dontpanic

“-

Mint az összecsukható favázra húzott
viaszosvászon borítású kajakot a
makacs tengeri só
amit elfelejtettél róla egyszer lemosni
úgy mar szét belülről engem is az emlék
hogy bőgtél amikor ki kellett dobni
hogy megjárta a tengert
mégsem egy viharban
hanem a garázsban pusztul”
― Varga Júlia, I.

“Felszín

Nem emlékszem erre
az anyajegyre
lehet az
hogy most először akad meg benne
az ujjam
hogy nem járt eddig erre
ebben a finom hajlatban
hogy nem ismertem még
az összes millimétert
amiből állsz
vagy csak össze akar zavarni a bőröd
és direkt növeszt ilyen
hirtelen akadályokat
hogy ne tudjam jártam-e már arra
hogy tévedjek el örökre
ebben a homokszín labirintusban
hogy sose legyek biztos benne:
ismerlek eléggé”
― Varga Júlia, I.

“Műtét után

A macskám a műanyag
burától nem fér ki a
résnyire nyitott ajtón
a mancsával
feszegeti kicsit de túl
nehéz a fa meg az üveg
ha csak a fejét
ha csak a fejét be tudná dugni
kimászhatna az erkélyre
és ott a rácsok közé
nem tudná bedugni
a fejét az ivartalanítás után
megelőzi célzattal
fejére húzott antenna miatt

az én fejemen milyen
bura lehet hogy
nem férek hozzá
a nyalogatnivaló
sebeimhez”
― Varga Júlia, I.

“I knew all the books in the house. I knew their shapes and smells. I knew what pages would open if I held them with the spine on the ground and let the sides drop. I knew all the books but I couldn't remember the name of the one on my head.”
― Roddy Doyle, Paddy Clarke Ha Ha Ha