá teszi, viszont a tánc végén nem véletlenül veti magát a vízbe (szakadékba), és lesz is vége a filmnek ebben a pillanatban. Ez egy kegyetlen, de tökéletes befejezés, így lesz kerek a film mondanivalója az alkoholizmus csapdájáról, hogy hogyan tesz függővé, majd pusztít el azzal, hogy látszólag felszabadít, és boldoggá tesz.

Margaret Atwood-dokumentumfilm (HBO)

Ha szeretitek Margaret Atwoodot (pl. A szolgálólány meséje), vagy csak érdekel a személyisége, ez egy nagyon érdekes és emberi dokumentumfilm róla, az életútjáról, gondolkodásáról, hitvallásáról az HBO-n. És mindemellett még az elbűvölő személyiségéből is kaptunk némi ízelítőt.

Dűne (2021)

Összességben, számomra egy majdnem tökéletes adaptáció, az, amit a regény valóban megérdemel. És valójában teljesen mindegy, hogy a könyvet olvasva vagy anélkül nézed, mindenképpen nagyon egyedi, moziban ritkán látható élmény.

Közben ülepedett azért az élmény, és ez egy kicsit visszavett az első lelkesedésemből, mert pár dolog nagyon hiányzik így utólag a filmből. Olyan apró jelenetek, amelyek tovább mélyíthették volna a cselekményt és a szereplőket, plusz, hiába lenyűgözőek Villeneuve nagy terei, rájöttem, hogy hiányolom belőlük az életet, a holmikat, kacatokat, amitől a díszlet életre kel. De ez legyen a legnagyobb probléma. Várom a 2. részt! És hogy ki játssza Feydet és a Padisah császárt.

SOROZATOK:

Fantasztikus sorozatok:

A fantasztikus filmes listám általában nagyon rövid szokott lenni, sőt, sokszor üres halmaz, mert igazán kiemelkedő sorozatot szerintem évek óta nem láttam, a legtöbb cím minőségben nem tudja felvenni a versenyt a realista sorozatok mélységével. Idén azonban végre áttörés történt, több jó, és nem egy kiemelkedően jó fantasztikus sorozatba botlottam. Azt hozzáteszem, hogy több közülük már megy egy ideje, csak most daráltam le őket visszamenőleg, de akkor is.

Három abszolút kedvencet emelek most ki:

For All mankind (Apple tv)

1969-ben járunk, éppen az első Holdra szállást közvetítik, csakhogy nem Neil Armstrong, hanem egy orosz asztronauta lép először a felszínre, megelőzve az amerikaiakat egy hónappal. És innen átlépünk egy alternatív történelmi valóságba, mert ezzel nemhogy véget ér az amerikai-szovjet űrverseny, mint a valóságban, hanem most kezdődik csak igazán.

Gyönyörű fényképezés, profi rendezés, hihetetlenül jó karakterek, emlékezetes jelenetek, és egy olyan alternatív 70-es évek, ahol a helyzet nem sokkal jobb, mint az igazi, de mégis egy csomó minden sokkal menőbb, és egy ici-picit reménykeltőbb, és ahol az űrfelfedezési álmok valóra válnak.

Aztán idén tavasszal jött a második évad, a 80-as évekkel, harmincfős holdbázisokkal, és váratlan karakterdrámákkal, ami a egy elképesztően drámai fináléban csúcsosodik ki. Idén talán jön a harmadik évad. Ha szereted a sci-fit, vétek kihagyni, de az első részeknél kell neki egy kis időt hagyni, hogy kibontoakozzon.

Hosszabban külön blogos ajánlóban!

The Expanse (SyFy,Amazon Prime)

A könyvsorozatot sajna félbehagytam, de a sorozatot is egyszer már elkaszáltam a 2. évad közepén, viszont amikor idén elkezdtem onnan folytatni, hirtelen úgy berántott, hogy nagyon gyorsan ledaráltam  három és fél évadot. Imádom, hogy mennyire okos, realista és intelligens sci-fi sorozat, ráadásul eszméletlen és realisztikus űrjelenetekkel van tele.

