Fanni Kemese's Blog, page 5

December 14, 2014

Játék a 25. sorszámú Mya regényért


Hamarosan itt a karácsony, és már nagyon itt van az ideje egy játéknak, dedikált Mya könyvért.Sorszámozott példányokat a könyvbemutatón lehetett beszerezni, nekem még maradt néhány darabom. Egyéb infó: karácsony előtt még lesz lehetőség ajándék Mya és Pippa regények dedikálására a kiadó Lámpagyújtás eseményén, a Bálnában. (Várhatóan december 21-én kora délután dedikálok Helena Silence-szel és Zakály Vikivel együtt. Pontos infók hamarosan.)
Mi a játék?
Két kreatív feladatom is van számodra, benevezhetsz az egyikre vagy akár mindkettőre, ahogy jól esik. :)

1. Természetesen a karácsonyhoz kapcsolódik. Pippa legfeljebb csak könyvekben olvashatott a karácsonyról, ezért hozzá kellene egy kicsit közelebb hoznunk az ünnepet. Meséld el egy pozitív élményedet vagy csak magyarázd el, hogy miért szereted a karácsonyt, mi a jó a karácsonyban.

2. A háttérben készül egy kis meglepetés, és ehhez a képmágusok, vállalkozó szelleműek segítségét kérem: készíts bannert a "A Pippa-karácsony" szöveggel. Lehet minimál dizájn, mint itt a blog oldalsávjában a Mrs. Walker esete az elhalványulással novella bannere vagy képekkel tüzdelt alkotás. Engedd el a fantáziád!


Mit lehet nyerni?Két nyertest sorsolok:- egyikük a 25. sorszámú Mya regényt kapja Mya könyvjelzővel, dedikálva- másikuk egy Pippa és Mya könyvjelzőt és egy fehér Pippa képeslapot, dedikálva.Az ajándékokat postán juttatom el a nyerteseknek.(Kizárólag magyarországi levelezési címre. Az eredményhirdetést követően 3 nap áll a nyertesek rendelkezésére, hogy visszajelezzenek, utána újrasorsolok.)
Meddig?A nevezési határidő 2014. december 22. hétfő, éjfél.
Hogyan tudsz nevezni?A Rafflecopter formban tudjátok rögzíteni az esélyeket, és ott fogok sorsolni a nevezők között.
+1 ha lájkolod a KemeseFanni Fb oldalt (a form csak látogatást kér, de én csak lájkolást veszek figyelembe)+1 másold be a linket, ahol leírtad a pozitív karácsonyi élményedet/magyarázatodat, hogy miért szereted a karácsonyt.+2 másold be a megosztott/feltöltött bannered linkjét, amelyen szerepel a "A Pippa-karácsony" szöveg. 
A linkkéréseknél ér Fb, tumblr, blog, instagram stb., csak arra figyeljetek, hogy legyen nyilvános az adott poszt/komment, hogy megcsodálhassam a bannereket és elolvashassam a Pippának szánt magyarázatokat.
Játékra fel! :)


a Rafflecopter giveaway
 •  0 comments  •  flag
Share on Twitter
Published on December 14, 2014 12:40

November 24, 2014

A második könyvbemutató élmény

(Nem túl tudományos, de ha létezik második kézirat átok, akkor léteznie kell második könyvbemutató élménynek is. :))
Az első könyvbemutató olyasmi, amire az ember régóta vágyik, néha elképzeli, milyen csodás lenne, ha. Aztán valóban emlékezetes élmény lesz belőle, amelyre két év távlatából is vicces visszagondolni.A második könyvbemutató egyáltalán nem az utólag-fejet-falba-verős élmény volt, gyűjtöttem némi tapasztalatot (például egy héttel korábban remek gyakorlási lehetőség volt a Sci-fi Nap), és nem mellesleg két évvel amúgy is idősebb lettem, ami azért csak számít valamit, azon kívül, hogy több gyertyát kell elfújnom a szülinapi tortán.

Helenával :)A Trafó pincéje nem túl pici és nem is túl verőfényes helyiség; utóbbi paraméter nagyban hozzájárult ahhoz, hogy jó videófelvétel és fénykép még véletlenül se készülhessen, pedig nagyon igyekeztünk. Helenával fotózkodtunk az előtérben, hogy maradjon hivatalosan is nyoma az eseménynek. Már a bemutató előtt gazdára talált a 001-es Mya kötet, Kelly személyében, amely így igen jó helyre került.

