"Mi ne létezhetne egy világban, ahol egyes őrültek íjjal felszerelkezve vadásznak a mit sem sejtő kultúrantopológusra?"
Nos, tulajdonképpen bármi. Ezt hősnőnk (éppúgy, mint a fent említett nyílvesszőket) a saját bőrén tapasztalja, miután véletlenül lemarad a hazafelé tartó hajóról, és egy hosszú esztendőre az otthon mesésnek tartott Szithanban ragad. Ez idő alatt jósnőként szélhámoskodik egy hercegi udvarban, meglopja az isteneket, részt vesz pár merényletben, mint alany és mint tudományos megfigyelő egyaránt, de főként jegyzetel, mint azt egy lelkiismeretes irodalomtörténésztől el is lehet várni.
A könyv közvetlen folytatása A jósnő hercege című könyv.
Nekem picit zavaró volt a főhősnő túlzott naivitása, amúgy a sztori és s cselekmény folyamatosan lekötött és egy pillanatig sem éreztem azt, hogy inkább nézném a falat a könyv helyett, a vége viszont inkább egy új kezdet :)
Örülök, hogy ez az idei első könyvem, mert egy jó könyvel kezdtem az évet. Jó a humorral megírt történet. Tetszenek a szereplők is. Izgalmas a két kultúra közötti különbség, és az ahogy akaratlanul is belefut egy-egy lehetetlen helyzetbe a főhősünk, aki szemszögéből az egészet látjuk. Többnyire fogalma sincs, hogy mi miért történik, csak igyekszik túlélni, és a szerencse mellé szegődik. És sosem tudhatod, mikor fog jól az idegen nyelveken szavalás, meg az a kevés tudás amit könyvekből szedsz össze. Szórakoztató volt, tetszett a világok felépítése, izgalmas és humoros cselekmény. Szerintem megérdemli a maximális pontot.