A Naprendszeren belüli politikai és háborús kavarások, valamint egy kis csapat, akik az események közepébe csöppennek, amely egy titkos, idegen technológiai körül bonyolódik, és egyre jobban elmélyül. Valahogy így érdemes jövőben játszódó, űrhajós sci-fi sorozatot csinálni.

Hosszabban külön blogos ajánlóban!

Arcane (Netflix)

Várj, ez nem egy League of Legends MOBA alapján készült animációs sorozat? De az, azonban akkor jársz a legjobban, ha azt sem tudod, mi az a LoL, csak elkezded nézni. Fantasy, karakterdráma és fantasztikus, már-már művészi animáció egyvelege. Csodálatos, váratlan, és néha ugyan klisés, de közben folyamatosan mozgásban van minden, változik a világ, a karakterek, egy pillanatra sincs megállás.

Hosszabban külön blogposztban!
És surranópályán, bónuszként itt van az Apple tv-s Invázió, amiből még csak három részt láttam, és tudom, hogy sokan nem szerették, mert nagyon lassú, ezért sem is siettem a megnézésével, viszont nekem eddig kifejezetten tetszik. Nagyon profin van összerakva, érdekelnek a párhuzamos szálak, karakterek, és néha a lassúság mellé nagyon erős hangulat is felvillan. De majd meglátjuk, hogyan tovább, mindenesetre eddig az én sorozatom.

Mainstream sorozatok:

Jelenetek egy házasságból (5 részes HBO minisorozat):

A legsúlyosabb minisorozatom idén, Ingmar Bergman klasszikus filmjének modern változata Oscar Isaackel és Jessica Chastainnal, akik talán sosem voltak még ennyire jók sehol.

Egy házasság öt életszakaszából mesél el egy-egy felvillanást, nagyon intim, nagyon nyers, nagyon őszinte és húsba vágó módon. Vigyázat, érzelmileg nagyon megterhelő történet, én legalábbis minden részt teljesen feszülten néztem végig, annyira durván vibrált a levegő a két főszereplő között.

The Morning Show (első évad):

2019-es (2021-ben jött a 2. évad), és sajnálom, hogy akkor nem láttam. Szerintem sokkal több visszhangot érdemelt volna (pedig kapott azért eleget, csak az Apple tv akkortájt indult, így ez a sorozat nem tudott rögtön eljutni szélesebb közönséghez).

Azon túl, hogy egy remek sztori egy fiktív reggeli tévéműsor elő- és hátterében zajló hatalmi harcokról, munkahelyi dinamikáról, a legfontosabb sorozat a #meetoo lényegéről, mert húsba vágóan meséli el azt néhány szereplőn keresztül, hogy mit is jelent a hatalommal való visszaélés, majd rendszerszintű szőnyeg alá söprés.

Nagyon jól játszik a karakterekkel és a néző ítélőképességével is az utolsó percekig. Szerintem a legfontosabb sorozat, amit idén láttam, ráadásul iszonyatosan profi, és Reese Witherspoon és Jennifer Aniston, valamint Steve Carell is nagyon jó benne. (Persze, ott van még a méltatlanul alul foglalkoztatott Billy Crudup, akinek feltörekvő, kaotikus karaktere a kedvencem. Nagyon szórakoztató volt az egész showbizniszhez való cinikus hozzáállása. Van közben 2. évad is, ami kicsit más, behozza érintőlegesen a Covidot is, meg egy sor aktuális témát.

Halston

Bevallom, a Halston divatmárkáról nem is hallottam még, de ebből az öt részes sorozatból megértettem,  miért. Ewan McGregor élete alakítását nyújtotta szerintem Halston, a homoszexuális, önpusztító és a tehetségét elherdáló divattervező művész megformálásával.

Író, vagy bármiben alkotó embereknek külön ajánlom, mert a lényege az alkotói létről, az önpusztítás veszélyeiről szól.

Succession (HBO, 3. évad)

Tavaly találtuk, tavaly is ott volt a listán, és minden évben ott lesz, amikor új évad érkezik. Az HBO sorozata az USA egy kitalált, hatalmas médiavállalatát irányító, diszfunkcionális családról szól, egy bántalmazó apával, négy sérült, már felnőtt gyerekkel, akik az apa helyébe szeretnének lépni.

