30 éves Dan Simmons: Hyperion című sci-fi regénye

Az egyik olyan science fiction regény, ami óriási hatással volt rám o lvasóként és íróként is. Sőt, a Hyperion nélkül valószínűleg nem az az író lennék, aki ma vagyok. Ez talán túlzásnak tűnhet, de egyáltalán nem az.
Dan Simmons űroperája pont harminc éve, 1989 május végén jelent meg először angol nyelven (az Amazon.com szerint).
A Hyperion első magyar kiadása (Cherubion, 2001) egyben a magyar SF-könyvkiadás rendszerváltást követő ponyvakáoszából kivezető út első alapkövének is tekinthető. Ugyan anyagilag kezdetben bukásnak tűnt, de azért lassan felfedezték a kevésbé nívós scifi-től megcsömörlött olvasók, és ezután kezdtek el lassanként egyre jobb SF-regények is megjelenni idehaza.Aztán 2010-ben az Agave kiadó gondolt egyet, és újrafordítást követően újra kiadta, és ekkor terjedt el itthon is végre a regény, amely azóta szép csendben három újranyomást is megélt.Számomra azért ez az egyik legfontosabb könyv, mert alapjaiban formálta át a science fictionnel kapcsolatos szemléletmódomat, gondolkodásomat, és megmutatta, milyen friss és fantasztikusan színes és ötletgazdag, emellett irodalmi, tudományos és karakterközpontú is lehet egyszerre egy sci-fi regény.De miről is szól?
Olvasás közben gondolkoztam el először azon, hogy azok a regények, amelyeket előtte írtam, a kritikai-piaci siker ellenére mit is érnek a Hyperionhoz képest, és alaposan megingatták az egómat.

Maga a Hyperion ugyan egy keretbe zárt, kerek történet, de csak a főszereplők szempontjából, viszont ettől még egy félregény, és pont úgy van vége, hogy azonnal olvasni akarod tovább, a folytatást, a Hyperion bukását, ami 1990-ben jelent meg angol nyelven. Aztán 1996-97-ben a ciklus négy kötetre bővült az Endymion és Endymion felemelkedése regények révén, és mind az első két kötet, mind a négy együtt egy fantasztikus ívű, lenyűgöző, mesterséges intelligenciákkal és fantasztikus helyszínekkel teli, epikus űroperát ad ki, ami az elmúlt évtizedekben sem vesztett erejéből (még akkor sem, ha szerintem az Endymion-könyvek talán nem annyira jók, mint a Hyperion, és a lezárásuk sem sikerült tökéletesre).
Ha még nem olvastad, mindenképpen ajánlom, egyáltalán nem érződik rajta a 30 év, ma is friss és izgalmas science fiction.
Ha bővebben szeretnél olvasni a történetről, akkor ajánlom az SFmag ismertetőjét Takács Gábortól.
Illetve egy kis érdekesség, amelyben a Cherubion és az Agave kiadás fordítói, Békési József és Huszár András beszélgetnek egymással egy SFmag-interjú keretében a regény és a fordítás kulisszatitkairól.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Brandon Hackett (@markovicsbotond) által megosztott bejegyzés, Máj 31., 2019, időpont: 4:55 (PDT időzóna szerint)
Published on May 31, 2019 04:42
No comments have been added yet.