Kálmán Eszter's Blog, page 60

ÚJ VIDEÓ: Ezoterikus naptárak szemléje

 A mostani videóban egy különlegesebb témát hoztam. Méghozzá ezoterikus (asztrológiai és Tarot) naptárakat, határidőnaplókat, Bullet Journal-eket térképeztem fel. Megmutatom azokat, amelyeket erre az évre beszereztem, elmondom az előnyeiket és hátrányaikat is. Remélem, hogy tetszeni fognak ezek nektek és tudtok válogatni belőlük!

Húsvéthétfő

Húsvét másnapja

Húsvéthétfő, egyes vidékeken vízbevetőhétfő, másként húsvét másnapja már a profán emberi örömnek, elsősorban a fiatalságnak ünnepe.
Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig.
Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.


Az erdélyi Nyárád mentén a múlt század végén minden valamirevaló székely legény kötelességének tartotta, hogy húsvét napjára virradóra kedvesének kapujára vagy más feltűnő helyre szép fenyőágat tűzzön. Ha a falunak nem volt fenyvese, elmentek érte a negyedik, ötödik határba is. Ha pénzért vagy szép szóért nem kaphatták meg, ellopták. Két-három fenyőágat szépen összekötöttek, és papírszalagokkal, tojásokkal díszítették föl. A legjobb táncosoknak vőfély volt a neve, az ő feladatuk volt húsvéthétfőn ahajnalozás. Minden házba, ahol fenyőágat találtak, bementek a legények, és a lányokat derekasan megöntözték. Azt mondogatták, hogy ez azért történt, hogy a ház virágszála el ne hervadjon.
Egyik háromszéki beköszöntő:
"Feltámadt a Jézus, mondják az írások,Vízöntő hétfűre buzognak források.Eljöttem hezzátok ifiú létemre,Hogy harmatot öntsek egy szép növendékre,Mert ha meg nem öntöm ezen esztendőben,Nem virágzik szépet nekünk jövendőben.Virágozzék szépet, ékes virágokat,Nyerjen az egekben fényes koronákat."
Az öntözés kétségtelenül a tavaszi lustratio egyik erotikus célzatú változata, amelynek eredete még nem egészen tisztázott. Mindenesetre keresztény hagyományok is szövődnek bele, hiszen hajdan a vízbemerítéssel, leöntéssel történő keresztelés húsvét táján volt. Amikor az egyház már az esztendő bármelyik napján keresztelt, az ősi gyakorlatot a nép tartotta fönn, alkalmazván a maga sajátos szemlélete és igényei szerint.

KINAI ASZTRÓ - A YANG VÍZ SÁRKÁNY HÓNAPJA

 

Április 4-én 15:36-kor átléptünk a Yang Víz Sárkány hónapjába.

A kínaiak szerint ez a hónap (ápr. 4 - máj.5.) a Sárkány hónapja, és ezért nagyon jó időszak most azoknak akik a Kakas, Majom és Patkány évében születtek. Nem igazán jó a hónap a Kutya szülötteknek (egészségügyi problémákat hozhat, főleg emésztési problémákat igy fokozottan vigyázni kell az egészségükre!).

A Sárkány szülötteknek is egy depisebb, nyomasztóbb, stresszesebb hónap lehet. Viszont jó hónap mindenféle spirituális, ezoterikusabb tevékenységre.

Általánosságban a Sárkány időszaka mindig változatos, állandó váltásokkal jár - készüljünk fel, hogy egyik napról a másikra fognak változni a jogszabályok, a koncepciók, az ideológiák, az értékek átrendeződnek és állandóan jönnek majd a hírek az ilyen változásokról.

Sajnos sok természeti katasztrófa is is várható: földrengések, vulkánkitörések, árvizek, cunamik, hirtelen esőzések, klímaváltozás stb.

A Sárkány hónapja alapvetően Föld elemű, ezért mindazoknak jó, akik szintén Föld eleműek (a születési napjuk szerint), mert sok baráttal, ismerőssel találkozhatnak de jót tesz a Fém elemű embereknek is. Támogatást, segítséget kaphatnak másoktól vagy tanulásba kezdhetnek, meglevő tanulmányaik jól fognak menni.

