Shadow and Evil in Fairy Tales Quotes

“People who have a creative side and do not live it out are most disagreeable clients. They make a mountain out of a molehill, fuss about unnecessary things, are too passionately in love with somebody who is not worth so much attention, and so on. There is a kind of floating charge of energy in them which is not attached to its right object and therefore tends to apply exaggerated dynamism to the wrong situation.”
― Marie-Louise von Franz, Shadow and Evil in Fairy Tales

“For if collective material is completely contradictory, if our
basic ethical disposition is completely contradictory, only then is it possible for
us to have an individual, responsible, free conscious superstructure over those
basic opposites.”
― Marie-Louise von Franz, Shadow and Evil in Fairy Tales

“Gyermeknek lenni éppenséggel nem azt jelenti, hogy megmaradjunk az óvodában, hanem először is ki kell nőnünk belőle, a világban uralkodó rossznak teljes tudatában felnőtté kell válnunk, és azután vissza kell szereznünk a saját belső integritásunkat, vagy újra meg kell találnunk a belső lényeghez vezető utat, és nem szabad nagy gyermekként tovább üldögélnünk az erdőben és azt hinnünk, ez a valódi élet!”
― Marie-Louise von Franz, Shadow and Evil in Fairy Tales

“Vannak például vastag bőrű emberek, akik sok úgynevezett bűnt tudnak megengedni maguknak. Képesek boldogan átgázolni mások vetésén anélkül, hogy ez rájuk a legcsekélyebb hatást tenné. Mások azonban a legkisebb bűnre sem tudják elszánni magukat, hiszen amint csak egy kicsit is eltérnek belső törvényüktől, a legszörnyűbb álmok és belső reakciók gyötrik őket.”
― Marie-Louise von Franz, Shadow and Evil in Fairy Tales

“A legtöbb primitív kultúrában az emberek sohasem kerülnek komoly konfliktusba az árnyékkal, ugyanis különösebb megfontolás nélkül, zökkenők nélkül lépnek át az egyik meggyőződésből a másikba, miközben a jobb kéz tulajdonképpen sohasem tudja egészen pontosan, mit csinál a bal. Ez világosan kitetszik néhány misszionárius beszámolójából. Tesznek valamit a törzsért, amiért is a törzs megkedveli őket. De aztán egyszer csak járvány üti fel a fejét, mire a törzs tagjai azt hiszik, ennek a misszionárius az oka, és megölik. Mozgalom indult a misszionárius ellen. Utóbb megbánják, de nem haragosak vagy bánatosak a történtek miatt, és az élet megy tovább. Ez végletes példa arra, ami velünk is oly sokszor megtörténik. Az árnyék okozta konfliktus ily módon nem válik égetővé, ugyanis a dolgokat egy kissé más megvilágításba helyezzük, hogy élni tudjunk. Jók akarunk lenni, és anélkül, hogy észrevennénk, mindenféle rosszat követünk el, ha pedig rájövünk, kéznél a mentegetőzés: fájt a fejünk, avagy más követte el a hibát, avagy megfeledkezünk róla – általában így oldjuk meg az árnyékkal kapcsolatos problémáinkat. Néhány dolgot figyelmen kívül kell hagynunk, hogy képesek legyünk megbirkózni az élettel.”
― Marie-Louise von Franz, Shadow and Evil in Fairy Tales

“A nő jobban benn él az élet folyásában, olyannak veszi az életet, amilyen.”
― Marie-Louise von Franz, Shadow and Evil in Fairy Tales

