ami a kötetből kimaradt

(tájkép)

tájkép terül el a vásznon
szélein folydogál a festék
nincs határ
szabadon úszik repül mint kergetőző fecskék
elered az eső
földet és eget esőcseppfüzérek kötik össze
függönyt szőve a határtalant növessze
és moraj-hangok csordogálnak válnak eggyé
valami elfojtott homályba vesző eleggyé

vászon terül el a táj előtt szélei határoltak
rozsdás szegekkel a kere-sz-tre feszül
az évek alatt rákeményedett festék lassan aláperdül
elered a festék
színek hullnak az égből prizmán tört fény
árad
nem ismer törvényt
fárad
üresen marad a vászon rojtosodik mállik
pusztulásában örök életűvé válik

Szűrt ​realizmus