Ez egy olyan sorozat, ahol minden karakter azonnali szekunder szégyenérzést okoz, szóval, mindenki totálisan el van b.szva benne. És pont ezért zseniális az egész a manipulatív kavarásokkal.

Sex Education (Netflix)

Szintén bármikor jön új rész, fent lesz a listán. Úgy, hogy mi nem igazán szeretjük a vígjátékokat.:) Nem is nézünk ilyen típusú filmeket, mert általában fárasztanak a poénok, és jobban élvezzük, ha agyontaposnak, kifacsarnak. Ettől függetlenül szoktunk kísérletezni, de mindig gyorsan elkaszálunk mindent. A Sex Education viszont más, ez a sorozat pont az, ami nekünk is működött, főleg mert mélyen azért okosan mesél sok egyébről is, és azért a felszín alatt rengeteg sérült, szerethető karakter próbál a kisvárosban boldogulni.

VIDEOJÁTÉKOK:

Na, ez az, ami most kimarad, merthogy az idén végigjátszott videojátékaim száma, zéró, nulla, semmi. Kicsit előkapartam az Uncharted 4 multiplayerét, mert ugyan nem szeretem a multiplayert, de ez az a fajta lökött, komolytalan cucc, ráadásul TPS, ami még engem is leköt. Aztán kicsit előszedtem a God of War III-at nosztalgiázni, de kb. ennyi. Ilyen ínséges időkre tartogattam direkt a Ghost of Tsushimát, amibe bele is kezdtem karácsonykor, de még messze a vége. Plusz jó játék, de részemről nem feltétlenül egy toplistára való. 2021-ben vár a Hades, a Disco Elysium, meg talán egy sor, nekem szóló új cím is.

TÁRSASJÁTÉKOK:

Az utóbbi években kiestünk az aktívabb társasjátékozásból. Régen nagy Trónok harca, Battlestar Galactica, Arkham, Scythe, meg nem tudom, mik lelkes fanjai voltunk. Azonban átalakultak az igényeink, én már nem szeretem annyira a sok órás, egymásnak feszülős, kalkulálós, túl sokat agyalós társasokat. Azért nem, mert hajlamosak vagyunk túl komolyan venni. (Ja, hát, szeretünk nyerni.) És ez mostanság egyre fárasztóbb, sokszor éreztem azt, hogy teljesen leszívta az agyamat egy-egy ilyen, végig kalkulálós, számolgatós parti. Márpedig egy társasozástól mostanság inkább kevésbé fárasztó szórakozást várok némi agyalással.

Közben az utóbbi években megjelent egy csomó olyan társasjáték, amelyek pont ebbe az irányba mozdultak el. Sokrétűek, taktikusak, de pont nem annyira, hogy kimerítővé váljanak, és adnak ugyan kihívást, de sokkal inkább játékélményt.

December környékén két ilyenbe botlottunk ismerősöknél, ami ebben a kategóriában nagyon bejött, mindkettőt meg is vettük, mert mindkettő 2-4 személy is játszható, így párosan és többen is tökéletesen működik.

Macskák szigete (Gémklub)

A macskamentős tetriszezősdi. 

Egy szigeten élő macskákat kell megmenteni, mielőtt odaérnek a kalózok. Ez öt kört jelent. A macskák tetris-alakzatokként terpeszkednek, amelyeket a négyszöglapokból álló hajótáblán tudunk elhelyezni, és természetesen nagyon figyelni kell, hogyan, mert a pontozás is erre épül. Azonos színű macskacsaládokat kell gyűjteni, de közben azon is dolgozni kell, hogy a hajóban lévő helyiségeket (bizonyos elkerített területeket) is maximálisan lefedjünk.

Mindez egy izgalmas kártyamechanikára épül, amelyekből tudunk kosarakat szerezni, amelyektől függ, hogy az adott körben mennyi macskát tudunk megmenteni, a hajóra szállítani, valamint extra küldetésfeladatokat gyűjthetünk be, amelyekért a végén további pontok járnak.

