Kálmán Eszter's Blog, page 127

HALLOWEEN

Sokan összekeverik a mindenszentek napját a halottak napjával, pedig egyháztanilag nagyon is eltérő ünnepekről van szó. Ehhez jön az angolszász kultúrából eredő, egyre nagyobb teret hódító Halloween, ami kelta hagyományokra épül. 3 különböző ünnep, három különböző nap.


A katolikus keresztény világban mindenszentek november 1-je, az üdvözült lelkek emléknapja, míg a halottak napja keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert hívekért, amelyet november 2-án ünnepelnek. Az ősi kelta hagyományokból kialakult Halloween mindkét ünnepet megelőzi: az angolszász országokban népszerű ünnepet október 31-én éjszaka tartják.Halloween - a boszorkányok, kísértetek és démonok ünnepeA mára többnyire Amerikában népszerű, de az angolszász területeken is egyre nagyobb teret hódító ünnep őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és démonok ünnepe, a samhain volt október 31-én, amely a druidák istenéből ered. Úgy tartották, hogy ez az óév utolsó napja, amikor a túlvilág és az evilág között eltűnnek a határok, és a holtak az élők között járhatnak. A Wikipédia szerint a Halloweenban idővel összemosódott a samhain, a római Pomona, a gyümölcsfák és kertek istennőjének ünnepe; a Parentalia, a holtak tiszteletének szánt nap; valamint a Lemuralia az ördögűzési rítusok napja.Maga az elnevezés elnevezés valamikor a 16. századból ered: a kelták a mindenszentek előtti éjszakát All Hallows Even(ing) (Minden Szentek Estéje) nevezték, amit a skótok egyszerűen Halloweenre rövidítettek.


A jelképek, így a töklámpás is pogány eredetűek: a samhain idején a tűz és a máglya mind arra szolgált, hogy elijesszék az ártó szellemeket és a holtakat. A hagyomány szerint a halottak, mielőtt a túlvilágra távoznak, ellenségeiken még bosszút állhatnak. Az emberek, hogy ne ismerjék fel őket, maszkokat és jelmezeket kezdtek hordani. Később a tűz funkciója átértékelődött, és úgy tartották számon, mint ami utat mutat a halottak szellemeinek.A töklámpásról több legenda is kering. A legelterjedtebb az angolszász országokban Jack O'Lantern legendája, aki egy részeges kovács volt, és megviccelte az ördögöt (hogy hogyan, erről több eltérő legenda is született). Jacket halála után az ördög nem akarta a pokolba engedni, de a mennybe se mehetett italozós élete miatt, így a lelke a két világ közé szorult. Az ördögtől kért egy lámpást, hogy bolyongása alatt legalább az utat lássa.A Halloween tehát, bár nevében a Mindenszentekre utal, valójában nagyon is pogány ünnep.(forrás: Délmagyar)

HALLOWEEN

Sokan összekeverik a mindenszentek napját a halottak napjával, pedig egyháztanilag nagyon is eltérő ünnepekről van szó. Ehhez jön az angolszász kultúrából eredő, egyre nagyobb teret hódító Halloween, ami kelta hagyományokra épül. 3 különböző ünnep, három különböző nap.


A katolikus keresztény világban mindenszentek november 1-je, az üdvözült lelkek emléknapja, míg a halottak napja keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert hívekért, amelyet november 2-án ünnepelnek. Az ősi kelta hagyományokból kialakult Halloween mindkét ünnepet megelőzi: az angolszász országokban népszerű ünnepet október 31-én éjszaka tartják.Halloween - a boszorkányok, kísértetek és démonok ünnepeA mára többnyire Amerikában népszerű, de az angolszász területeken is egyre nagyobb teret hódító ünnep őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és démonok ünnepe, a samhain volt október 31-én, amely a druidák istenéből ered. Úgy tartották, hogy ez az óév utolsó napja, amikor a túlvilág és az evilág között eltűnnek a határok, és a holtak az élők között járhatnak. A Wikipédia szerint a Halloweenban idővel összemosódott a samhain, a római Pomona, a gyümölcsfák és kertek istennőjének ünnepe; a Parentalia, a holtak tiszteletének szánt nap; valamint a Lemuralia az ördögűzési rítusok napja.Maga az elnevezés elnevezés valamikor a 16. századból ered: a kelták a mindenszentek előtti éjszakát All Hallows Even(ing) (Minden Szentek Estéje) nevezték, amit a skótok egyszerűen Halloweenre rövidítettek.


