Trianon a XX. századi magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye, amely mély nyomokat hagyott a magyar történeti tudatban és a politikában. A kötet jó kiindulópont lehet mindazoknak, akik az eseménytörténeten túl kíváncsiak a mélyebb összefüggésekre, és értelmezni kívánják a mai közéletben és publicisztikában is rendszeresen felbukkanó hiedelmeket, spekulációkat, legendákat.
Történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója és a HUN REN BTK Történettudományi Intézetének kutatója, a Horthy-kori osztály vezetője. Szakterülete a huszadik század első felének magyar történelme. (Forrás: Jaffa Kiadó)
Olvasásra érdemes könyvnek tartom. Olvasni való. Talán még jónak is mondhatnók. Persze az előfordulhat, hogy az itt összegyűjtött szóbeszédek, köztudatba befészkelődő mítoszok néhány olvasónak egyáltalán nem mondanak újat. Attól még nem lesz rossz könyv. A célközönség, hogy úgy mondjam a nagyközönség, ebben viszont biztos vagyok. Ezek a rövid magyarázó bejegyzések nem a szakmának és a témában felvilágosult érdeklődőknek szólnak. Ebből kiindulva viszont azt hiszem, Ablonczy nem mindig a megfelelő nyelvezettel él. A sok hivatkozás üdvözlendő dolog, fontos alátámasztani az állításokat, hiszen mélyen gyökerező, önérzetből fakadó tévhiteket szeretne eloszlatni. Azonban sokszor másodhivatkozásokat csatol jegyzetként. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az nem hiteles (hisz abban lehivatkozzák). És ha már itt tartunk, a kötet kutatástörténeti munkának/vázlatnak is felfogható.
Könnyed, olvasmányosan megírt kis könyv, de nem különösebben kötött le.
A könyv fő célja a Trianoni békeszerződés körüli mítoszok bemutatása és cáfolata. Bár a közel egy tucat legenda mindegyikét relatíve tömören ismerteti és cáfolja a szerző, mégis úgy éreztem, hogy aránytalanul körültekintő érvelést vet be mende-mondákra és hoax-ok cáfolatára.
Ablonczy az első és utolsó fejezetekben megpróbálja kontextusba helyezni a legendákat. Az első főleg a békeszerződés mai emlékezetére fókuszál, míg az utolsó a döntések valódi okait ismerteti. De ezek a rövid részek viszont ízlesemhez mérten túlzottan leegyszerűsítőre sikerültek. Nem ad teret az igazi vitáknak, sem arról, hogy ma kinek mit jelent Trianon, sem a mainstream történész köröket megosztó kérdésekről.
Bár a könyv összességében engem nem különösen kötött le, de mégis örülök, hogy AB megírta. Az érzelmi töltetektől fűtött legendák hívőivel nehéz vitatkozni, úgyhogy jó látni, hogy egy komoly történész veszi a fáradtságot és részletes, hivatkozásokban gazdag munkával cáfolja ezeket a népszerű tévhiteket.