What do you think?
Creativity Code
The award-winning author of The Music of the Primes explores the future of creativity and how machine learning will disrupt, enrich, and transform our understanding of what it means to be human.
Can a well-programmed machine do anything a human can―only better? Complex algorithms are choosing our music, picking our partners, and driving our investments. They can navigate more data than a doctor or lawyer and act with greater precision. For many years we’ve taken solace in the notion that they can’t create. But now that algorithms can learn and adapt, does the future of creativity belong to machines, too?
It is hard to imagine a better guide to the bewildering world of artificial intelligence than Marcus du Sautoy, a celebrated Oxford mathematician whose work on symmetry in the ninth dimension has taken him to the vertiginous edge of mathematical understanding. In The Creativity Code he considers what machine learning means for the future of creativity. The Pollockizer can produce drip paintings in the style of Jackson Pollock, Botnik spins off fanciful (if improbable) scenes inspired by J. K. Rowling, and the music-composing algorithm Emmy managed to fool a panel of Bach experts. But do these programs just mimic, or do they have what it takes to create? Du Sautoy argues that to answer this question, we need to understand how the algorithms that drive them work―and this brings him back to his own subject of mathematics, with its puzzles, constraints, and enticing possibilities.
While most recent books on AI focus on the future of work, The Creativity Code moves us to the forefront of creative new technologies and offers a more positive and unexpected vision of our future cohabitation with machines. It challenges us to reconsider what it means to be human―and to crack the creativity code.
Can a well-programmed machine do anything a human can―only better? Complex algorithms are choosing our music, picking our partners, and driving our investments. They can navigate more data than a doctor or lawyer and act with greater precision. For many years we’ve taken solace in the notion that they can’t create. But now that algorithms can learn and adapt, does the future of creativity belong to machines, too?
It is hard to imagine a better guide to the bewildering world of artificial intelligence than Marcus du Sautoy, a celebrated Oxford mathematician whose work on symmetry in the ninth dimension has taken him to the vertiginous edge of mathematical understanding. In The Creativity Code he considers what machine learning means for the future of creativity. The Pollockizer can produce drip paintings in the style of Jackson Pollock, Botnik spins off fanciful (if improbable) scenes inspired by J. K. Rowling, and the music-composing algorithm Emmy managed to fool a panel of Bach experts. But do these programs just mimic, or do they have what it takes to create? Du Sautoy argues that to answer this question, we need to understand how the algorithms that drive them work―and this brings him back to his own subject of mathematics, with its puzzles, constraints, and enticing possibilities.
While most recent books on AI focus on the future of work, The Creativity Code moves us to the forefront of creative new technologies and offers a more positive and unexpected vision of our future cohabitation with machines. It challenges us to reconsider what it means to be human―and to crack the creativity code.
336 pages, Hardcover
First published February 18, 2019
About the author
Marcus du Sautoy
37 books512 followersMarcus Peter Francis du Sautoy, OBE is the Simonyi Professor for the Public Understanding of Science and a Professor of Mathematics at the University of Oxford.
Ratings & Reviews
Friends & Following
Create a free account to discover what your friends think of this book!
Community Reviews
Displaying 1 - 1 of 1 review
May 18, 2023
Nagy lelkesedéssel kezdtem olvasni, az elején nagyon magával is tudott ragadni a szerző, de a könyv közepétől szerintem kicsit zavaró volt, hogy nagyon sokat hivatkozott a korábban elmondottakra. Emellett azonban mindenki számára érthetően beszél a mesterséges intelligenciával kapcsolatos úttörő változásokról, és sok fejezet inspirált további gondolkodásra.
Néhány idézet, amely különösen fontos volt számomra a könyvből:
"A festészet önfelfedezés. Minden jó művész önmagát festi oda: azt, hogy mi ő. A tudatosságban az az egyik nehézség, hogy lehetetlen éreznem, mit jelent „te"-nek lenni. A fájdalmad hasonlít az enyémhez? A rendkívüli öröm pillanataiban érzett eksztázis olyan, amilyet én érzek? Erre a tudomány soha nem fog tudni választ adni."