Először szép lassan, majd egyre gyorsabban gyülekeztek az érdeklődő olvasók, olvasókat kísérő kedves szülők, bloggerek, rokonok, kollégák; kezdés előtt még pótszékeket hoztak a szervezők. A gyomrom amúgy is egész nap csomóban volt, a szívem meg majd kiugrott, amikor Varga Bea (aka On Sai) a beszélgetésünk moderátora a színpadra terelt minket Helenával, hogy Kezdünk!.

És akkor ide egy kis közbeékelés.
Miután a Sci-fi napon kissé lefagytam a világ legegyszerűbb kérdésnél, miszerint miről szól a Mya regény – de Deszy jól kimentett –, a bemutató előtt két napig arra treníroztam magamat, hogy pár mondatot legalább tudjak beszélni a sztoriról. (Én írtam a francba is, nem ennél a kérdésénél kéne megkukulni, és amúgy is tuti felmerül.)

Ha jól emlékszem, Bea első kérdése arra vonatkozott, hogy mennyiben volt más a második regényt megírni, mint az elsőt – kicsit összefolyik az az óra, nagyon összpontosítottam a kérdésekre, hogy valami értelmeset válaszoljak a végén. Az első pár mondatom után már tudtam, hogy menni fog ez az egész beszélgetés.
Felmerült témaként, hogyan lehet meló mellett írni (nem egyszerű, de nem is lehetetlen), mennyire hangsúlyos a könyvben a romantika (kicsit más, mint a Pippa regényben), mennyire erősen disztópia (a Mya rész már disztópia), Gage sokat szerepel-e (nagyon sokat), mik a terveim írás terén (alig várom, hogy a harmadik rész végére érjek, és megtudjam mi lesz a szereplőkkel. A nagy képet ismerem, az életutakat azonban még nem látom pontosan, de a móka része ezt felfedezni ;)).
Helena elmesélte, hogy az Ezüsthíd lapjain tökéletes férfit találunk,  aki nem létezik a valóságban az biztos, és azt is megosztotta, hogy mit jelentenek számára a szombati közös írásaink, sőt mesélt, a csütörtöki élményünkről is, amikor Helena elhajlította az időt a puszta akaratával, és országszerte Ezüsthidakat varázsolt az Alexandra könyvesboltokba a hivatalos megjelenés előtt (jó, csak viccelek, nem így hangzott el a sztori, de majdnem).

Fantasztikus felolvasónk volt, Zsuzsi egy-egy nem túl vidám részletet olvasott fel a könyveinkből, és nagyon örülök, hogy az ő előadását hallgathattuk meg. (Random fun fact: Zsuzsi a 67-es számú Mya kötet tulajdonosa lett, amely azért vicces, mert pár nappal korábban pont a 67-es buszon utazott, amikor látott egy Pippa regényt olvasó srácot. :) Szia Srác, innen is! Szia Zsuzsi, innen is!:))

Pippás rajz Vikitől :)A végén pedig jött a dedikálás, és szuper volt látni, hogy mennyien várjátok a könyvet, és nagyon örültem, amikor kérdéseket is feltettetek. (Most nem a dátumot rontottam el, hanem Pippa regénybe is véletlenül havazást rajzoltam esőzés helyett, szóval azok igazán egyedi kötetek lettek.)
Volt lehetőség arra, hogy a magam módján köszönetet mondjak a szerkesztőmnek, meg Helenának is, és nagyon örültem, hogy a blogturnés csajok az első sorból biztattak minket a jelenlétükkel, meg Mazsidrazsi is eljött, és nem egy lelkes Pippa kedvelő, akiket végre személyesen is megismerhettem az Fb oldalon kívül is.

Összességében a második könyvbemutató élmény olyan, mint sütit sütni másodszor: tanulsz az első odaégetésből, már tudod mit végy el, mit adj hozzá, és még ha a végeredmény nem is lesz tökéletes, de legalább sokaknak ízleni fog.
A viharszívű Mya Mavis immár megrendelhető a kiadó webshopjában, sőt, már találtok beleolvasót is az adatlapon.

