Az elefántcsonttoronyból Quotes

“Mármost ha az a helyzet, hogy mindenki tök, csak mi állunk a vártán ragyogón, okosan, mint a nap, akkor azért érdemes gyanút fogni.”
― Péter Esterházy, Az elefántcsonttoronyból

“Elvileg történhet jó is ezután velünk.”
― Péter Esterházy, Az elefántcsonttoronyból

“Most a barátom kiáltott föl: - Egyébként még sosem ettem ebben az országban egy jó Esterházy-rostélyost. - Vállat vontam, tekints zicsinek.”
― Péter Esterházy, Az elefántcsonttoronyból

“Mért nincs nekem egy állandó éttermem? Mért nem tudok százával felsorolni budapesti helyeket, kiskocsmát, vendéglőt, elegáns éttermet, ahová érdemes volna beülni? Mint a kódisok, őrizget az ember 6-8 címet, amiből 3-4 eleve olyan, hogy muszáj, hogy más fizessen, egy úgynevezett másik ember, nem azért, mert garasos vagy potyázó volnék, hanem olyan fölháborítóan drágák, hogy egyszerűen nem tudnék megnyugodni, ha én fizetnék, remegő gyomorral meg mért épp enni akarnék... Tisztes haszon - ki érti ezt a kifejezést? Nyilván valami tükörfordítás...”
― Péter Esterházy, Az elefántcsonttoronyból

“Mert a provincializmus csak a provinciában érdekes. Mert érdekeltek vagyunk. Az itteni pletykák és cinkosságok fontosak: nekünk; a mi bőrünkre megy. Saját nívótlanságunkhoz elérzékenyülten ragaszkodunk.”
― Péter Esterházy, Az elefántcsonttoronyból

“De, ismétlem, a valódi irodalmi mű, nem is okvetlenül a remekmű, mint egy élőlény: kimeríthetetlen. És szabad.”
― Péter Esterházy, Az elefántcsonttoronyból

“Az úgynevezett irodalmi szenzációk többnyire nem irodalmiak, bár mivel azt, mi az irodalom, nem tudja senki élő ember, azt is jótékony homály fedi, mi az irodalmi szenzáció. Talán itt is úgy van, hogy az az, amit annak mondanak.”
― Péter Esterházy, Az elefántcsonttoronyból

“Mindenki meg van sértődve a rendszerre, szidja, mint a bokrot, a KB-titkártól a rendes ellenzékiig, a simulékony vagy rezignált technokratától a Prágába diadalittasan bevonulókig, abszolút nem is lehet érteni, egyszerűen megfejthetetlen, mi is tartotta, tartja életben ezt a gonosz és stupid rezsimet, ha egyszer mindenki jogállamot akart, demokráciát, piacgazdaságot, mimindent. Ja és termékszerkezet-váltást, az a kedvencem.”
― Péter Esterházy, Az elefántcsonttoronyból

“(…) Az angol szókincs a leggazdagabb, 700 000 szóra taksálják, nagy szótárukba, a Websterbe ebből 460 000-et sikerült befogniok.
Írók is ritkán birtokolnak 20 000-nél több szót. Kafka Perje 6500 szóból lett felhúzva. Melville Moby Dickje 16 000-ből. Theodor Storm szóvagyona 22 000 körül van. Shakespeare 25 000. Goethe persze 80 000. Van, aki szerint Joyce-é eléri a negyedmilliót, az Ulysses egymaga 32 000 szót használ, mások szerint nem haladja meg a 100 000-et.
A lírikusok kevesebbel is beérik, Rilke 5000 szót rakosgatott különböző sorrendekbe (leggyakoribbak: élet, éjszaka, fehér, világ, Isten, halkan); Gottfried Benn beérte 2700-zal (favoritjai: éjszaka, tenger, vér, óra, világ); Hesse viszont 15 000 szóra rúg.”
― Péter Esterházy, Az elefántcsonttoronyból