Ami miatt nekem nagyon tetszik, hogy alapvetően a küldetések és a véletlenszerűen megmenthető macskák tudják vezérelni az adott játékbeli stratégiát, így sokadik alkalommal is tud újat mutatni a társas, mert nincs bevett kezdés, taktika, módszerek, hanem mindig alkalmazkodni kell az aktuális lehetőségekhez, és ez így nagyon szórakoztató és kombinatív. Nagyon szép kivitelű, ötletes társas.

Everdell - Az örökfa árnyékában (Gémklub)

Erdőlakó állatos erőforrás menedzselős, lootolós, kártyás csoda. Gyönyörű a tábla, a látványelemként szolgáló elég nagy fa-díszlet, a kártyák, és a kis erőforrások (farönkök, gyanta, bogyó és kavicsok), szinte már ezzel levesz bárkit a lábáról, ezen felül egy nagyon klassz kártyamechanikára valamint egyszerű szabályrendszerre épülő, egészen kombinatív játék a kártyakombók számossága, valamint az erőforrások szűkössége miatt.

A játékosok három évszakban  végzik a lépéseket, körönként egyet, de ezen túl addig maradnak az adott évszakban, amíg csak tudnak, vagy akarnak. Ez egyéni tempótól, lehetőségektől függ. Minden évszakban egyre jobban kinyílik a játék, ezért egyre több lesz az erőforrás, munkás állatka, akikkel akciókat lehet végezni. A Macskák szigetéhez képest a táposabb kártyák miatt nagyobb a szerencsefaktor, de ez egyáltalán nem zavaró, mert közben a játékmenet nagyon szórakoztató és egyedi a maga módján.

***

MARKOVICS BOTOND Zsoldos Péter- és Monolit-díjas science fiction író - BRANDON HACKETT írói néven - az Agave kiadó szerzője, közgazdász, az SFmag.hu alapítója.

Legutóbbi regényei: Eldobható testek, a Xeno és az Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, valamint Az időutazás napja.

Ha új vagy itt, és érdekelnek a sci-fi regényeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-regényt olvassam posztot, hátha nyújt némi segítséget.

Ha van kedved, kövess a Facebookon és az Instagramon!

[image error]

��dv, 2022!

Ha visszagondolok 2021-re, akkor els��k��nt egy sz�� jut eszembe: munka.

M��sodik ��ve, hogy a munkahelyemen kr��zisekb��l kr��zisekbe pottyanunk, id��n is legink��bb a Covid gazdas��gi k��vetkezm��nyei miatt, elsz��llt alapanyag��rak miatti folyamatos k��osz, majd ��sszel a h��rekb��l is hetekig ��ml�� AdBlue-p��nik, amelynek a k��zep��ben ��ltem, sz��moltam, telefon��ltam. Nagyon sokat.

Ek��zben valahogy m��gis csak befejeztem a Felfalt kozmosz pr��bac��men fut�� ��j reg��ny els��, de ink��bb nulladik v��ltozat��t, ��s az utols�� h��napokban neki��lltam helyrer��zni a m��g nagyon nem partik��pes sz��vegsz��rnyet.

Mindennek az volt az ��ra, hogy j��val kevesebbet tudtam pihenni, olvasni, kikapcsol��dni, mint szerettem volna. Mert h��t, az ��r��s nem csak egy hobbi, hanem egyr��szt a pihen��s, kikapcsol��d��s, szabadid�� ellens��ge, m��sr��szt szint��n k��kem��ny munka, m��g ha esetleg id��nk��nt nem is ��gy gondolok r��. ��ltal��ban est��nk��nt ��s h��tv��genk��nt is gyakran ��rok, ha b��rok, de elvileg akkor k��ne pihenni, felt��lt��dni, vagy mi. Ezt pedig hajlamos vagyok elfelejteni.

Ek��zben a pand��mia k��zep��n, m��g 2020-ban megjelent Eldobhat�� testek ��lte a maga ��let��t, ��s tavaly t��rt��nt ezzel kapcsolatban egy csom�� ��r��mteli esem��ny: a reg��ny megkapta a Zsoldos P��ter-d��jat, ��s annak k��z��ns��gd��j��t is, majd az Avana Egyes��let ��ltal gondozott Monolit-d��jat, ��s az SFF Vektor olvas��i k��z��ss��ge is az ��v legjobb science fiction reg��ny��nek v��lasztotta (a Qualityland c��m�� reg��nnyel k��z��sen), valamint a ki��rt k��z��ns��gszavaz��son is az els�� helyen v��gzett. Nem a d��jakt��l lesz j�� vagy kev��sb�� j�� egy reg��ny, de ett��l m��g nagyon ��r��l��k mindegyik elismer��snek.

