Papírszív Quotes

Rate this book
Clear rating
Papírszív Papírszív by Evelin Márton
6 ratings, 4.33 average rating, 2 reviews
Papírszív Quotes Showing 1-8 of 8
“... vannak az életben elérhetetlen dolgok, és olyan személyek, akiktől jobb, ha távol tartjuk magunkat, ha nem akarunk nekik ártani.”
Evelin Márton, Papírszív
“Hogy minden kapcsolatban az egyik fél jobban szereti a másikat, és hajlamos bármit feláldozni érte, és hogy nem bűn éppen annak a félnek lenni, aki befogadja ezt a határtalan szerelmet, még akkor sem, ha nem úgy viszonozza, ahogy éppen elvárnák tőle.”
Evelin Márton, Papírszív
“A fogamzásgátlótól sok nő félt, nem merte beadatni magának, mert attól rettegett, hogy majd terméketlennek tartják, és elkergetik. Nem tudták eldönteni, mi a rosszabb: belehalni a szülésbe vagy a verésbe, elveszteni a gyermeket, vagy vele együtt éhen-szomjan halni. Az igazság az, hogy ezeknek az oltásoknak néha voltak kellemetlen szövődményei is. Nem tesztelték őket rendesen, illetve éppen most, és ezeken az embereken tesztelik. Egészen pontosan a világ szegényein.”
Evelin Márton, Papírszív
“... a szegénység és a butaság közé hajlamosak vagyunk időnként egyenlőséget tenni. Máskor éppen ellenkezőleg. A szegénység és a lelki nemesség közé helyezzük ugyanazt a jelet...”
Evelin Márton, Papírszív
“... a művész nem attól művész, hogy tökéletesen képes valamit ábrázolni, hanem éppen attól, hogy nem képes erre.”
Evelin Márton, Papírszív
“... vannak olyan erős érzelmek, amelyek a szerelem fölött állnak akár, és amelyek éppen azért léteznek, hogy átírjanak passzusokat ebben a bizonyos könyvben, amelyet Sorsként emlegetünk.”
Evelin Márton, Papírszív
“... tudta, hogy az élet kegyetlenebb, mint a halál, mert az életet élni kell, míg a halált szinte észre sem vesszük, ügyet sem vetünk rá...”
Evelin Márton, Papírszív
“Ez még nem is volt elég a szerencsétlenségből, amit sokáig kimondottan szerencsének gondolt, még szerelmes is lett egy nőbe, az egyetlenbe, akit az elmúlt közel húsz évben igazán megismerhetett. És most itt, a Kristálypalota előtti langyos árnyékban álldogálva arra kellett ráeszmélnie, hogy ez a figura itt sokkal inkább illene ehhez a nőhöz, mint ő maga.”
Evelin Márton, Papírszív