Helena is leírta az élményeit, katt ide. :)

A kiadó háza táján zajlik az élet. November 29-én, most szombaton (többek között) elsőkönyvesek első könyvbemutatójára,  december 13-án meg első és nem első könyvesek bemutatójára látogathattok el.
 •  0 comments  •  flag
Share on Twitter
Published on November 24, 2014 12:38

November 23, 2014

A viharszívű Mya Mavis blogturné

A blogturné még pénteken lezajlott, és Facebookon jól össze is foglaltam az állomásokat, meg egy-egy idézetet a bejegyzésekből, így arra gondoltam, hogy ide is felteszem a gyűjteményt, hogy jól visszakereshető legyen. Még egy fél napig versenybe szállhattok a nyereménykönyvekért. :)


Nagyon örülök, hogy ennyi érzelmet sikerült kiváltanom a résztvevő bloggerekből. :):) Még egy napotok van, hogy részt vegyetek a játékban és Mya regényt nyerhessetek, katt a blogokra a részletekért.
6. állomás - Rami"Kegyetlenül facsargatta a szívemet, csak azért, hogy végleg darabokra zúzza. És bizony meg is ríkatott. Most pedig ide nekem, de azonnal a folytatást!"
5. állomás - Tibi"A történet remek, a háttérvilág felépítése tökéletes, a szereplők pedig érdekesek és emberiek. Igen, ez rájuk a legjobb szó, emberiek, akik hibáznak, néha rosszul döntenek, és nem szűnnek meg embernek lenni. Pont ezek miatt szerettem annyira A viharszívű Mya Mavist."
4. állomás - Lupi"Összességében egy nagyon jól megírt, sötét, komor, izgalmas, valódi disztópiát olvashattam."
3. állomás - Deszy"Te jó isten, hogy lehet ezt így befejezni??? (...) Ne merészeld ezt itt abbahagyni, mert nem tudok mit csinálok! Konkrétan sokkolt, amikor megláttam, hogy nincs tovább"
2. állomás - Fummie"Nagyon izgalmas, körömlerágós, elgondolkodtatós rész lett ez, és már alig várom a folytatást."
1. állomás - MFKata"Feljebb említettem már, hogy egy alap adrenalinszintről indulsz a könyvben és lapról lapra emelkedik ez a szint. Mint egy vonat, ami elindul az állomásról és szép lassan begyorsul, a végén elkezd dübörögni, egyre hangosabb és egyre jobban ráz… az út végén pedig tudod, hogy valami rettenet vár."
Nagyon köszönöm, kedves blogturné résztvevők, hogy vállaltátok a Mya regény olvasását! Nagyon izgultam minden este, hogy mit találok a blogjaitokon, és nagyon-nagyon örülök, hogy ennyire szerettétek a történetet. :)
 •  0 comments  •  flag
Share on Twitter
Published on November 23, 2014 00:13

November 19, 2014

Könyvbemutató és egyéb Mya érdekességek


A könyvbemutatóra már gőzerővel készülök: kiválasztottuk a felolvasásra váró részletet, már megsimogattam a vadiúj könyvjelzőket - ha lesz rendes fény le is fényképezem -, és van egy leleplezésre váró meglepetés is, amelyről holnap többet is elárulok. ;)
Már nincs sok idő hátra a bemutatóig, addig is nézzetek be a Mya regény blogturné állomásaira, ahol nem mellesleg Mya kötetet is nyerhettek és letesztelhetitek mennyi mindenre emlékeztek Pippa világából. :)
November 16 - MFKata gondolataiNovember 17 - Bibliotheca FummieNovember 18 - Deszy könyvajánlójaNovember 19 - Kelly Lupi olvasNovember 20 - Media AddictNovember 21 - Dreamworld
Valamint két interjút is készült velem, amelyekben jó pár érdekességet olvashattok a Mya regényről, a sorozat világáról és a jövőbeli tervekről.

- rendhagyó, összesített interjú Mazsidrazsi blogján- Aranymosás interjú
 •  0 comments  •  flag
Share on Twitter
Published on November 19, 2014 13:14

November 11, 2014

Sci-fi Nap 2014

Erről az eseményről még nem írtam itt a blogon, de november 15-én, szombaton érdekes beszélgetésnek nézek elébe. Az előadást bárki megtekinthet az Urániában. (Ha az alábbi kiírásban ismerős neveket találtok, az nem véletlen. ;))


12:45 VILÁGMEGMENTÉSI TANÁCSOK 20 ÉVEN ALULIAKNAK A young adult irodalom térhódítása a fantasztikumban Varga Bea (On Sai) beszélgetőtársai Ferenc Krisztina (Lupi), Kemese Fanni és Mihóczy Mercédesz (Deszy) Az Éhezők Viadalától a Beavatotton át az Emlékek őréig sorra kerülnek a mozikba azok a filmek, amelyek nagy sikerű Young Adult (YA) könyvekre építenek. Mi a sikerük titka?
Az egész napos belépő 1000 Ft, de ha a 10.00-kor kezdődő Futótűz mozivetítésre jegyet váltasz 1200 Ft-ért (ha netán fel akarnád eleveníteni a filmet a Mockingjay 1. debütálása előtt), akkor a film utáni 1 órában még a helyszínen tartózkodhatsz, és az beszélgetésünk pont beleesik ebbe az egy órába.