Ha visszagondolok 2021-re, az jut m��g eszembe, hogy ugyan el��gg�� elf��radtam, de valahol az��rt m��gis ��lveztem ezt az ��vet, ��s el��gedett vagyok vele, m��g ha esetleg ezt ink��bb csak a pozitivista szem��lyis��gem mondatja. ��jra volt k��nyves esem��ny, dedik��l��sok, n��mi szoci��lis ��let is belef��rt, ��s az��rt m��giscsak van egy nyers reg��ny-k��ziratom. Egyed��l a ment��lis pihen��s hi��nyzik, de azt egyel��re nem l��tom, hogy mikor fog megt��rt��nni.

��s akkor itt van 2022. Ami hamarosan egy k��lt��z��ssel fog indulni, amire m��r j��n��h��ny h��napja k��sz��l��nk. Nagyon nem vagyok az a k��lt��z��s t��pus, az elm��lt k��t ��s f��l��vtizedben v��gig ugyanott laktam, ��gy kezdetben kicsit agg��dtam, de most m��r ink��bb a "mikor k��lt��z��nk m��r?" j��r a fejemben. Amikor d��nt��tt��nk, akkor az m��r el��g gyorsan t��rt��nt, mert ��ltal��ban csak az elhat��roz��s az, ami neh��z.

Na, ��s akkor a k��lt��z��s mellett majd megpr��b��lom v��gleges��teni az ��j reg��nyt is. "Sz��p" tervnek t��nik ��gy egy��tt.

De mi is ez a Felfalt kozmosz?

Val��sz��n��leg a legnagyobb kih��v��st jelent�� reg��ny, amit eddig ��rtam. Ez nem er��ny, vagy b��szkes��g, csak egy szimpla t��ny, ami abb��l k��vetkezik, hogy a t��rt��net kb. 150 ��vet ��lel ��t t��bb szerepl�� n��z��pontj��b��l, ami ��nmag��ban sokkal nehezebb�� tette a meg��r��s��t. Szerencs��re nem k��rette mag��t, ��gy miut��n megtal��ltam a t��rt��net hangj��t, dinamik��j��t, karaktereit, a l��nyege tulajdonk��ppen z��kken��mentesen, probl��m��k n��lk��l ��llt ��ssze. Ez tal��n az��rt lehet, mert az ut��bbi id��ben kezdem j��val struktur��ltabban l��tni a t��rt��neteimet, nem ugrom bele egy reg��nybe lend��letb��l, ��s mindig tudom, mi lesz a v��ge.

Szeretem ezt az elny��jtott id��kezel��st, ahogy az egyes fejezetek k��z��tt gyakran ��vek, ��vtizedek telnek el, ehhez hasonl��t m��g sosem ��rtam kor��bban, de k��zben meg ��rdekes kih��v��s volt egy ilyen, id��ben elny��l�� t��rt��netben megoldani a fesz��lts��g folyamatos fenntart��s��t. Kih��v��s volt az is, hogy mik��nt egyens��lyozzon a sz��veg a karakterek szem��lyes dr��m��i, valamint a tudom��nyosabb r��szek k��z��tt, p��ld��ul hogyan menek��l az ��rzelmi nyomor, a kil��t��stalans��g ��s trag��di��k el��l egy szerepl�� a munka, a multiverzumok, kozmol��gia, fekete ��s feh��r lyukak, relativit��selm��let vez��relte tudom��nyos elm��letei m��ly��re.

A Felfalt kozmosz m��sk��pp m��k��dik, mint a kor��bbi reg��nyeim, lassabb, tal��n rejt��lyesebb, szem��lyesebb, karakterk��zpont��bb, tudom��nyosabb. Megf��r benne az univerzum term��szet��nek fikci��s ��jra��rtelmez��se, ��rexped��ci�� egy idegen vil��gba, kozmol��giai fejteget��sek, m��sfajta, weird fizikai t��rv��nyek ��s sok-sok relativit��selm��let. Persze, mindez ugyanolyan szinten ��rthet��en magyar��zva, mint eddig, hiszen Einstein is megmondta, hogy amit nem tudsz r��viden elmagyar��zni, azt te sem ��rted igaz��n.

