The Dispossessed Quotes

“A stupid man learns at his own expense; a smart man learns at the expense of others.”
― Szilárd Borbély, The Dispossessed

“Mert nekik mindenki zsidó, aki nem ott hal meg, ahol született. Aki el fog menni közülük, azon megérzik, hogy más. Aki nem olyan, mint ők, azon érzik az idegenszagot. Csak a magukfajtáját viselik el. Aki elmegy, az áruló. Aki másmilyen, az is. És aki más akar lenni, az is. Mindenkit zsidónak tartanak, aki használja az eszét. Aki okosabb náluk: az zsidó. Ha észreveszik egy gyereken, hogy okos, akkor pálinkás kenyeret adnak neki. Cukrozott borral itatják, hogy elbutuljon. Hogy ne hagyja el a szüleit öregkorukra. Hogy megmaradjon a faluban. Hogy egész életében csak a kocsmáig merészkedjen el. Mert mindenkit gyűlölnek, aki nem olyan, mint ők. Aki gondolkodik. Aki spekulál. Aki mást akar. Akinek csillag van a homlokán", mondja anyám.”
― Szilárd Borbély, Nincstelenek: Már elment a Mesijás?

“Vannak pillanatok, amikor az ember okosabb, és tisztábban lát, mint korábban valaha. Vagy később bármikor. Okosabb annál, mint milyen okos egyébként. Egyszerűen kinyílik a füle és felnyílik a szeme, mintha hályog esne le róla, és belelát a sors rejtelmeibe. Belelát, de nem fogja fel. Csak megsejt valamit abból, amiről pontosan tudja, hogy ez bizony így van. Ennyi volt.”
― Szilárd Borbély, The Dispossessed

“Ima pasa koji mogu dugo trpjeti u sebi svoj nemoćni bijes. Trgaju lanac, hropću i povraćaju od gušenja. Ali baš kod svakog dođe čas, kad se slomi. Jer kasno shvati da više neće moći ni milimetar napredovati. Uzalud mu je mučitelj pred nosom, za njega svejedno ostaje nedohvatljiv.
I tada se malom šibom naneseni sitni udarci po psećem nosu odjedanput samo zbroje. Uzalud je režanje, uzalud bijes, uzalud i snaga. Jednom će i najhrabriji pas otrčati i potražiti zaklon gdje će se htjeti skriti. Jer traži svoje skrovište i spas. Skvičeći se zavuče i skutri u bočno okrenuti sanduk od jabuka koji mu je dom zajedno s ubačenim komadom krpe. Ili potraži hrpu naslaganog ogrjevnog drva da se podvuče pod nju. Ili cvileći gura glavu bilo kamo. A od uzbuđenja mu usijano tijelo drhturi poput hladetine.
Ako pak nema druge onda glavu gurne među šape. Jer se slomio. I nikad više neće biti slobodno biće. Uzalud će ga pustiti s lanca. Lajat će jedino iz straha. I pritom strepiti. Toga se ja bojim. Zato sam radije zamislio da sam ja slobodan pa da mogu letjeti poput roda i lastavica.”
― Szilárd Borbély, The Dispossessed

“A falu egyszerre emlékszik és felejt. Közben szétválogatja a fontosat a kevésbé fontostól. A rosszat a jótól. Aztán újra összevegyíti őket, mert közben elfelejtik, hogy mi fontos és mi nem. Akik itt születtek, nem akarnak máshová menni. Nem gondolják, hogy lehetne máshol élni.”
― Szilárd Borbély, Nincstelenek: Már elment a Mesijás?