A részletes programról, infókról és további vetítésekről ide kattintva tájékozódhattok.
 •  0 comments  •  flag
Share on Twitter
Published on November 11, 2014 14:16

October 26, 2014

Sorok mögött: A velünk élő könyvszereplők, avagy a sztori szafari

A sztori szafari legalább ilyen
izgalmas és rettenetes. Néhány szerző körblogolásba kezdett Sorok mögött címmel, amelyben időről-időre körbejárnak egy-egy témát. Most a karakterekhez fűződő (v)iszonyunkat boncolgatjuk majd, és biztos vagyok benne, hogy mindannyian egy kicsit másképp látjuk, éppen ezért izgalmas a kezdeményezés.
Már többször is írtam arról itt a blogon, hogy az írást erőfeszítésként élem meg. A könyv nem írja meg magát, igenis le kell ülni, energiát és időt kell belefeccölni. Az ember néha elakad, néha szárnyal, máskor visszatöröl oldalakat, vagy kihajít egész regényeket, vagy részegült vigyorral gépel, mintha valaki diktálná a szavakat. Fárasztó egy tevékenység, na.
De az íráshoz hozzátartozik egy lazább rész is: amikor az író ember csak gondolkodik, elmerül azokban a képekben, amelyeket később véres verejtékkel megpróbál leírni, kontextusba helyezni, vagy éppen megkeresni a helyüket egy összefüggő rendszerben, amely egy napon jó esetben regényként áll össze.Ez az álmodozás a mókás rész, akkor minden lehetséges, nincsenek határok, nem pofázik bele a szerkesztő én, nem pislog a kurzor az üres lapon, nem kell megfelelő szavakon gondolkodni. Mintha egy kis zsebfilm pörögne a lelki szemeim előtt, amelyben a karakterek folytonos mozgásban vannak, haladnak a céljaik felé, ha bizonytalan hogyan is kell reagálniuk egy adott helyzetre, akkor máris változik a kép, a szerzői agy elkezd kutakodni a karakter múltjában, úgy formálja a személyiséget, hogy az a reakció hihető legyen, és szolgálja is a cselekmény céljait.

Jó esetben maguk a szereplők lendítik elő a történetet olyan tettekkel, amelyek reakciók korábban megtörtént eseményekre. A történet, amely végül az olvasók számára is elérhető lesz, csak egy verzió, egy út, amely végül értelmet nyer hosszú hónapok alatt. Mintha egy forrás utat marna magának a sziklában.
Összességében az író ember egyszerre szórakozik, megfigyel és rejtvényeket fejt, és mindezért egy árva forintot sem kell kiadnia.
Megkérdezhetnéd: Hogy érted, hogy "maguk a szereplők lendítik elő a történetet". Ott ülnek veled, vagy mi?A könyvkarakterek nem olyan formában valóságosak számomra, hogy meg sem lepne ha Ruben kivágtatna a fürdőszobából egy szál törölközőben, és megkérdezné, mire is való az a fura, böhöm pisztolyszerűség (hajszárító); vagy Börje Fitchner bekopog, hogy varjútoll kabátot sózzon rám.
Számomra a saját világukban élnek a karakterek, akkor gondolok rájuk, ha éppen a történetüket fűzöm tovább. Nem lépnek ki az én világomba, nem ülnek ott velem reggeli közben, nem kísértenek falról lepotyogó képekkel és fura ajtónyikorgással. Inkább kicsit olyan, mintha egy fura szafarira indulnék: a szereplőt a saját története keretein belül próbálom megfigyelni, érdekelnek a váratlan helyzetekre adott reakciói.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a közvetlen környezetemben nem adódhatnak furcsa helyzetek, amikor az éppen aktuális történetről mesélek. Hogy mondjak egy példát is:
A Mya regény írása közben kétszer is megváltoztattam egy nagy összefüggést, amely onnan kezdve hatással volt a szereplők döntéseire is.
Ilyen például az, ahogy Pippa ébred a Mya regény elején. Ha ilyen formán megváltozik a szereplő helyzete, akkor megváltozhat az értékrendje, megváltoznak az őt foglalkoztató kérdések is. Vagyis ha megváltozik egy fontos körülmény, az hatással lesz a karakterre és azon túl befolyásolni fogja a cselekmény főbb konfliktusait.
Mivel ez egy sorozat, a Mya regényben már elég erős elképzelésem volt Pippa karakteréről, vagyis amikor számára negatív irányba megváltozott a helyzete, csak "figyelnem" kellett a reakcióit, és a környezete rá adott reakcióit.

