Rendszerújra

by György Dragomán

Genres: Fiction

260 pages, Hardcover

First published January 1, 2018

About the author

György Dragomán is a Hungarian author and literary translator. His best-known work, The White King (2005) has been translated to at least 28 langugages.
He was born in Târgu Mureş (Marosvásárhely) Transylvania, Romania. In 1988, his family moved to Hungary. He attended high school in the western Hungarian city of Szombathely, then college in Budapest, getting a degree in English and Philosophy. He has received various literary awards for his writings, such as the Sándor Bródy prize. His first novel, Genesis Undone, was published in 2002. He has become famous because of his second book, The White King, which received very favorable reviews from many influential newspapers, such as The New York Times. It is a collection of loosely connected stories told by an 11-year old boy waiting for his father to be released from politically motivated imprisonment.

Dragomán lives in Budapest with his wife and two children.

Reviews

[Kuszma]

„Fő a bizalom, úgyhogy nem mondom, hogy nem fog fájni.”

Dragomán György fogja a szépirodalom szomorú szürke szamarát, átviszi a szomszédba, és megfedezteti a zsáner csődörével. Az eredmény pár öszvér: csinos kis fattyacskák. A szerzőt alighanem a fantasztikus irodalom és a szépirodalom fúziója érdekli, és hát mit mondjak, nagy élvezet ám ilyen szépirodalmi értelemben hovatovább tökéletesen megmunkált sci-fi szkeccseket olvasni. Különösen az árulkodik elképesztő írói kvalitásokról, hogy amelyik ötlet négy oldalra van hitelesítve, az Dragománnál valóban négy oldal, nem több – és ez a kortárs irodalom egynémely alkotóinak csodás szószaporításait figyelembe véve, nem semmi ám. Ráadásul ebben a négy oldalban benne van minden, ami szükséges a működő sci-fi novellához: egy sajátos jövő leképezése, egy ezzel párhuzamosan kibomló cselekmény és végezetül a csattanó, takarékosan, finoman, egyik se lóg ki a szöveg szövetéből. Profiság. Na. Lehet lengetni a kalapot. Vagy amit szokás ilyenkor.

(A kötet második felében már kevesebb a sci-fi, és jobbára átveszik a szerepet a "hagyományosabb” nyomasztások. Itt is általában véve kiválóan kialakított írásokat találunk, kellemesen kísérteties groteszkeket, fájdalmas szövegeket, amelyek benne maradnak az emberben, mint lyukas fogban a húscafat, amit kipiszkálni képtelenség. Ugyanakkor ezek már kevésbé voltak érdekesek számomra – talán mert már láttunk már ilyeneket. Dragomántól vagy mástól.)

[Maria Mihăiță]

Am terminat azi, încântată de-a binelea, volumul de proză scurtă al lui György Dragoman, Sistemrestart, în excelenta traducere a doamnei Ildikó Gàbos Foarță, apărut la ed. Polirom în această primăvară.
Cartea însumează câteva zeci de proze scurte și foarte scurte, cu o frazare elegantă, perfectă, o încântare pentru cititorul ei.
Unele dintre aceste proze sunt stranii, altele, fantastice, altele surprinzând momente obișnuite, toate, după mărturisirea autorului fiind inspirate după imagini (fotografii vechi). Parte din ele, înainte de a fi publicate în volum, au apărut în diverse periodice. În câteva, mi s-a părut că întrezăresc vagi nostalgii după copilăria petrecută în România.
Îl iubeam pe Dragoman ca romancier (Rugul, Regele alb), acum îl iubesc și pentru proza lui scurtă atât de bine scrisă.

[Réka]

sima nyomasztás <<< nyomasztás és science fiction

“Tudom, elsőre kicsit ijesztően hangzik, de attól, hogy amatőr agysebész vagyok, még operálhatok motorfűrésszel.”

[Edina Balogh]

Ezt a könyvet Szabados Ági NIOK kihívása miatt vettem meg még 2020 szeptemberében. A terv az volt, hogy a hó végén lévő kibeszélőre én is végzek vele. Az ilyen elhatározások általában nem szoktak megvalósulni. Év végére sikerült átküzdenem magamat rajta, ami nem baj, mert szükségünk van kihívásokra. Kell, hogy a lélek egy kicsit darabokra törjön, hogy aztán újult erővel lehessen nekifutni az unalmas hétköznapoknak.

A könyv hangulata rettentően nyomasztól. Sokszor félbe kellett szakítanom az olvasást, hogy a szörnyűségeket fel tudjam dolgozni. Nem egyszer forgolódtam éjjel ébren az ágyban. Talán nem ezt kellett volna lefekvés előtt olvasnom. Nem egy könnyed esti mese!