"A művésznek, legyen festő, költő vagy regényíró, együttérzésünk kiterjesztéséért tartozunk a legtöbbel... Az élethez a művészet áll a legközelebb; ez a tapasztalat megerősítésének és embertársainkkal való kapcsolatunk kiterjesztésének módja személyes sorsunk határain túlra"
"És talán a halálnak is van benne része, hogy miért tartjuk nagyra a kreativitás megnyilatkozásait. Cope-nak sikerült olyan algoritmust előállítania, amely végtelen Chopin-mazurkákat alkothat, s ezzel mintha halhatatlanná tette volna Chopint; de bennünket vajon boldoggá tett vele? Nem hiszem. Ezzel csak leértékelődnének azok a darabok, amelyeket valóban Chopin komponált. Nem olyasmi ez, mint a bábeli könyvtár - ugyan megvan benne minden, de végül is nincs benne semmi? Chopin döntései: azok a fontosak. Ha végül sikerülne megszüntetnünk a halált, és önmagunk halhatatlan változatát hozhatnánk létre, az, sokan úgy gondolják, leértékelné az életet, értelmetlenné tenne minden napot. A halandóságunk valamiképpen lényeges. Annak tudata benne van a tudatosságért fizetendő árban."
"Kórusban énekelni vagy zenekarban játszani rendkívüli lehetőséget ad az eltérő tudatos élmények egyesítésére."
"A zene társadalmi kommunikáció az emberek között, a barátság gesztusa, a legeslegerősebb."
"Bizonyos elképzelések szerint az istenfogalom belső világunk kibontakozásával jelent meg az emberben. A tudat fejlődése megrázkódtatással járt: az ember ráébredt, hogy egy hang szól a fejében. Eléggé ijesztő lehetett ezt megtapasztalni. A rituálé és a zene megszelídíthette ezt a hangot a fejben, s még az istenek lakhelyének tűnő természeti erőket is."
Néhány idézet, amely különösen fontos volt számomra a könyvből:
"A festészet önfelfedezés. Minden jó művész önmagát festi oda: azt, hogy mi ő. A tudatosságban az az egyik nehézség, hogy lehetetlen éreznem, mit jelent „te"-nek lenni. A fájdalmad hasonlít az enyémhez? A rendkívüli öröm pillanataiban érzett eksztázis olyan, amilyet én érzek? Erre a tudomány soha nem fog tudni választ adni."
"A művésznek, legyen festő, költő vagy regényíró, együttérzésünk kiterjesztéséért tartozunk a legtöbbel... Az élethez a művészet áll a legközelebb; ez a tapasztalat megerősítésének és embertársainkkal való kapcsolatunk kiterjesztésének módja személyes sorsunk határain túlra"
"És talán a halálnak is van benne része, hogy miért tartjuk nagyra a kreativitás megnyilatkozásait. Cope-nak sikerült olyan algoritmust előállítania, amely végtelen Chopin-mazurkákat alkothat, s ezzel mintha halhatatlanná tette volna Chopint; de bennünket vajon boldoggá tett vele? Nem hiszem. Ezzel csak leértékelődnének azok a darabok, amelyeket valóban Chopin komponált. Nem olyasmi ez, mint a bábeli könyvtár - ugyan megvan benne minden, de végül is nincs benne semmi? Chopin döntései: azok a fontosak. Ha végül sikerülne megszüntetnünk a halált, és önmagunk halhatatlan változatát hozhatnánk létre, az, sokan úgy gondolják, leértékelné az életet, értelmetlenné tenne minden napot. A halandóságunk valamiképpen lényeges. Annak tudata benne van a tudatosságért fizetendő árban."
"Kórusban énekelni vagy zenekarban játszani rendkívüli lehetőséget ad az eltérő tudatos élmények egyesítésére."
"A zene társadalmi kommunikáció az emberek között, a barátság gesztusa, a legeslegerősebb."
"Bizonyos elképzelések szerint az istenfogalom belső világunk kibontakozásával jelent meg az emberben. A tudat fejlődése megrázkódtatással járt: az ember ráébredt, hogy egy hang szól a fejében. Eléggé ijesztő lehetett ezt megtapasztalni. A rituálé és a zene megszelídíthette ezt a hangot a fejben, s még az istenek lakhelyének tűnő természeti erőket is."
Displaying 1 - 1 of 1 review