Ez az a pont, amikor mesélés közben Párom felvonja a szemöldökét. Mert milyen dolog az, hogy a szereplő "dönt", vagy meglep azzal, ahogy "reagál" egy helyzetre. Hiszen én teremtem meg a szereplőket, az én fejemben léteznek és változnak, vagyis ez nem lehet az ő döntésük, ők nem függetlenek tőlem, és én mégis úgy beszélek róluk, mintha azok lennének.

És ezen a ponton szoktam zavarba jönni.

Mert ha belegondolok, és a Párom helyzetéből tekintek magamra, elég zagyván hangzik az egész. Az pedig még inkább összezavar, hogy ilyen gyorsan az ő szemszögéből is végiggondoltam hogyan hangzik ez az egész.
És ilyenkor arra jutok, hogy jobb, ha inkább nem gondolok erre, mert elég gyorsan elevezek a hétköznapi normális fogalmától.
Nyugtathatnám magamat azzal, hogy hülyeség az egész, mert könyvszereplők csak könyvek lapjain léteznek.
De amíg pedig nem vetette senki őket papírra, csak a szerző fejében élnek; őt boldogítják egy történet ezernyi párhuzamos lehetséges cselekménysorával, vadhajtásokkal, szívdobogtató jelenetekkel. Vagyis ez az a pillanat, amikor kívülről úgy néz ki, hogy a szerző maga elé meredve ül valahol (bárhol)  és mosolyog képeken, amiket csak ő lát.
Ez az írás mókás része. Aztán leírni, rendszerezni, és értelmet adni annak a sok képnek, az felér egy tortúrával. Az pedig az igazi kínszenvedés, ha soha sem írod le. Mert akkor mindig csak ugyanazt gondolod újra és újra, változtatod át, keresed a tökéletes formát, ami nincs. Egy regényt sosem fejezel be, csak abbahagyod egy ponton a szerkesztőd beleegyezésével.
A móka része, hogy továbblépjek, hiszen új világok és új karakterek várják, hogy megismerjem őket. (Megj.: Párom felvonta a szemöldökét, amikor ideért olvasás közben.)


Ha úgy érzed, írd meg Te is a véleményedet, és feltétlen nézz be a többiekhez is, hiszen több szem többet lát. :)Moskát Anita, On Sai, Brandon Hackett, Bartos Zsuzsa, Buglyó Gergely, Gaura Ágnes

 •  0 comments  •  flag
Share on Twitter
Published on October 26, 2014 10:00

October 19, 2014

A viharszívű Mya Mavis: 1. fejezet (1/3)

Eddigi részletek sorrendben: Mya szabályaPrológus, 1. rész - Álmok


Pippa Kenn 

A régmúlt idők emberbőrbe bújt istene ácsorgott az ágyam lábánál. Résnyire nyitott szemem előtt elmosódott Jupiter Day alakja, mégis rögtön felismertem őt a digitális újságok mozgóképeiről, melyeket gyerekkoromban láttam. Jól emlékszem, az újgenerációs géntechnológia atyjának hirdették őt. Az elmúlt másfél évszázad meghajlította és összetöpörítette Jupiter Day testét, elkoptatta harcias kisugárzását.
Álmodsz! Nincsenek halhatatlanok.