A Tűz eleműeknek kreativitást hoz ez a hónap és vállalkozókedvet, a Fa eleműeknek pénzt (ha szingli férfiak, akkor barátnőt is! :)) a Viz eleműeknek pedig munkát és ha nők, akkor pasit is hozhat! :) Továbbra is szép tavaszt mindenkinek!

 VIZ SÁRKÁNY hónapja: milyen hangulatban fog telni ez a hónap?

Minden évet, hónapot, napot két elem jelöl. Az első az Öt Őselem egyike, a második pedig a kínai asztrológiai állatjegyek valamelyikének eleme. A Víz magától értetődően Víz elem, a Sárkány pedig a Föld elemhez tartozik, melynek belsejében egy kis Víz található. A sárkány kétéltű állat. Ez a kínai asztrológiában azt jelenti, hogy a történések és változások igen gyorsan fognak bekövetkezni (ma ez a törvény, holnap már az), ami megviselhet bennünket.

  Az elemek érzelmeket is szimbolizálnak. A Víz elemhez tartozik a félelem, a Föld elemhez pedig a meditáció. A vidámság, az optimizmus, valamint a gazdaság hajtóereje a Tűz elem, ami most nem nagyon lesz jelen.A Tűz elem hiánya a gazdasági fejlődést is hátráltatja.

Nos, mit tegyünk otthonunkban, hogy jobb kedvre derítsük magunkat és szeretteinket?
Alkalmazzunk több Tűz elemet! Gondolok itt magára a Tűz elem tűz-narancssárgától a bordóig terjedő színskálájára, díszgyertyák égetésére, hangulatvilágításra; együnk piros színű ételeket, használjunk piros színeket a terítéshez, szeressük a vörösbort. Pl. minden este meginni egy deci vörösbort…

Üljünk le kedvenc fotelünkbe, karosszékünkbe, és nézzünk körbe! Nézzük meg, hogy mennyi a Tűz elemhez tartozó – fentebb már említett – szín, és a Tűz elemre jellemző hegyes, csúcsos forma vesz körül bennünket. Ha nagyon kevés Tűz elemet látunk, igyekezzünk pótolni, és néhány nap elteltével ellenőrizzük le a hatást.

A Tűz elem támogatója a Fa elem, így ha egy kis zöldet is csempészünk a Tűz elemet szimbolizáló színek, formák mellé, ezzel felélesztjük azt. Egy-két polcrészleten is – ahol lehet – érdemes a könyveket is színek szerint csoportosítani: tegyük pl. a piros színű könyveket egy csoportba, hogy jobban érvényesüljön színük.

YANG VIZ ELEM: A TENGER

 A Yang Víz tranzit: nem szereti a konvenciókat, saját törvényei szerint él. Óriási mentális erejevan, és ha korlátozva érzi magát kitör. Ha elszabadulnak indulatai kívülről nem lehetmegfékezni, ezért különösen fontos megtanulni, hogy érzelmeit kordában tartsa,valamint kellő önfegyelmet és toleranciát alakítson ki környezete irányában. Kettős személyisége van, mely az ár-apály szerint változik. Időnként kiárad keveredik,beszélget, barátkozik, majd visszahúzódik és egyedüllétben, magányban töltődik.
Ezen hónap energetikája jó Viz és Fa elemű embereknek (a születési nap eleme szerint!) esetleg bizonyos Fém embereknek (akikben túlteng a Fém elem), ám rosszat tesz a Tűz eleműeknek!

Mit tegyél? Alkalmazkodj, simulj, légy befogadó, figyelj a világ körforgását, lehetőleg ne hozz nagy döntéseket, - különösen anyagiakkal összefüggésben ne.

Mit NE tegyél? Ne költsd a pénzed, ne vegyél fel hitelt, ne adj kölcsön.

