Orsolya Ecsédi > Orsolya's Quotes

“Szemtelenek voltunk egy korban, amelyben az önérzet és az értelem egyetlen méltó kifejezése a szemtelenség volt.”
― Ignotus Pál

“Mármost ha az a helyzet, hogy mindenki tök, csak mi állunk a vártán ragyogón, okosan, mint a nap, akkor azért érdemes gyanút fogni.”
― Péter Esterházy, Az elefántcsonttoronyból

“Aztán megindult feléjük az idő,
ahogy karjukkal egymáshoz simulva álltak, arcukon a halhatatlanság,
hátukban az éjszaka.”
― Anne Carson, Autobiography of Red

“Nem innen indultam el pár napja,
hogy dolgavégezetlenül most hazatérjek,
a napfény kicsit tompább szögben zuhant
az épületre, s az alkonyat is kelletlenül,

hosszasan ereszkedett alá, mint egy pazar
előadás után a színházi függöny
a nézők tapsától kísérve. A Rohonci út
most egy kicsapongó kamasz forgalmas

ondóvezetéke – pangó örökítő-
anyagát elégedetten szemléli, hiszen
állati múltját kimetszette magából –,
mindig a Minotauruszhoz vezet,

amelyről csak sejtem, hogy mégsem létezik,
holott
anyám sokszor azzal ijesztgetett
gyerekkoromban, nehogy világgá menjek.
Akkoriban mindig csak az első

sarokig jutottam, aztán bömbölve
rohantam hazáig. Most a tengeren túlról
jövök, de egy másik évszakot hagytam itt,
egy másik lakásban egy másféle csöndet,

mint akinek távollétében lecserélték
az ajtózárját, bolyongok a ház körül,
mert nincs rá módom, hogy hazatérjek.”
― Beck Tamás, Más él benned

“There is more than one kind of freedom," said Aunt Lydia. "Freedom to and freedom from. In the days of anarchy, it was freedom to. Now you are being given freedom from. Don't underrate it.”
― Margaret Atwood, The Handmaid’s Tale

“Nekem szavakról szavak jutnak az eszembe és viszont.”
― Péter Esterházy, Helping Verbs of the Heart

“Társkereső

Légmentesen záródó
mikró- és fagyasztóálló
mosogatógépben mosható
és az istennek soha el nem törő
tupperware lélek teteje keresi
a hozzá passzoló
alját a kettővel
ezelőtti
kollekcióból a kamra
legfelső tetején hánykolódva mert
így kicsit
feleslegesnek érzi magát ha nincs
mire rá
cuppannia”
― Varga Júlia

“...jó a kenyér, a vaj is jó, kávé nélkül pedig minden bizonnyal nem is lehet élni.”
― Jón Kalman Stefánsson, Heaven and Hell

“Egy jehovista tavalyra jósolta a világ végét, találkozom vele idén: "Apuskám, élünk!" Az öreg felnéz: "Olyan biztos az?”
― Konrád György, A cinkos

“Hisz látnivaló, olyan karó vagyok én, amelyik mellől minden fa kiszárad.”
― László Németh, Gyász

“On the other hand, some of the family’s impatience with the public is justified. When I use Federal Express, I accept as a condition of business that its standardized forms must be filled out in printed letters. An e-mail address off by a single character goes nowhere. Transposing two digits in a phone number gets me somebody speaking heatedly in Portuguese. Electronic media tell you instantly when you’ve made an error; with the post office, you have to wait. Haven’t we all at some point tested its humanity? I send mail to friends in Upper Molar, New York (they live in Upper Nyack), and expect a stranger to laugh and deliver it in forty-eight hours. More often than not, the stranger does. With its mission of universal service, the Postal Service is like an urban emergency room contractually obligated to accept every sore throat, pregnancy, and demented parent that comes its way. You may have to wait for hours in a dimly lit corridor. The staff may be short-tempered and dilatory. But eventually you will get treated. In the Central Post Office’s Nixie unit—where mail arrives that has been illegibly or incorrectly addressed—I see street numbers in the seventy thousands; impossible pairings of zip codes and streets; addresses without a name, without a street, without a city; addresses that consist of the description of a building; addresses written in water-based ink that rain has blurred. Skilled Nixie clerks study the orphans one at a time. Either they find a home for them or they apply that most expressive of postal markings, the vermilion finger of accusation that lays the blame squarely on you, the sender.”
― Jonathan Franzen, How to Be Alone

“A könnyek jók, enyhülést hoznak, de mégsem elég jók. Nem lehet őket összefűzni, hogy aztán csillogó kötélként eresszük le őket a sötétség mélyére, és visszahúzzuk azokat, akik meghaltak, pedig élniük kellett volna.”
― Jón Kalman Stefánsson, Heaven and Hell

“A nyilvános kivégzéseket nem azért tiltották be, mert ez volt a többség akarata, hanem azért, mert a különösen érzékeny reformerekből álló kisebbség elegendő befolyással rendelkezett ahhoz, hogy betiltassa őket. Bizonyos szempontból a civilizációt meghatározhatjuk úgy, hogy módszeresen megtagadnak az emberektől egyes lehetőségeket arra, hogy barbár módon viselkedjenek.”
― Aldous Huxley, The Devils of Loudun

“A fiú elhallgat, szinte meg van rettenve, dühös magára, amiért ilyen könnyen kiszakította a szívét a helyéről, és feltárta egy ismeretlen nő előtt; ott hever, ni, a kinyújtott tenyerén, mint egy vak, nyivákoló macskakölyök.”
― Jón Kalman Stefánsson, Heaven and Hell

“In London November isn't a month, it's a state of mind.”
― Antal Szerb, Journey by Moonlight

“Egyes könyvek fontosak, mások csak kellemes időtöltést jelentenek.”
― Jón Kalman Stefánsson, The Sorrow of Angels

“Az alkotmány mérsékelt zsarnokság, országgyűléssel enyhítve, amelynek tagjait vagy megválasztják, vagy nem.”
― Thackeray William Makepeace, Vanity Fair

“A vandál az a büszke szűklátókörűség, amely beéri önmagával és kész bármelyik pillanatban a jogait követelni. A büszke szűklátókörűség azt gondolja, hogy az elidegeníthetetlen jogai közé tartozik az is, hogy a saját képére formálja a világot, és mivel a világ nagyobbrészt olyasmiből áll, ami meghaladja őt, miközben a saját képére formálja a világot, elpusztítja azt.”
― Milan Kundera, Un Occidente prigioniero o la tragedia dell'Europa centrale

“Egy ismeretlen gyilkos utan nyomozni olyan volt, mint leszedni a papírt egy sörösüvegről. Sosem egyszerre jött le az egész, hanem kis fecnikben.”
― Jørn Lier Horst, Closed for Winter

“...belülről nézve a történelem mindig egy sötét emésztőrendszernek tűnik, és még csak nem is hasonlít ahhoz a könnyen felismerhető tehénhez, amit a történészek látnak a távolból.”
― Dan Simmons, Hyperion

“A könyveket a tudatlanság szüli, és ha megírásuk után tovább élnek, csak olyan mértékben, amennyire nem lehet őket megérteni.”
― Paul Auster, Leviathan