A jelképek, így a töklámpás is pogány eredetűek: a samhain idején a tűz és a máglya mind arra szolgált, hogy elijesszék az ártó szellemeket és a holtakat. A hagyomány szerint a halottak, mielőtt a túlvilágra távoznak, ellenségeiken még bosszút állhatnak. Az emberek, hogy ne ismerjék fel őket, maszkokat és jelmezeket kezdtek hordani. Később a tűz funkciója átértékelődött, és úgy tartották számon, mint ami utat mutat a halottak szellemeinek.A töklámpásról több legenda is kering. A legelterjedtebb az angolszász országokban Jack O'Lantern legendája, aki egy részeges kovács volt, és megviccelte az ördögöt (hogy hogyan, erről több eltérő legenda is született). Jacket halála után az ördög nem akarta a pokolba engedni, de a mennybe se mehetett italozós élete miatt, így a lelke a két világ közé szorult. Az ördögtől kért egy lámpást, hogy bolyongása alatt legalább az utat lássa.A Halloween tehát, bár nevében a Mindenszentekre utal, valójában nagyon is pogány ünnep.(forrás: Délmagyar)

HALLOWEEN

Sokan összekeverik a mindenszentek napját a halottak napjával, pedig egyháztanilag nagyon is eltérő ünnepekről van szó. Ehhez jön az angolszász kultúrából eredő, egyre nagyobb teret hódító Halloween, ami kelta hagyományokra épül. 3 különböző ünnep, három különböző nap.


A katolikus keresztény világban mindenszentek november 1-je, az üdvözült lelkek emléknapja, míg a halottak napja keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert hívekért, amelyet november 2-án ünnepelnek. Az ősi kelta hagyományokból kialakult Halloween mindkét ünnepet megelőzi: az angolszász országokban népszerű ünnepet október 31-én éjszaka tartják.Halloween - a boszorkányok, kísértetek és démonok ünnepeA mára többnyire Amerikában népszerű, de az angolszász területeken is egyre nagyobb teret hódító ünnep őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és démonok ünnepe, a samhain volt október 31-én, amely a druidák istenéből ered. Úgy tartották, hogy ez az óév utolsó napja, amikor a túlvilág és az evilág között eltűnnek a határok, és a holtak az élők között járhatnak. A Wikipédia szerint a Halloweenban idővel összemosódott a samhain, a római Pomona, a gyümölcsfák és kertek istennőjének ünnepe; a Parentalia, a holtak tiszteletének szánt nap; valamint a Lemuralia az ördögűzési rítusok napja.Maga az elnevezés elnevezés valamikor a 16. századból ered: a kelták a mindenszentek előtti éjszakát All Hallows Even(ing) (Minden Szentek Estéje) nevezték, amit a skótok egyszerűen Halloweenre rövidítettek.


A jelképek, így a töklámpás is pogány eredetűek: a samhain idején a tűz és a máglya mind arra szolgált, hogy elijesszék az ártó szellemeket és a holtakat. A hagyomány szerint a halottak, mielőtt a túlvilágra távoznak, ellenségeiken még bosszút állhatnak. Az emberek, hogy ne ismerjék fel őket, maszkokat és jelmezeket kezdtek hordani. Később a tűz funkciója átértékelődött, és úgy tartották számon, mint ami utat mutat a halottak szellemeinek.A töklámpásról több legenda is kering. A legelterjedtebb az angolszász országokban Jack O'Lantern legendája, aki egy részeges kovács volt, és megviccelte az ördögöt (hogy hogyan, erről több eltérő legenda is született). Jacket halála után az ördög nem akarta a pokolba engedni, de a mennybe se mehetett italozós élete miatt, így a lelke a két világ közé szorult. Az ördögtől kért egy lámpást, hogy bolyongása alatt legalább az utat lássa.A Halloween tehát, bár nevében a Mindenszentekre utal, valójában nagyon is pogány ünnep.(forrás: Délmagyar)

HALLOWEEN

Sokan összekeverik a mindenszentek napját a halottak napjával, pedig egyháztanilag nagyon is eltérő ünnepekről van szó. Ehhez jön az angolszász kultúrából eredő, egyre nagyobb teret hódító Halloween, ami kelta hagyományokra épül. 3 különböző ünnep, három különböző nap.