A hónap színe: kék, fekete

Az adott nap eleme ill. a saját születési napod eleme kiszámítható itt:

KALKULÁTOR

MERKÚR A KOSBA LÉP

Végre nem a Halakban ténfereg teljesen elveszetten (romlásban) a Merkúr, így ha nem is kirobbanóan, de javulni fognak a Merkúrhoz tartozó dolgok, így az ügyintézés, a közlekedés, a kereskedelem, tanulás-tanítás, írás. Most már lehet reklamálni, műszaki cikkeket nézegetni stb.

Az Ikrek és Szűz Ascendensűeknek is véget ér a téblábolás és a tavaszi fáradtság, kicsit javulni fog a hangulatuk és az erőnlétük.Ezenkívül a Kos Merkúr gyors felfogóképességet, kezdeményezőkészséget, úttörő ötleteket jelez a Kos Merkúr, de hajlamosabbak lehetünk vitatkozni, veszekedni, hiszen itt a Mars uralja. A közlekedésben is meggondolatlanabbak, vakmerőbbek lehetünk.
MERKÚR A TŰZ JEGYEKBEN

A tűz elem a száraz és meleg ősminőségekből épül fel. A száraz (strukturált, rendszerezett) minőséggel passzol a Merkúr, ahogy az előbb láttuk, de a meleggel, ami kiáradás, szétáradás, azzal nem annyira. Ezért nem is ezekben a jegyekben van toppon a Merkúr. Érdemes ezért a tűz jegyű Merkúrú gyerekeknél valamiféle aktivitással összepasszítani a tanulást, pl. hadd járkáljon közben, vagy táncikálás közben memorizáljon ill.mint egy Nyilas ismerősöm, aki még az egyetemi vizsgáira is a villamoson zötykölődve tudott csak tanulni. Tanulhat a szabadban is, ne kényszerítsük mindenképp a 4 fal közé! A versenyszelleműkre is mindig lehet hatni, mert ők is hatni akarnak a tudásukkal! :)
A Kos jegyében : nincs méltósága (kivéve a Kos 13-20°-a közt levő Merkúrt, mert annak van egy kicsi, kb.40 %-os).
Tehát az ilyen ember a tűz elem hatására temperamentumos lesz ugyan és ami a szívén az a száján, mint tudjuk, de a gondolkodása túl kapkodó, túl gyors, a kardinális jegy miatt nehezen marad meg egy témánál , mindig az újdonságok érdeklik. Új, izgalmas dolgok felcsillantásával, esetleg aktivitással lehet tanulásra bírni magát.Marsikus hatás: versenyezni akar, első lenni mindenben, legyőzni a többieket a tudásával.
L. Albert Einstein (tudós), Adolf Hitler (politikus), Mark Zuckerberg (informatikus, FB guru)

Húsvétvasárnap

Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak.

A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.
Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.

HÚSVÉT

A húsvét napjainkban a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi zsidóvallási ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart.
A húsvéthoz, mint tavaszváráshoz kapcsolható zsidó ünnep héber neve „pészah”. A szó „kikerülés”-t, „elkerülés”-t jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait.
Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkménaságon a húsvéti körmenet neve: „kikerülés”.
Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.





Föltámadás
Az írások szerint Jézus az eltemettetése utáni harmadik napon visszatért a földre, s itt tartózkodott még negyven napot. Föltámadásával az egyházi évben újabb bőség időszaka köszönt az emberekre (feltéve, ha van mit enniök), ami ötven napig, pünkösdig tart. A húsvétnak mint tavasz-ünnepnek is a föltámadás a fénypontja.
A naptári fordulatot nemcsak a „sódar behozatala”, hanem tűzszentelés is jelzi; eddig is láthattuk, minden „negyvenedik” ünnepnapon (karácsonykor, gyertyaszentelőkor, illetve húshagyókor és most, húsvétkor) tűzünnep is járta. Ilyenkor a nép otthonában kioltotta a régi tüzeket, hogy az új, szentelt tűzzel gyújtson új világot. A tűzszenteléshez, akárcsak a farsang temetésekor, most is „halotti” máglya szolgáltatta a lángot. Ez volt az ún. „Júdás-égetés” vagy „Pilátus-égetés” (változata pedig a „Júdás- vagy Pilátusverés”). A nagyhét valamelyik napján a gyerekek nagy dérrel-dúrral a templom elé hordtak mindenféle ócska ládát, hordót, egyebet, s ott darabokra hasogatták őket. E roncsokból rakták aztán a tűzszenteléshez való nagyszombati máglyát. (Harmadnap ide, harmadnap oda, a föltámadást az egyház is már nagyszombat este megünnepli.)


