JANUÁR

"Köszöntsük együtt az újévet,

mely ismeretlen dolgoktól terhes."

(Rainer Maria Rilke)
" Beköszöntött a január, az új kezdetek és dédelgetett emlékek időszaka. Hagyd, hadd szövögesse a tél a maga csodálatos varázsát: hideg, csípős, gyapjúsálas napok, ízletes vacsorák hosszú téli estéi, élénk beszélgetések és magányos örömök. Kint, miközben puhán hull a hó, egyre hidegebb lesz. A természet békésen pihen. Nekünk is ezt kell tennünk. húzódj a kandalló mellé. Ez a hónap az álmodozásé, a belső utazásé. Tekints az eljövendő év elébe. " (Egyszerű bőség)
Hónapneveink latin eredetűek. Római hagyomány szerint a hónapoknak – márciustól decemberig – a városalapító Romulus király adott volna első ízben nevet. Ez az első római naptár valójában empirikus parasztkalendárium lehetett, amely csak a mezei munkák szempontjából számba vehető 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli holt időt – a földművelés planetáris urának, Szaturnusznak a hatalma alá eső Bak és Vízöntő havát – az i.e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius és Februarius néven. Ianuarius hónap névadója Ianus, a kezdet és a vég istene volt, neki tulajdonítható, hogy a korábbi márciusi, majd szeptemberi évkezdés helyett a rómaiak utóbb január 1-jén kezdték az évet.Az év első hónapját a csillagászati év megfelelő hónapneve után régente Vízöntő havának is nevezték. A csillagászati hónapok a napév fordulópontjaihoz igazodva a naptári hónapok utolsó dekádjában kezdődnek: a tulajdonképpeni Vízöntő hava január 21-én vagy 22-én. A régi időszámítás természetesen az évkezdetet is csillagászati fordulóponthoz, esetünkben a téli napfordulóhoz igazította.