– Hipotézis: öröklött rezisztencia a VRB3-as altatónövényre – állapította meg a doktor. Bosszúsan megfenyegetett egy fekete gömböt a plafonon. – TaMi, meddig fut még a génállomány összehasonlítás Sophia Izard és Pippa Kenn között?
– Uram…
– Csak költői kérdés volt, gépszajha! Állítsd át az alany adagolóját VRB4-es altatóra!
– Igen, uram! – mondta a közömbös női hang, amelynek nem tudtam azonosítani a forrását. Kínlódva felemeltem fejemet, a szoba hullámzó élei lassan kiegyenesedtek. Rubennek nyoma sem volt, ahogy a nőnek sem. Az ablaktalan szobát műszerekkel tömték tele; a fali okosüvegtáblán számok és betűk lüktettek. Jupiter Day a kesztyűjére szorított korongokkal mozgatta a digitális ablakokat, néha parancsszavakat vetett a gömbnek, és hümmögve figyelte a váltakozó képeket. Beleszédültem a sebességbe, de úgy tűnt, a doktornak nem esik nehezére összpontosítania.
– Majd megpusztulok egy csésze kávéért – morogta magában.
– Honnan tudja anyám nevét? – Megnyaltam felrepedt számat. A vér ízétől felfordult a gyomrom. Jupiter Day szúrósan végigmért.
– Az anyádét? Az összes felmenőd nevét tudom egy csepp véredből. Ha lefut az orvosi modell, minden öröklött tulajdonságodat megismerem. Megmondhatom, milyen betegségekre vagy hajlamos, és melyik fiúval ideális ivadékokat nemzened az optimális tulajdonságörökítés és egészséges emberállomány fenntartása érdekében.
Hunyorgott izgalmában, én alig értettem szavait.
– Aludj! – parancsolta. – Az új tulajdonságod még nem épült be, fájdalmas lenne ébren kivárni.
Álmodsz!
Biztosan? Kelsei figyelmeztetett a titkos kísérletekre.
– Hol vagyok? – nyögtem, de valójában nem számított. – Kijutok innen!
– Még nem végeztem veled – nevetett Jupiter Day. Felnézett a gömbre. – Tíz milligrammal növeld az altatókeverék koncentrációját.
– Azonnal, uram!
Észrevettem a falba épített hangszórókat. A nő máshonnan beszélt, és a gömbön át figyelt minket. Ki kell jutnom innen, mielőtt elalszom az altatótól. Ökölbe szorítottam kezemet; egy örökkévalóságig tartott. Mindkét csuklómat az ágy korlátjához szíjazták, kezemre fehér kesztyűt húztak. A könyökhajlatomat mérges véraláfutások csúfították el, közepükön lila tűszúrásnyomok. Karomat műanyagcső kötötte össze egy fekete dobozzal.
Fogoly vagyok! Istenem, fogoly vagyok!
A képernyőn pirosra váltott a dobogó szív, amely ugyanarra az ütemre pulzált, mint az enyém.
– Küldd be Iant! – kiáltotta a doktor a gömbnek.
Elkezdtem kihúzni a kezemet a szíjból, kesztyűm ráncokba gyűrődött, hátramaradt, mint a banánhéj. Felszisszentem, a szíj lenyúzta a bőrt a kézfejemen.
Az ajtó a falba csusszant, és egy óriás sápadt rontott be a szobába. Kiszabadultam a szíjból, de a szörnyeteg a torkomnál fogva leszorított, hiába próbáltam ellökni a kezét. Hófehér haja szemébe hullott, ajkát ínyéig húzta. Fuldokoltam, torkom benyomódott.
– Meg ne fojtsd! – kiáltotta a doktor. – Csak fogd le!
A sápadt a doktor szavain csüngött. Karmoltam, ahol értem; végigszántottam az arcát, mire üvöltve hátratántorodott, és elsodorta a műszereket. Csengett a fülem a csörömpöléstől. A nyomás eltűnt a torkomról, köhögtem. El kell tűnnöm innen! Ha a sápadt felocsúdik, megöl.
A fehér takarón rozsdavörös foltok burjánzottak. Egy rozsdavörös vércsepp végigfolyt az alkaromon, majd lecsöppent a könyökömről. A vér a kézfejemen lehorzsolt bőrből eredt. A húsomból egy sápadt vére folyt; körmeim sápadtkarom kezdemények voltak, elkeskenyedtek és hosszúra nyúltak. A takaróba töröltem kezemet, de nem változott vissza emberivé.
– Mit csináltak velem?
Az ágy belerázkódott a reszketésembe. Nem adtam fel a dörzsölést, mert nem lehetett az én kezem, a vérem, a karmom.
A doktor az oldalamnál termett, egy pisszenés, és elzsibbadt a nyakam. Egész testemben elterjedt az erőtlenség. A feketeség.
 •  0 comments  •  flag
Share on Twitter
Published on October 19, 2014 00:19

September 21, 2014

A könyv arca, avagy elkészült A viharszívű Mya Mavis borítója

Ezen a héten számos könyves blogon és a hozzájuk tartozó Fb oldalon találkozhattatok bejegyzésekkel, amelyek beharangozták a pénteki borító és fülszöveg leleplezést. A bloggerek Pippa idéző bejegyzésekkel kezdtek, majd mindannyian megosztottak egy-egy exkluzív Mya idézetet a regényből, illetve megosztották a teaser borítókat is. Tegnap pedig felkerült a következő részlet a regényből, ide a blogra.