A föltámadás ábrázolása terén a művészek a tridenti zsinatig sokszor figyelmen kívül hagyták a Szentírásban foglaltakat, ahol az is olvasható, hogy a sírhoz zarándokoló szent asszonyok a sírt nyitva találják, és angyali szózatból értesülnek a történtekről. A középkor és a reneszánsz festőit a földre visszatért Jézus személyénél jobban foglalkoztatta annak isteni lényege. Ezért a föltámadást a mennybemenetelhez hasonlóan értelmezték. Krisztust természetfölötti lényként a levegőben lebegve, fényes mandorlával övezetten jelenítik meg a kitárult sír felett, kezében a föltámadás zászlajával, miközben a földön a sír elvakított vagy alvó őrei henteregnek. Az egyház nem vette jó néven a két esemény összevonását, mert az szükségtelenül hangsúlyozta Krisztus napisteni vonásait. A sír száján át egyenesen az égbe emelkedő sugárzó alak inkább megfelelt a tavaszpont kapuján átkelő Nap megtestesülésének, mint a dogma szerint a földre testi valójában visszatért Megváltó ábrázolásának (lásd Matthias Grünewald Isenheimi oltárának szárnyképén). A levegőbe emelkedő sugárzó Krisztus asztrológiailag megfelel a Kos jegyben exaltatióban lévő („emelkedő”) Napnak.
(Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium)

Nagyszombat

Az ősegyházban a nagyhét három utolsó napján Krisztus halálának emlékezetére eloltották a gyertyákat és csak a föltámadás ünnepére gyújtották meg újra.

Az újtűz nagyszombati kultuszát előmozdította a pogány szakralizmus hagyatéka is. A germánok isteneik tiszteletére tavaszi tüzet gyújtottak, hogy elégessék a tél, sötétség, pusztulás démonait, és így földjeiknek termékenységét biztosítsák. Bonifác, a németek apostola, ezt az ősi szokást a nagyszombati tűzszenteléssel, és annak egyházias értelmezésével helyettesítette. Az egyházi szimbolikában a kialvó, majd újra fellángoló tűz jelképezi Krisztust. Más magyarázat szerint a kovakő, amelyből tüzet csiholnak: Krisztus, a tűz pedig: a Szentlélek, amelynek útját, kiáradását a Megváltó előkészítette.

A liturgikus gyakorlat ma is él: a gyertyát, a feltámadó Krisztus jelképét megszentelt tűz lángjánál gyújtják meg. Ez általában úgy történik, hogy a tavaly szentelt barkára tüzet csiholnak, és ennél gyújtják meg a gyertyákat, illetőleg az örökmécset. A templomi hagyománynak sajátos népi fejleményeként az istensegítsi asszonyok pimpóval, vagyis virágvasárnap szentelt ággal gyújtanak tüzet az elkészítendő húsvéti eledelek alá.
(Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd)

Nagypéntek

Ezen a napon nincs mise. Téves és kerülendő kifejezés a „csonka mise”.

Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás.
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
„Vasszegekkel veretel”"A római időkben a keresztre feszítés a kivégzés szokásos módja volt, de mind a kereszt alakja, mind a kivégzés módja eltért attól, amilyennek a kálvária-képek mutatják. Míg a kivégző eszköz inkább a T betű alakjához hasonlított, az ikonográfikus kereszt meghosszabbított felső szárával az ősi nap- és égtáj-jelhez, az egyenlőszárú (görög) kereszthez közelít. A felső szár ad helyet annak a feliratnak, melyet János evangéliuma szerint Pilátus szegeztetett Jézus feje fölé:Iesus Nazarenus Rex Iudeorum, rövidítve: INRI. „A názáreti Jézus a zsidók királya”. (A nazarenus valójában nem „názáretit” jelent, hanem az „új hajtás” jelentésű héber nászir szónak latinos jelzői alakja. A „névtévesztés” persze korántsem véletlen, hiszen a nazarenus jelzőnek a nazaretusnál sokkal mélyebb a jelentése. Vö. a középkorban általánosan rügyező fa formájában, Lignum Vitaeként ábrázolt feszülettel. A lignum vitae szó szerint azt jelenti: az „élet holt fája”.) A feliratos táblával kiegészült egyenlőtlen szárú, úgynevezett „latin kereszt” a kettős kereszt előképe lett. Az elítéltet a kezébe vert szegek tartották, ezért valószínű, hogy a szöget a csukló felett, a kéztőcsontok vagy a két alkarcsont között verték át, hiszen a tenyér a súlyt nem tartotta volna meg. Hogy mégis így ábrázolták, annak oka lehetett. Olyasféle jelet kapott ezáltal Krisztus keze, mint Buddháé, akit gyakran ábrázoltak áldást osztó tenyerén sugaras napjellel."



Biblia – Jn 19, 17–27 – A keresztre feszítés (Szent István Társulati Biblia)"Maga vitte keresztjét, míg oda nem ért az úgynevezett Koponyák helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak. Ott keresztre feszítették, s két másikat is vele, jobb és bal felől, Jézust meg középen. Pilátus feliratot is készíttetett, és a keresztfára erősítette. Ez volt a felirat: „A názáreti Jézus, a zsidók királya!” A feliratot sokan olvasták a zsidók közül, mert az a hely, ahol fölfeszítették Jézust, közel volt a városhoz, héberül, latinul és görögül volt írva. A zsidó főpapok azért kérték Pilátust: „Ne azt írd, hogy a zsidók királya, hanem azt, hogy azt mondta magáról: a zsidók királya vagyok.” De Pilátus azt felelte: „Amit írtam, azt megírtam!” Amikor a katonák fölfeszítették Jézust, fogták ruhadarabjait és négy részre osztották, minden katonának egy-egy részt, majd a köntösét is. A köntöse varratlan volt, egy darabból szőve. Ezért megegyeztek egymás közt: „Ne hasítsuk szét, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen.” Így teljesedett be az Írás: Ruhámon megosztoztak egymás közt, és köntösömre sorsot vetettek. A katonák valóban így tettek. Jézus keresztje alatt ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, aki Kleofás felesége volt és Mária Magdolna. Amikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: „Asszony, nézd, a fiad!” Aztán a tanítványhoz fordult: „Nézd, az anyád!” Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány."



Pilinszky János: Stációk
"A halott Jézus a kereszten: iszonyatos erejű tény. Iszonyatos erejű látszat. Szeretet, Igazság, Isten napfogyatkozása. Mégis kell szemlélnünk, ahogyan van, mivel – szemben a paradicsombélivel – e halott fa halott gyümölcse: a mi igazi élő fánk élő gyümölcse (S. Weil). Ezentúl erről a fáról kell szednünk, egyedül ennek a fának gyümölcsével lehet jóllaknunk.
Itt, a kereszt alatt ne gondoljunk előre, a föltámadásra, inkább visszafelé, az Utolsó vacsorára, Jézus kiontott vérére és megtöretett testére: íme, a mi valódi ételünk, íme, a mi valódi italunk.
Ahogy egykor az isteni jászlat pásztorok és királyok vették körül, a kereszt alatt az örök éhség és emberi szomjúság áll.
A kihűlt és elnehezült testet végül is levették a keresztről és anyja ölébe helyezték. Méhének gyümölcse fekszik most holtan az anyaölben. A Tékozló Fiú még élve hazatalálhatott, de nem ő, a Szerelmetes Fiú, ki életét adta mindannyiunkért. Igaz, az ő „sorsa” már elvégeztetett, de nem Máriáé. Neki a „túlélők” fájdalma jutott, az a fajta fájdalom, amitől az emberi képzelet talán leginkább fél, riadva hátrál; meg se mer közelíteni.
„Áldott a te méhednek gyümölcse” – hirdette egykor az angyal, s Máriának most kell igazán elfogadnia ezt a mondatot."