“Nincs értelme annak, hogy nyíltan harcoljunk a másik emóciói ellen. Ha le akarunk beszélni valakit a haragjáról, akkor csak még jobban felbőszítjük. De ha elkapjuk a mögötte megbújó titkos „szívet”, az alapmotívumot, amit az érintett többnyire maga sem ismer, akkor eljuthatunk valahová. Saját magunkkal is ugyanez a helyzet. Ha túlságosan emocionálisan reagálunk valamire, akkor rendszerint ez azért történik, mert a tudattalan vitalitás és energia nem abba az irányba és arra a helyre áramlik, ahová tartozna.
Éppen ezért nagyon kellemetlen ügyfelek az olyan kreatív tehetséggel megáldott emberek, akik alkotókészségüket nem élik ki. Bolhából is elefántot csinálnak, haszontalan dolgok miatt idegesítik fel magukat, túlságosan beleszerelmesednek valakibe, aki nem méltó akkora figyelemre stb. Szabad energia van bennük, ami nem kötődik megfelelő tárgyhoz, és ezért hajlamosak rá, hogy a hamis helyzetbe túlzott lendületet vigyenek. Megkérdezhetjük tőlük, miért túloznak ennyire, miért olyan fontos ez, de a túlhangsúlyozás nem tudatosul bennük. Abban a pillanatban, amikor az ilyen ember valóban fontos dolognak szenteli magát, az egész energiatöbblet helyes irányba indul, és nem fúj fel olyasmit, ami nem méltó ekkora emocionális figyelemre.”
― Marie-Louise von Franz, Shadow and Evil in Fairy Tales

“Csak érzelmileg túlfűtött emberek tudnak jéghidegen viselkedni. A jég egy érzelmi állapot csúcspontját jellemzi, amikor az hidegbe vagy merevségbe csap át. Valószínűleg valamennyien tapasztaltuk már, hogy hirtelen dühbe gurulunk. Egy ponton azonban már semmit sem érzünk, az érzelem alábbhagy. Jéggé dermedünk dühünkben. A heves érzelmi kitörés helyett belekövülünk haragunkba, a hirtelen csapásba vagy másfajta alapvető reakcióba.”
― Marie-Louise von Franz, Shadow and Evil in Fairy Tales

“Az óriások emócióval és affektussal való összekapcsolása a gyakorlatban abból a tényből látható, hogy akin elhatalmasodnak az érzelmek, az mindig túlozni kezd: ilyenkor „a bolhából is elefántot csinálunk”. A másik ember apró megjegyzése, egy kicsiny részlet hatalmas tragédiává válik, amint az érzelem elsodor bennünket. Az emóció maga az a hatalom, amely mindent felnagyít a környezetünkben.”
― Marie-Louise von Franz, Shadow and Evil in Fairy Tales

“…a kihasználatlan alkotó erő az egyik legsötétebb romboló erő. Ha valakinek alkotó tehetsége van, de lustaságból vagy hasonló okból nem használja ki, akkor ez a pszichikai erő méreggé válik. Ezért van az, hogy neurózisokat és pszichózisokat ki nem élt magasabb lehetőségként diagnosztizálunk. A neurózis gyakran többlet, nem pedig mínusz, hanem meg nem élt plusz, magasabb lehetőség a tudatosabbá vagy alkotóbbá válásra, amitől viszont az adott ember buta kifogással visszakozik. A magasabb tudatosság felé fejlődés elutasítása tapasztalatunk szerint a lehető legrombolóbb dolog. Többek között arra indítja az illető személyt, hogy mindenki mást is akadályozzon, aki meg akarja próbálni. Akinek ki nem élt alkotóereje van, más emberek kreativitását is igyekszik tönkretenni, és aki a tudatosulás meg nem élt lehetőségét hordja magában, az mindig azon van, hogy mások ilyen irányú kísérleteit is elbizonytalanítsa.”
― Marie-Louise von Franz, Shadow and Evil in Fairy Tales

“„A lelkiismeretről” szóló fejtegetésében említ egy asszonyt, aki tiszta szentnek tartotta magát, és minden éjjel a legmocskosabb kicsapongásokról álmodott. Durva példa ez arra, amit kompenzációnak nevezünk. Azt is tudjuk, hogy olyan emberek, akik a legsötétebb oldalukat élik ki, a jobbik énjüket pedig elfojtják, néha Krisztusról, az emberiség megváltójáról stb. látnak különféle álmokat.”
― Marie-Louise von Franz, Shadow and Evil in Fairy Tales