A Mya borító végül a Pippa regény borítótervezőjének, Magocsa-Horváth Évi munkája alapján készült el. Egy kis színes sztori a háttérből: a kiválasztott terv azután landolt a postaládámban, hogy a kiadónak leadtam egy másik, véglegesnek szánt, leegyeztetett borítótervet – ez a darab szerepelt a Mya mappában, de kilétét fedje örök homály.
Aztán amikor megnyitottam az alábbi borítótervet, úgy éreztem, tényleg Mya szemébe nézek, és látom, amit írás közben próbáltam megfogni a karakterével kapcsolatban. (Az eredeti kép is izgalmas, ha gondoljátok, ide kattintva megleshetitek; teljesen más a fotó hangulata azzal a hajszínnel. :))
És akkor íme A viharszívű Mya Mavis hivatalos borítója és fülszövege:



Pippa Kenn egész életében hús-vér embereket akart megismerni, és döbbenetes élmény számára a kolónia. Átkelt a Vörös erdőn, de vajon megérte, ha súlyos árat fizet érte? Új családja szeretete körbeveszi, de elég ez? 

Mya Mavis életét gyökeresen felforgatja Pippa és a két fiú, akik a sápadtak hordája elől menekültek. Mya ismeri az egyik idegent, ezt a különös, sárga szemű lányt, akiről már az érkezése előtt álmodott. Tudja, hogy a lány olyan események sorozatát indítja el, amelyek az utolsó emberi menedék bukásához vezetnek. Az összeomlást egyedül Mya akadályozhatja meg, ha megfejti az álmai rejtélyét, és időben figyelmezteti az embereket a veszélyre. 

A sápadt horda megérkezik, és elzárja a kolóniát a külvilágtól. Egyre több feszültség tör a felszínre. Amikor évtizedek óta először gyilkosság történik, az emberek ráébrednek, hogy nem attól kell igazán félniük, ami a falakon kívül vár rájuk. 

A viharszívű Mya Mavis a Libri Aranykönyv TOP 10-be jutott regény, A napszemű Pippa Kenn régóta várt folytatása.


A könyv ide kattintva előjegyezhető a Könyvmolyképző Kiadó webshopjában. Hogy miért jó ez? Ha előjegyzési lehetőséggel élsz, emailt kapsz a kiadótól, amint rendelhető státuszba kerül a regény. Így a lehető leghamarabb juthat el hozzád a könyv. (Az előjegyzés nem minősül rendelésnek.)

A webshopban meghirdetett megjelenési dátum: 2014. november 18.Szűk két hónap van addig hátra. :)
***

Hivatalos borítótervező pályázatra végül nem került sor, mert így is rengeteg szép borítótervet küldtetek, és tudtunk közülük választani. Ezúton is köszönöm Nektek a rengeteg tervet, amivel elhalmoztatok.

Hivatalos pályázattól függetlenül azonban szeretném egy Mya kötettel megajándékozni Bridget Stelkovicsot, a regény megjelenése után. Bridget papírszakadása/repedése ihlette a végső borítón szereplő szakadást is. Kérlek, privátban beszéljük meg az átadást-átvételt/postázást.

Balról jobbra: Márkó, Németh Balázs és Egyed Regi, Bridget Stelkovics munkáiAki szereti a borítótervező pályázatokat, ne csüggedjen! Talán csak egy egészen picit túlzás kijelenteni, hogy a Könyvmolyképző háza táján a magyar írók borítólázban égnek. Egymást érik a borítótervező pályázatok, Szurovecz Kittinek már meg is van a Fényemberek 3. borítója, On Sai blogján nemrég volt eredményhirdetés, Helena Silence-hez egyre csak érkeznek a szebbnél szebb hidas és kezes borítótervek, és Kae oldalán is bőven lehet a tervek közül válogatni.
A kiadó a Bitten című regényhez is hirdetett pályázatot, ne maradjatok le róla. :)
 •  0 comments  •  flag
Share on Twitter
Published on September 21, 2014 02:49