Nagycsütörtök

Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eucharisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Tilos bármilyen más mise.

A székesegyházban délelőtt van az úgynevezett Krizmaszentelési mise. Ezen a misén az adott egyházmegye összes papjának rész kell vennie. Itt megújítják papi fogadalmunkat, valamint a püspök megáldja és megszenteli az azt követő évben használt szent olajokat és a krizmát. Háromféle szent olaj van, amit meghatározott szertartásban használnak:

-Keresztelendők olaja
-Betegek kenete
-Krizma (Balzsammal kevert faolaj, kereszteléskor, bérmáláskor, papszenteléskor és templomszenteléskor használják.)

A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek… kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengők is. Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. („A harangok Rómába mentek…”) Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után (ahol megtartják) a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs szertartása, csendes. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak.

Nagyhét

A nagyhét a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig. Napjai a nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda és a sacrum triduum Paschale húsvéti szent háromnap (nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat).

Magyarul „sanyarúhét”, „videshét” (vizeshét). A 4. században görögül hebdomasz megalé, latinul septimana maior a neve (nagy hét), később görög Hebdomasz hagia, latin septimana sancta/hebdomada maior (szenthét/nagyhét), vagy ismerik csendeshétként is (hebdomasz apraktosz/hebdomada muta).

Amint erről Egeria zarándoknő útinaplójában beszámolt, az Úr messiási bevonulását virágvasárnap már a 4. század végén megünnepelték Jeruzsálemben. Az Olajfák hegyén gyűltek össze, majd szentírási szakaszok olvasása után körmenetben kísérték végig a városon a püspököt. A gyermekek olajfa és pálmaágakat vittek. A szertartás a 8. században került át nyugatra. Rómában Nagy Szent Leó pápa idejében már Jézus szenvedése állt a liturgia középpontjában, de az eredeti ünnep nyomai máig fennmaradtak. Ma a liturgiában a barkaszentelés (pálmaszentelés) az ünnepi mise előtt van, az evangélium helyén pedig Jézus szenvedéstörténete szerepel.

A hétfő, kedd, szerda kezdetben liturgikus nap volt. Hilár pápa (461–468) hétfőre és keddre már engedélyezte a szentmisét. II. Valentinianus császár (375–392) a közhivatalokban a nagyhétre munkaszünetet rendelt el és még a rabszolgákat is mentesítette a munka alól. A munkaszünet többé kevésbé változatlanul az egész középkorban érvényes maradt. VIII. Orbán pápa a nagyhét napjait 1642-ben ismét hétköznappá nyilvánította.

A nagyhét a tavasz újjászületésre koncentrál, a természet megújulása a test és a lélek megújulását is hozza. A magyar falun a parasztok egészen a közelmúltig a nagyhét tiszteletére nagy gonddal megtisztították az egész portát, beleértve az istállót és melléképületeket is. A szerszámokat is letisztogatták, kifényesítették. Különös gonddal készültek ilyenkor az évi gyónásra, szentáldozásra is. Az édesanya szigorúan gondoskodott arról, hogy minden gyermek és még a béresek, szolgálók is mind elvégezzék. A húsvét táján végzett gyónást még a 20. század elején is a gyóntatócédula (schedula confessionis) igazolta, ilyet ma is találni régi imádságoskönyvekben. Egyes helyeken a vízkereszti házszentelés alkalmával az asztalra készítették és a plébános jelenlétében a sekrestyés cérnára fűzve összegyűjtötte. A nagyhét eseményeihez tartozik a püspöki székesegyházakban a krizmaszentelési mise. A püspök papjaival együtt misézik, és megszenteli a betegek és a katekumenek olaját és a krizmát. Ekkor újítja meg a papság a szenteléskor tett ígéreteit.