A reg��ny h��rom testv��r apokaliptikus csal��dt��rt��nete is: a tudom��nyos kutat��k��nt, ��gynevezett spekul��tork��nt dolgoz�� Emily, b��tyja, az ��rhaj��s-felfedez�� Kaito, valamint a legfiatalabb, Diali, aki a t��nc szerelmese, ��s mindh��rman r��szes��v�� ��s fontos szerepl��iv�� v��lnak az Univerzumunk haldokl��sa k��r��l zajl�� esem��nyeknek. A t��rt��net 10,5 f��ny��vnyire, az Epsilon Eridani csillag egyik bolyg��j��n indul, de azt��n javar��szt a F��ld��n, a F��ld k��zel��ben j��tsz��dik (valamint olyan helyeken, amir��l most m��g nem besz��lek ink��bb). A jelenlegi v��ltozat��ban valahogy ��gy kezd��dik:

"Emily Schroeder m��g ��vtizedekkel k��s��bb is ��lesen eml��kezett az Univerzum haldokl��s��nak els��k��nt ��szlelt pillanat��ra."

��s hogy kb. mikor fog megjelenni? J��v��re. 2023-ban j��v��re. Val��sz��n��leg m��r 2022 els�� fel��ben k��sz lesz, de ek��zben v��r r��nk a fent eml��tett k��lt��z��s, ami miatt nem akartam t��l sok mindent a nyakamba venni, pl��ne nem olyan hat��rid��t, ami miatt esetleg agg��dnom kellene.

Ek��zben viszont tavaly el��g sokat dolgoztam a k��t k��vetkez�� reg��nyem sztorij��n, karakterein. Igen, kett�� reg��ny��n.:)

Ugyanis, amikor a Felfalt kozmoszn��l m��r csak meg kellett ��rni a jeleneteket, az agyamnak sz��ks��ge volt az ��tletel��s kreativit��sra, ez��rt ��vek ��ta mindig p��rhuzamosan jegyzetelek m��s reg��nyekhez. A Xeno v��ge fel�� m��r az Eldobhat�� testeken gondolkodtam, ahogy az Eldobhat�� testek v��ge fel�� pedig m��r a Felfalt kozmoszon. ��gy van r�� es��ly, hogy ha tavasz-ny��rig k��sz lesz a Felfalt kozmosz, ��s elrakom egy kicsit pihenni, m��g a ny��ron el tudom kezdeni ��rni az ut��na k��vetkez�� sztorit, amin m��r lassan egy ��ve dolgozgatok. Ami megint kicsit m��s lesz.

Megl��tjuk, hogy siker��l, tervnek mindenesetre j��l hangzik.

M��g egyszer B����K mindenkinek, rem��lj��k, a 2022 m��r felfel�� ��vel, ��s a pand��mi��t is sz��p lassan magunk m��g��tt hagyhatjuk.

A h��ten m��g ��rkezik egy top-lista mix visszatekint�� is, sorozatok, filmek, k��nyvek, s��t, t��rsasj��t��kos r��sszel is, mert eg��szen j��, ��j j��t��kokra bukkantunk mostan��ban.

***

MARKOVICS BOTOND Zsoldos P��ter- ��s Monolit-d��jas science fiction ��r�� - BRANDON HACKETT ��r��i n��ven - az Agave kiad�� szerz��je, k��zgazd��sz, az SFmag.hu alap��t��ja.

Legut��bbi reg��nyei: Eldobhat�� testek, a Xeno ��s az Isten g��pei ��s m��s t��rt��netek mesters��ges intelligenci��kr��l, valamint Az id��utaz��s napja.

Ha ��j vagy itt, ��s ��rdekelnek a sci-fi reg��nyeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-reg��nyt olvassam posztot, h��tha ny��jt n��mi seg��ts��get.

Ha van kedved, k��vess a Facebookon ��s az Instagramon!

[image error]