A katolikus keresztény világban mindenszentek november 1-je, az üdvözült lelkek emléknapja, míg a halottak napja keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert hívekért, amelyet november 2-án ünnepelnek. Az ősi kelta hagyományokból kialakult Halloween mindkét ünnepet megelőzi: az angolszász országokban népszerű ünnepet október 31-én éjszaka tartják.Halloween - a boszorkányok, kísértetek és démonok ünnepeA mára többnyire Amerikában népszerű, de az angolszász területeken is egyre nagyobb teret hódító ünnep őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és démonok ünnepe, a samhain volt október 31-én, amely a druidák istenéből ered. Úgy tartották, hogy ez az óév utolsó napja, amikor a túlvilág és az evilág között eltűnnek a határok, és a holtak az élők között járhatnak. A Wikipédia szerint a Halloweenban idővel összemosódott a samhain, a római Pomona, a gyümölcsfák és kertek istennőjének ünnepe; a Parentalia, a holtak tiszteletének szánt nap; valamint a Lemuralia az ördögűzési rítusok napja.Maga az elnevezés elnevezés valamikor a 16. századból ered: a kelták a mindenszentek előtti éjszakát All Hallows Even(ing) (Minden Szentek Estéje) nevezték, amit a skótok egyszerűen Halloweenre rövidítettek.


A jelképek, így a töklámpás is pogány eredetűek: a samhain idején a tűz és a máglya mind arra szolgált, hogy elijesszék az ártó szellemeket és a holtakat. A hagyomány szerint a halottak, mielőtt a túlvilágra távoznak, ellenségeiken még bosszút állhatnak. Az emberek, hogy ne ismerjék fel őket, maszkokat és jelmezeket kezdtek hordani. Később a tűz funkciója átértékelődött, és úgy tartották számon, mint ami utat mutat a halottak szellemeinek.A töklámpásról több legenda is kering. A legelterjedtebb az angolszász országokban Jack O'Lantern legendája, aki egy részeges kovács volt, és megviccelte az ördögöt (hogy hogyan, erről több eltérő legenda is született). Jacket halála után az ördög nem akarta a pokolba engedni, de a mennybe se mehetett italozós élete miatt, így a lelke a két világ közé szorult. Az ördögtől kért egy lámpást, hogy bolyongása alatt legalább az utat lássa.A Halloween tehát, bár nevében a Mindenszentekre utal, valójában nagyon is pogány ünnep.(forrás: Délmagyar)

HALLOWEEN

Sokan összekeverik a mindenszentek napját a halottak napjával, pedig egyháztanilag nagyon is eltérő ünnepekről van szó. Ehhez jön az angolszász kultúrából eredő, egyre nagyobb teret hódító Halloween, ami kelta hagyományokra épül. 3 különböző ünnep, három különböző nap.


A katolikus keresztény világban mindenszentek november 1-je, az üdvözült lelkek emléknapja, míg a halottak napja keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert hívekért, amelyet november 2-án ünnepelnek. Az ősi kelta hagyományokból kialakult Halloween mindkét ünnepet megelőzi: az angolszász országokban népszerű ünnepet október 31-én éjszaka tartják.Halloween - a boszorkányok, kísértetek és démonok ünnepeA mára többnyire Amerikában népszerű, de az angolszász területeken is egyre nagyobb teret hódító ünnep őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és démonok ünnepe, a samhain volt október 31-én, amely a druidák istenéből ered. Úgy tartották, hogy ez az óév utolsó napja, amikor a túlvilág és az evilág között eltűnnek a határok, és a holtak az élők között járhatnak. A Wikipédia szerint a Halloweenban idővel összemosódott a samhain, a római Pomona, a gyümölcsfák és kertek istennőjének ünnepe; a Parentalia, a holtak tiszteletének szánt nap; valamint a Lemuralia az ördögűzési rítusok napja.Maga az elnevezés elnevezés valamikor a 16. századból ered: a kelták a mindenszentek előtti éjszakát All Hallows Even(ing) (Minden Szentek Estéje) nevezték, amit a skótok egyszerűen Halloweenre rövidítettek.


