Hősi küldetés? Jöhet! Nagyszerű küzdelmek? Pipa! Dicsőséges győzelem? Az meg egyenesen tuti!
A tökéletes lovag egy tökéletesen kaotikus lányt kap társnak isteni küldetéséhez, aki ugyan váltig állítja, hogy az egész csak tévedés, amihez neki semmi köze sincs, de ez nem akadályozza meg abban, hogy minden szembejövőt meglopjon, átejtsen, vagy legalább egy kicsit tönkretegye az életét.
J. Goldenlane a tőle megszokott fordulatokkal és pazar humorral szövi a történetét, de a két főhős külön nézőpontja még tőle is különleges élménnyel kecsegtet: a háború hőseként ünnepelt lovag és a nyughatatlan, utcán nevelkedett csavargó lány narrációjában valahogy egészen másként hangzik ugyanaz az „isteni balhé”.
Nagyon jó volt! Izgalmas, kalandos, sárkányos és két teljesen össze nem illő karakter, akik mégis valahogy egymáshoz csiszolódnak. És humor. Sok-sok humor és humoros helyzet. Fél csillag levonás Thani miatt, mert a könyv háromnegyedénél már untam, hogy a cselekedetei végül is totál kiszámíthatóak: azt mondják, hogy maradjon, persze tojik rá és megy bajt okozni. Aztán meg várja, hogy megmentsék. Remélem a második kötetben azért használja majd a fejét is.
I really love this book, I read it 3 times with the other book (pokoli balhè), I used the name Thany in mmo rpgs as a nickname, so when I was young this book was truly my favourite. I read the other books of the author and Iike her style of writing.
Szigorú voltam ezzel a könyvvel, mert magasra tette a mércét.
Én mindenkit szeretek, aki Rejtő Jenő életművét érdemének megfelelően kezeli, és nem epigon módra, hanem egyedi variációkkal, ám az eredetit tiszteletben tartva követni igyekszik.
Igazából nem vagyok oda a fantasyért, amit szerintem ez a mű nem parodizál, hanem humorosan dolgoz fel. Olvasmányos, vannak benne poénok is, még ha az egész történet amúgy bot egyszerűségű és semmi figyelemreméltót nem is tartalmaz. Ami miatt nem tudom jobban értékelni az az, hogy papír vékonyak a karakterei. Ugyan a két főszereplő szemszögéből éljük át az eseményeket, mégsem jön át semmi a személyiségükből, ami több lenne, mint az adott szituációra vonatkozó reakciójuk. Itt pedig számomra elválik a szépirodalomtól, egyszerű mese lesz belőle. Annak pedig elég egyszerű.
Nagyon sok jót hallottam Goldenlane-ről (igaz, nem erről a regényről), szóval szerintem túlzó elvárásaim is voltak; meg az az igazság, hogy nagyon nem jött be, hogy a két nézőpontkarakter egy csomószor ugyanazt mondja el, szóval így lett három csillag. Elolvasom a következőt és kitalálom, lehúzok-e belőle?
This is one of the most fun books I've ever read. Such a great caricature of the classic epic fantasy tropes, it almost hurts. Easy reading, lots of laughs.