Arrow in the Blue Quotes

“Voltak hivatásos optimisták és alkotmányos optimisták. Az előbbiek az olvasóikat csapták be, az utóbbiak önmagukat. Voltak, akik azt mondták: "Ennyire még ők sem lehetnek rosszak." Voltak, akik azt: "Túl gyengék, nem kezdhetnek bele semmibe." Mások ezt mondták: "Túl erősek, meg kell békítenünk őket." Megint mások ezt: "Mumusoktól féltek, üldözési mániátok van, hisztéria az egész." Voltak, akik azt mondták: "A gyűlölet nem vezet sehová, megértéssel és együttérzéssel kell rájuk tekintenünk." És voltak, akik egyszerűen csak ezt: "Én ezt nem vagyok hajlandó elhinni.”
― Arthur Koestler, Arrow in the Blue

“Sok szól amellett, hogy az ember lehetőleg még fiatalon elégítse ki, akár a túlzásig is, a maga imbecillis vágyálmait, mielőtt azok hozzánőnek és megsavanyodnak. A művésznek nem áll hatalmában teljesen levetkőznie hiúságát, mely alighanem létfontosságú része alkotói tehetségének; legalább arra azonban képesnek kellene lennie, hogy önteltsége képlékeny agyagát egy kicsit kevésbé idétlen formába gyúrja és alakítsa, mint a szereplés a televíziós képernyőn, vagy a jótékonysági vásárokon való könyvdedikálás.”
― Arthur Koestler, Arrow in the Blue

“The feeling of fraternal warmth towards fellow beings handicapped by their social background became transformed into a self-degrading worship of the primitive, the uncouth, the humorless; of the blockheaded "class-conscious" proletarian - the cult of the lowest common denominator.”
― Arthur Koestler, Arrow in the Blue

“Valamely politikai álláspont racionális és erkölcsi értékét csak akkor lehet megítélni, ha világosan megkülönböztetjük a politikai libidó elsődleges és másodlagos fejlődését. Az első szakasz szükségképpen irracionális; esetleg valami elsöprő hatású érzelmi élmény uralja, mint például Lenin bátyjának kivégzése vagy az a folyamatos kondicionálás, amelyet az angol "public school"-ok, a bentlakásos magániskolák adnak. Az emberek többsége sosem növi ki ezt a kezdetleges, emotív szakaszt; politikai meggyőződéseink a csecsemőkori fixációk állapotában maradnak. Az, hogy miképp szavaznak egy-egy választáson, körülbelül annyira racionális, mint a neurotikus ember párválasztása.
A második szakasz, ha egyáltalán sor kerül rá, a kétely korszaka: az emotív hit fölött megjelenik, és megerősíti uralmát a kritikai érvelés. Freudi nyelvezetre lefordítva ez megfelel annak a szakasznak, amikor a valóságelv az örömelv fölé kerekedik. Ennek a korszaknak azzal kell végződnie - és olykor-olykor így is végződik -, hogy megjelenik az új, immár érett hit, melyben az ész és az érzelem harmóniában olvad össze.”
― Arthur Koestler, Arrow in the Blue

“Valamely politikai álláspont racionális és erkölcsi értékét csak akkor lehet megítélni, ha világosan megkülönböztetjük a politikai libidó elsődleges és másodlagos fejlődését. Az első szakasz szükségképpen irracionális; esetleg valami elsöprő hatású érzelmi élmény uralja, mint például Lenin bátyjának kivégzése vagy az a folyamatos kondicionálás, amelyet az angol "public school"-ok, a bentlakásos magániskolák adnak. Az emberek többsége sosem növi ki ezt a kezdetleges, emotív szakaszt; politikai meggyőződéseink a csecsemőkori fixációk állapotában maradnak. Az, hogy miképp szavaznak egy-egy választáson, körülbelül annyira racionális, mint a neurotikus ember párválasztása.
A második szakasz, ha egyáltalán sor kerül rá, a kétely korszaka: az emotív hit fölött megjelenik, és megerősíti uralmát a kritikai érvelés. Freudi nyelvezetre lefordítva ez megfelel annak a szakasznak, amikor a valóságelv az örömelv fölé kerekedik. Ennek a korszaknak azzal kell végződnie - és olykor-olykor így is végződik -, hogy megjelenik az új, immár érett hit, melyben az ész és az értelem harmóniában olvad össze.”
― Arthur Koestler, Arrow in the Blue

“Philosophy is the gaseous state of thought, Science its liquid state, Religion its rigid state. In all three states doubts are expressed regarding the necessity, and even the possibility, of absolute death. We shall discuss this doubt only in its liquid state. . . .”
― Arthur Koestler, Arrow in the Blue

“The distinction between true and false applies to ideas, not to emotions; an emotion can be cheap, but never untrue.”
― Arthur Koestler, Arrow in the Blue