Orwell 1984 című könyvének olvasása közben éreztem még így magamat. Azonban Dragomán novelláskötete számomra még egy fokkal keményebb volt. Míg Orwell-nél egy világot látunk, egy főhős szenvedését kísérjük végig, addig Dragománnál a különböző novellákban ezer féle szenvedést élünk át. Ezek után csak hálás lehetek a mindennapi szenvedéseimmel.

Egyébként a rendszerújra címadó novellát Rusznák András előadásában a Kortárs felbeszélések podcast-ban meg is lehet hallgatni, ha szeretnétek egy kis ízelítőt a könyvből.

[Birán Barbara]

Nagyon furcsa, nagyon nehezen ráhangolódós, zseniális! Néhol nehezen repkedtem a sorokon, mivel egy-egy novella nem jött annyira át, ellenben egy-egy novella annyira eltalált, hogy csak úgy száguldottam és ittam György szavait. Imádom a Black Mirrort, illetve azt hiszem ezeket a disztópikus jövőbeli elképzeléseket is, így több novellája nagyon tetszett. Kedvencem a Rendszerújra, a Vattacukor és hát eléggé kimozdított engem is komfortzónámból, de a Döghecc. NIOK kihívás miatt olvastam én is, és igazándiból eléggé féltem, az elején lassan is jöttem bele a többség nem túl kedvező értékelése miatt. De nekem összességében tetszett. Sőt, igazából megjött a kedvem egy újabb Dragomán könyvhöz, nem most azonnal, de hamarosan neki is ülök vagy A fehér királynak, vagy a Máglyának.

[Bibibii]

Félelmetesek, nyomothagyóak, gyomor- és torokszorítóak. Nekem Dragomán György a kedvenc íróim egyike, gyakorlatilag Fodor Sándorral az első helyen van. Elfogult vagyok, egész biztos. De elfogultásg nélkül is, idei évem egyik legmeghatázozóbb élménye lesz, január ide, vagy oda. Köszönöm!

[Enikő]

Egy újabb nagyszerű novellagyűjtemény Dragomántól. Remekül áll neki a műfaj, nagyon élveztem az elmerülést ebben a sötét világban, amit a történetek összességében alkotnak.

[Mercedes]

Nagyon kemény könyv, számomra minden novella egy iszonyú erős történelemóra arról, miért nem szabad soha hagyni, hogy újra zsarnokságban éljünk.

[György Szabó]

Léteznek nagyon jó, igazán ütős novellák, de ez a könyv most nem azt az érzést erősítette bennem, hogy ezt a műfajt legyen kedvem olvasni. Nagyon rövidek az itt összegyűjtött novellák, ráadásul többségében a jövőben vagy valami fura, misztikus, boszorkányos stb. univerzumban játszódnak, de a hátteret magadnak kell hozzágondolnod, kidolgozva többnyire egyáltalán nincsenek, így viszont átérezni, átélni is nehéz az eseményeket.
Voltak összefüggő, 3-4 oldalas részfejezetekből állók is, ezek között volt olyan, ami egészen tetszett is. Meg pár a rövidebbekből is, de összességében nem volt jó könyv. A stílusa jó, de inkább azt éreztem, hogy ez egy jó író gyenge írásgyűjteménye.

[David Bognar]

Nem adok hozzá ratinget. Nagyon régen olvastam novellás kötetet, több is lehet, mint tíz éve. Különálló rövidebb írásokat persze igen, magazinokban, folyóiratokban, de 20-as nagyságrendben egymás után nem. Most viszont igen, és rá kellett jönnöm, hogy ez egyáltalán nem az én műfajom, egész egyszerűen nem tudom élvezni. Ezért stratégiát váltok, a következő novelláskötetet (mert van még, Dragomán is) nem úgy olvasom majd, mint egy regényt, hanem hosszan, akár két hónapon keresztül, alkalmanként egy-két művet. Közben rosszul esik leírni ezt a szót, hogy művet, olyan modorosnak hangzik, pedig nyilván nem az. Csak az én monitoromon tűnik annak.

[Tamás Torma]

Elsőre a fekete tükör sorozat jutott eszembe, a magyar valóságba bújtatva. Volt néhány történet, amit szívesen olvastam volna még, érdekelt az előzmény vagy az indíték, de pont ott lett vége, amikor kezdett érdekessé válni. Néhány írásnál azt éreztem, hogy csak térkitöltő. A végére nekem kicsit elfáradt. Mindenesetre volt benne lehetőség és pár igen jó koncepció, de sajnos megmaradtak a képzelet szintjén.

[johi]

Elgondolkodtató, nem feltétlenül egy élvezeti olvasmány, mint például az Oroszlánkórus, de talán pont ezért tetszett annyira.

[Bogi Takács]

I enjoyed this, but some stories were a total miss for me... Others were great though. I might write more about this collection if foreign rights also sell (maybe they sold already?).

______
Source of the book: My mom sent it to me from Hungary (Thanks, Mom!!)