A jelképek, így a töklámpás is pogány eredetűek: a samhain idején a tűz és a máglya mind arra szolgált, hogy elijesszék az ártó szellemeket és a holtakat. A hagyomány szerint a halottak, mielőtt a túlvilágra távoznak, ellenségeiken még bosszút állhatnak. Az emberek, hogy ne ismerjék fel őket, maszkokat és jelmezeket kezdtek hordani. Később a tűz funkciója átértékelődött, és úgy tartották számon, mint ami utat mutat a halottak szellemeinek.A töklámpásról több legenda is kering. A legelterjedtebb az angolszász országokban Jack O'Lantern legendája, aki egy részeges kovács volt, és megviccelte az ördögöt (hogy hogyan, erről több eltérő legenda is született). Jacket halála után az ördög nem akarta a pokolba engedni, de a mennybe se mehetett italozós élete miatt, így a lelke a két világ közé szorult. Az ördögtől kért egy lámpást, hogy bolyongása alatt legalább az utat lássa.A Halloween tehát, bár nevében a Mindenszentekre utal, valójában nagyon is pogány ünnep.(forrás: Délmagyar)

HALLOWEEN

Sokan összekeverik a mindenszentek napját a halottak napjával, pedig egyháztanilag nagyon is eltérő ünnepekről van szó. Ehhez jön az angolszász kultúrából eredő, egyre nagyobb teret hódító Halloween, ami kelta hagyományokra épül. 3 különböző ünnep, három különböző nap.


A katolikus keresztény világban mindenszentek november 1-je, az üdvözült lelkek emléknapja, míg a halottak napja keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert hívekért, amelyet november 2-án ünnepelnek. Az ősi kelta hagyományokból kialakult Halloween mindkét ünnepet megelőzi: az angolszász országokban népszerű ünnepet október 31-én éjszaka tartják.Halloween - a boszorkányok, kísértetek és démonok ünnepeA mára többnyire Amerikában népszerű, de az angolszász területeken is egyre nagyobb teret hódító ünnep őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és démonok ünnepe, a samhain volt október 31-én, amely a druidák istenéből ered. Úgy tartották, hogy ez az óév utolsó napja, amikor a túlvilág és az evilág között eltűnnek a határok, és a holtak az élők között járhatnak. A Wikipédia szerint a Halloweenban idővel összemosódott a samhain, a római Pomona, a gyümölcsfák és kertek istennőjének ünnepe; a Parentalia, a holtak tiszteletének szánt nap; valamint a Lemuralia az ördögűzési rítusok napja.Maga az elnevezés elnevezés valamikor a 16. századból ered: a kelták a mindenszentek előtti éjszakát All Hallows Even(ing) (Minden Szentek Estéje) nevezték, amit a skótok egyszerűen Halloweenre rövidítettek.


A jelképek, így a töklámpás is pogány eredetűek: a samhain idején a tűz és a máglya mind arra szolgált, hogy elijesszék az ártó szellemeket és a holtakat. A hagyomány szerint a halottak, mielőtt a túlvilágra távoznak, ellenségeiken még bosszút állhatnak. Az emberek, hogy ne ismerjék fel őket, maszkokat és jelmezeket kezdtek hordani. Később a tűz funkciója átértékelődött, és úgy tartották számon, mint ami utat mutat a halottak szellemeinek.A töklámpásról több legenda is kering. A legelterjedtebb az angolszász országokban Jack O'Lantern legendája, aki egy részeges kovács volt, és megviccelte az ördögöt (hogy hogyan, erről több eltérő legenda is született). Jacket halála után az ördög nem akarta a pokolba engedni, de a mennybe se mehetett italozós élete miatt, így a lelke a két világ közé szorult. Az ördögtől kért egy lámpást, hogy bolyongása alatt legalább az utat lássa.A Halloween tehát, bár nevében a Mindenszentekre utal, valójában nagyon is pogány ünnep.(forrás: Délmagyar)

HALLOWEEN

Sokan összekeverik a mindenszentek napját a halottak napjával, pedig egyháztanilag nagyon is eltérő ünnepekről van szó. Ehhez jön az angolszász kultúrából eredő, egyre nagyobb teret hódító Halloween, ami kelta hagyományokra épül. 3 különböző ünnep, három különböző nap.