September 20, 2014

A viharszívű Mya Mavis: 1. rész – Álmok

Eddigi részletek sorrendben: Mya szabálya, Prológus

1. rész 
Álmok
Négy évvel korábban


Drága Wyattem!
Elfogott ez a rossz érzés, ugyanolyan erősen és nyugtalanítón, mint a nagy tűz napján. Őrültség az egész, mégis írnom kell, hogy almaszedés után a komposztba dobhassam a levelet. Megkönnyebbülten nevetni fogok, ha a Mavis-átok most az egyszer téved.
Aggaszt Mya viselkedése az utóbbi időben. Mióta vörösbe fordult a haja, titkolózik, és folyton bezárkózik a szobájába. Többé már nem beszél nekem az álmairól. Talán nem kellene aggódnom, korral jár. Wyatt, remélem, tudod, hogy szeretlek, és örökké hálás leszek a támogatásodért. Csodállak, amiért úgy szereted Myát, mintha a saját lányod lenne. Amiért, még ha kételkedtél is, megtartottad a Mavisek titkát.Kérlek, sőt nem is, könyörgök: ha bármi történne velem, segítsd továbbra is a lányunkat. Mondd el neki minden áldott nap, hogy mennyire szeretem, és milyen büszke vagyok rá. Tartson ki, bármit is hozzanak az éjszakák. Semmi, de semmi nem az ő hibája. A jövő állandó. Nem lehet megváltoztatni.
Örökké csókol, Margie
 •  0 comments  •  flag
Share on Twitter
Published on September 20, 2014 08:00

September 18, 2014

Borító a láthatáron

Forrás: Nem harap a… blogPénteken végre fény derül A viharszívű Mya Mavis borítójára és fülszövegére, végre elárulhatom, hogy milyen irányba is megy a regény. Ezt jelenleg csak a prológus alapján tudjátok találgatni.
Könyves bloggerek segítettek a héten Mya beharangozójában. Az alábbiakban összefoglalom, hogy mit hol találtok, illetve mire várhattok még a következő napokban.
Első lépésként Pippa idéző bejegyzéseikben visszaemlékeztek a kezdetekre, a könyvbemutatóra, kedvenc idézetekre, képekre, és a saját Pippás bejegyzésekre.
Kelly&Lupi kiválogatott néhány hangulatos fotót a Pippás Pinterest boardról. MFKata visszaemlékezett, milyen volt olvasni a regényt. Roni olvas pedig máris remekül elkapta a Mya Mavis karakter hangulatát.Deszy többek között visszaemlékezett a Pippa könyvbemutatóra. Nem harap a… blog szerint Pippa befejezése körömrágósan izgalmas volt. Dreamworld blogon találtok kedvcsináló Pippa idézeteket is. Fummie pedig a háttérvilágot szerette leginkább a regényben.
Második lépésként a bloggerek megosztottak egy kis darabot a borítóból, és egy-egy exkluzív idézetet a Mya regényből. Nézzetek körül a csipet részletekért: Kelly&Lupi, MFKataDeszy, Roni olvas, Nem harap a… blogDreamworldFummie.
Köszönet a szuper könyves csapatnak a támogatásért! Holnap nézzetek be hozzájuk, hiszen együtt számolunk vissza a Mya borító leleplezéséig. Nézzetek be a blogjaikra máskor is, ha olvasnivalóra és extra érdekességekre vágytok. (Azt hiszem már meg sem lepődtök, hogy hamarosan Mya is sorra kerül náluk. :))
A meglepetéseknek holnap még nem lesz vége. Mi várható még?1. Természetesen holnapi napon a borító teljes pompájában, no meg a fülszöveg teljes egészében.2. Szombaton meglepetés itt a blogon ;).3. Vasárnap itt a blogon egy újabb bejegyzés várható az új borító kulisszatitkaival, a "sosem-meghirdetett" borítótervező pályázattal, és a személyes kedvenc tervekkel kapcsolatban.
Ahogy láthatjátok, az oldalsávban visszaszámol az óra. Már nincs sok hátra holnapig. :)
 •  0 comments  •  flag
Share on Twitter
Published on September 18, 2014 12:01

Fanni Kemese's Blog

Fanni Kemese
Fanni Kemese isn't a Goodreads Author (yet), but they do have a blog, so here are some recent posts imported from their feed.
Follow Fanni Kemese's blog with rss.