What do you think?
Rate this book
Story of a Stammer
A novel of growing up a Hungarian in Romania under Communism.
In the novel Story of a Stammer , Gábor Vida asks a fundamental Where does stammering come from? In the process of answering this question, he discovers that an entire historical period and an entire world have been stammering, too. Through Vida’s eyes, we see that stammering comprises all the lies accumulated over time and over generations because nobody had ever articulated what they felt or thought, nor done what they really wanted. Nobody, Vida shows, had ever told the truth.
Describing life in the 1970s and ’80s under Romanian Communist dictator Nicolae Ceauçescu’s authoritarian regime, Vida writes with disarming honesty, breaking taboos and chronicling the ways in which tyranny and exploitation seep into family relationships. The novel charts the first two decades of a young Hungarian man’s life in Romania, telling a story of coming to terms with a stammer, loneliness, and an unstimulating environment where religion, alcoholism, and suicide are the most common escape strategies. A Bildungsroman, a novel about Transylvania, a chronicle of minority life, a sociological analysis of cultural identity, and ultimately a deeply personal account of a historical era, Story of a Stammer is a major contribution to contemporary Hungarian literature—an unfailingly serious yet humorously delightful witness to a turbulent period in recent history.
In the novel Story of a Stammer , Gábor Vida asks a fundamental Where does stammering come from? In the process of answering this question, he discovers that an entire historical period and an entire world have been stammering, too. Through Vida’s eyes, we see that stammering comprises all the lies accumulated over time and over generations because nobody had ever articulated what they felt or thought, nor done what they really wanted. Nobody, Vida shows, had ever told the truth.
Describing life in the 1970s and ’80s under Romanian Communist dictator Nicolae Ceauçescu’s authoritarian regime, Vida writes with disarming honesty, breaking taboos and chronicling the ways in which tyranny and exploitation seep into family relationships. The novel charts the first two decades of a young Hungarian man’s life in Romania, telling a story of coming to terms with a stammer, loneliness, and an unstimulating environment where religion, alcoholism, and suicide are the most common escape strategies. A Bildungsroman, a novel about Transylvania, a chronicle of minority life, a sociological analysis of cultural identity, and ultimately a deeply personal account of a historical era, Story of a Stammer is a major contribution to contemporary Hungarian literature—an unfailingly serious yet humorously delightful witness to a turbulent period in recent history.
- GenresRomania
412 pages, Hardcover
Published November 4, 2022
69 people want to read
About the author
Gábor Vida
15 books11 followersA kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán jár egyetemre magyar–francia szakra. 1993-ban az Éber című egyetemi lap szerkesztője. 1994-ben szerez diplomát, azóta Marosvásárhelyen él. A Látó Szépirodalmi Folyóirat próza rovatának szerkesztője.
1998-ban vitaindító tanulmányt közöl a Látó folyóiratban, biztatva írótársait a romániai magyar irodalom történetének megírására, a kérdés problémás voltának átgondolására.
Hagyományos prózát ír. Példaképeinek a klasszikus szerzőket tekinti (Jókai, Mikszáth, Krúdy, Móricz, Kemény Zsigmond, Hamvas Béla, Platón, Dosztojevszkij, Jack London), több interjúban is elhatárolódik a posztmodern irodalomtól. Ars poétikáját a következő idézet tükrözi:
„Azt hiszem, kijutottam a szövegirodalomból. Mindig hagyományos prózát akartam írni, magyarán szólva: történetet szeretek mondani. Három elbeszélés van a Fakusz három magányossága c. könyvemben, mindegyiknek van eleje, közepe, vége, vannak szereplők, események, tér és idő, mindent tudó narrátor. Minden úgy van, ahogy leírtam, jótállok érte. Nem fogom megújítani a magyar prózát. Ha nagyképű akarok lenni, azt mondom általában, hogy én medvét először erdőben láttam, nem állatkertben és nem a tévében." (source: Wikipedia)
1998-ban vitaindító tanulmányt közöl a Látó folyóiratban, biztatva írótársait a romániai magyar irodalom történetének megírására, a kérdés problémás voltának átgondolására.
Hagyományos prózát ír. Példaképeinek a klasszikus szerzőket tekinti (Jókai, Mikszáth, Krúdy, Móricz, Kemény Zsigmond, Hamvas Béla, Platón, Dosztojevszkij, Jack London), több interjúban is elhatárolódik a posztmodern irodalomtól. Ars poétikáját a következő idézet tükrözi:
„Azt hiszem, kijutottam a szövegirodalomból. Mindig hagyományos prózát akartam írni, magyarán szólva: történetet szeretek mondani. Három elbeszélés van a Fakusz három magányossága c. könyvemben, mindegyiknek van eleje, közepe, vége, vannak szereplők, események, tér és idő, mindent tudó narrátor. Minden úgy van, ahogy leírtam, jótállok érte. Nem fogom megújítani a magyar prózát. Ha nagyképű akarok lenni, azt mondom általában, hogy én medvét először erdőben láttam, nem állatkertben és nem a tévében." (source: Wikipedia)
Ratings & Reviews
Friends & Following
Create a free account to discover what your friends think of this book!
Community Reviews
Displaying 1 of 1 review
August 11, 2025
Story of a Stammer paints an incredibly detailed and personal picture of Hungarian life in Romania, as well as of daily life under Ceauşescu’s dictatorship. Through the characters, I was able to glean interesting knowledge about the cultural differences between Hungarians from the Great Hungarian Plain, and those from Székelyföld.
Though I was able to learn quite a lot, at times, I found the style difficult. Going in, I didn’t realise that this work would be autofiction in the style of a memoir. Though individual chapters have a certain momentum to them, the book was overall disjoined and didn’t consistently keep my attention.
Though I was able to learn quite a lot, at times, I found the style difficult. Going in, I didn’t realise that this work would be autofiction in the style of a memoir. Though individual chapters have a certain momentum to them, the book was overall disjoined and didn’t consistently keep my attention.
Displaying 1 of 1 review