A katolikus keresztény világban mindenszentek november 1-je, az üdvözült lelkek emléknapja, míg a halottak napja keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert hívekért, amelyet november 2-án ünnepelnek. Az ősi kelta hagyományokból kialakult Halloween mindkét ünnepet megelőzi: az angolszász országokban népszerű ünnepet október 31-én éjszaka tartják.Halloween - a boszorkányok, kísértetek és démonok ünnepeA mára többnyire Amerikában népszerű, de az angolszász területeken is egyre nagyobb teret hódító ünnep őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és démonok ünnepe, a samhain volt október 31-én, amely a druidák istenéből ered. Úgy tartották, hogy ez az óév utolsó napja, amikor a túlvilág és az evilág között eltűnnek a határok, és a holtak az élők között járhatnak. A Wikipédia szerint a Halloweenban idővel összemosódott a samhain, a római Pomona, a gyümölcsfák és kertek istennőjének ünnepe; a Parentalia, a holtak tiszteletének szánt nap; valamint a Lemuralia az ördögűzési rítusok napja.Maga az elnevezés elnevezés valamikor a 16. századból ered: a kelták a mindenszentek előtti éjszakát All Hallows Even(ing) (Minden Szentek Estéje) nevezték, amit a skótok egyszerűen Halloweenre rövidítettek.


A jelképek, így a töklámpás is pogány eredetűek: a samhain idején a tűz és a máglya mind arra szolgált, hogy elijesszék az ártó szellemeket és a holtakat. A hagyomány szerint a halottak, mielőtt a túlvilágra távoznak, ellenségeiken még bosszút állhatnak. Az emberek, hogy ne ismerjék fel őket, maszkokat és jelmezeket kezdtek hordani. Később a tűz funkciója átértékelődött, és úgy tartották számon, mint ami utat mutat a halottak szellemeinek.A töklámpásról több legenda is kering. A legelterjedtebb az angolszász országokban Jack O'Lantern legendája, aki egy részeges kovács volt, és megviccelte az ördögöt (hogy hogyan, erről több eltérő legenda is született). Jacket halála után az ördög nem akarta a pokolba engedni, de a mennybe se mehetett italozós élete miatt, így a lelke a két világ közé szorult. Az ördögtől kért egy lámpást, hogy bolyongása alatt legalább az utat lássa.A Halloween tehát, bár nevében a Mindenszentekre utal, valójában nagyon is pogány ünnep.(forrás: Délmagyar)

HALLOWEEN

Sokan összekeverik a mindenszentek napját a halottak napjával, pedig egyháztanilag nagyon is eltérő ünnepekről van szó. Ehhez jön az angolszász kultúrából eredő, egyre nagyobb teret hódító Halloween, ami kelta hagyományokra épül. 3 különböző ünnep, három különböző nap.


A katolikus keresztény világban mindenszentek november 1-je, az üdvözült lelkek emléknapja, míg a halottak napja keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert hívekért, amelyet november 2-án ünnepelnek. Az ősi kelta hagyományokból kialakult Halloween mindkét ünnepet megelőzi: az angolszász országokban népszerű ünnepet október 31-én éjszaka tartják.Halloween - a boszorkányok, kísértetek és démonok ünnepeA mára többnyire Amerikában népszerű, de az angolszász területeken is egyre nagyobb teret hódító ünnep őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és démonok ünnepe, a samhain volt október 31-én, amely a druidák istenéből ered. Úgy tartották, hogy ez az óév utolsó napja, amikor a túlvilág és az evilág között eltűnnek a határok, és a holtak az élők között járhatnak. A Wikipédia szerint a Halloweenban idővel összemosódott a samhain, a római Pomona, a gyümölcsfák és kertek istennőjének ünnepe; a Parentalia, a holtak tiszteletének szánt nap; valamint a Lemuralia az ördögűzési rítusok napja.Maga az elnevezés elnevezés valamikor a 16. századból ered: a kelták a mindenszentek előtti éjszakát All Hallows Even(ing) (Minden Szentek Estéje) nevezték, amit a skótok egyszerűen Halloweenre rövidítettek.


A jelképek, így a töklámpás is pogány eredetűek: a samhain idején a tűz és a máglya mind arra szolgált, hogy elijesszék az ártó szellemeket és a holtakat. A hagyomány szerint a halottak, mielőtt a túlvilágra távoznak, ellenségeiken még bosszút állhatnak. Az emberek, hogy ne ismerjék fel őket, maszkokat és jelmezeket kezdtek hordani. Később a tűz funkciója átértékelődött, és úgy tartották számon, mint ami utat mutat a halottak szellemeinek.A töklámpásról több legenda is kering. A legelterjedtebb az angolszász országokban Jack O'Lantern legendája, aki egy részeges kovács volt, és megviccelte az ördögöt (hogy hogyan, erről több eltérő legenda is született). Jacket halála után az ördög nem akarta a pokolba engedni, de a mennybe se mehetett italozós élete miatt, így a lelke a két világ közé szorult. Az ördögtől kért egy lámpást, hogy bolyongása alatt legalább az utat lássa.A Halloween tehát, bár nevében a Mindenszentekre utal, valójában nagyon is pogány ünnep.(forrás: Délmagyar)

A retrográd Vénusz visszalép a Mérlegbe

[image error] A retrográd Vénusz visszalép a Mérlegbe, és dec.2-ig itt is marad.
Ez egy érdekes hatás, mert a Mérleg Vénusz visszakapja a rangját , hiszen itt uralomban van a Vénusz.
A Vénusz a Mérlegben uralkodik, itt ki tud bontakozni, nem úgy, mint a Skorpió jegyben. Érzelmeink felszabadulnak, kiegyensúlyozottabbak, vidámabbak, nyitottabbak leszünk. Művészi hajlamaink előtérbe kerülhetnek.Egyensúlyba kerül az esztétikai érzék és az érzelem. A Mérleg Vénusz könnyen eligazodik a színek, a hangok és hangulatok világában. Temperamentuma barátságos, tudatában van az udvariasság fontosságával, és késztetést érez arra, hogy a környezete számára is harmóniát teremtsen. Az önzetlen szeretetet a kapcsolatokban, a házasságban találja meg. Ösztönösen ráérez, hogy a szépséget, a harmóniát valójában a szeretet teremti meg.
Viszont még retrográd lesz egy ideig. Azzal, hogy most nem teljes erejében nyilvánul meg a hatása, lehetőséget ad arra, hogy felülbíráljuk, szeretteinkhez, családunkhoz fűződő érzéseinket. Lágyabbá érzékenyebbé, sebezhetőbbé válunk de közben meg kell tanulnunk azt is, hogy felelősséggel tartozunk mások iránt, támaszt kell adnunk azoknak akikkel szemben ezt vállaltuk. Ez egyútal egy összegző időszak is amikor "leltárt készíthetünk" érzéseinkről, s rendezhetjük érzelmi adósságainkat. Van időnk bőven a Vénusz nov.17-ig megy visszafelé és dec.2-ig tartózkodik a Mérlegben.A Bika és a Mérleg Ascendensűeknek szintén eljött az egyik olyan hónap, amikor csúcsformában lehetnek, habár egyelőre még kissé szétszórtak és fáradékonyak. Nov.17-től viszont használják ki az időt fontos dolgok elintézésére Ha véletlenül most mennének szabadságra, akkor aktív pihenést tervezzenek be!

Merkúr a Nyilasba lép

Október 31-én a Merkúr belép a Nyilasba. A Nyilas Merkúr időszakában nyitottabbak, őszintébbek, lelkesebbek lehetünk, mint előtte a Skorpió Merkúr idején. Többet utazhatunk, közlekedhetünk, jöhetünk, mehetünk, intézhetjük dolgainkat, de könnyen eshetünk túlzásokba, és nem biztos, hogy elég kitartók vagyunk. Figyeljünk a kommunikációra, mivel a Nyilas Merkúr nem áll jól, exil, száműzött. Könnyen előfordulhat, hogy meggondolatlanul mondunk olyat, amit később megbánunk, és hajlamosak lehetünk a bőbeszédűségre is. Miután a Merkúr jupiteri jegyben jár, sokkal kedvesebben, jóindulatúabban kommunikálunk, ám többet mondhatunk a kelleténél.
:)
KÜLÖN FIGYELMEZTETÉS: jön a Karácsony, kezdjük nézegetni az ajándékokat, de ha lehet, NE Nyilas Merkúrnál vegyünk műszaki cikkeket ajándékba se! Nagyobb az esélye, hogy rossz minőségű, hibás, sérült műszaki cikkeket fogunk ki. Legközelebb sajnos már csak december elején lesz erre alkalmas időszak, erre készüljünk!