Menyasszonyok, vőlegények

by Tibor Szobotka

Aki fellapozza e regényt, már az első oldalakon magát tükör előtt meztelenül illegető szerelmespárról olvas, később forró és kevésbé forró együttlétekről, titkos bordélyházról, pezsgőben fürdetett kisvárosi primadonnáról. "Ölelni akarom a meztelen testedet" - ez jellegzetes mondata, a meztelenség az egyik uralkodó szava az 1945-öt követő években játszódó, ironikusan kritikai hangvételű műnek. Holott a Menyasszonyok, vőlegények - a cím a legkevésbé sem fedi a nők és férfiak közötti tényleges viszonyokat - a legjobban felöltöztetett magyar regények egyike. Nem csupán azért, mert szereplői öltönyben, kiskosztümben, sportzakóban vagy épp neglizsében is megvesztegetően hiteles alakok. Beöltöznek ők környezetükbe, ilyen-olyan lakásukba, zavaros ügyleteikbe, szellemidéző szeánszaikba, illúzióikba, még pokluk lángjaiba is.

Szobotka Tibor (1913-1982), a tanár, anglista, rádiós műsorfőtitkár, egyetemi professzor, a mindig skatulyából előhúzott úriember ifjúságában Budapest egyik szívtiprójaként halmozta sikereit (erről s gazdag egyéniségének lényegibb vonásairól felesége, Szabó Magda festett emlékező képet Megmaradt Szobotkának című könyvében). Az író otthonosan mozgott valamennyi társadalmi osztály körében, s olyan eleven, máig lebilincselő korrajzok kerültek ki tolla alól, mint e mű is, melynek kalandos fő cselekményét, Lili és Ernő vesszőfutását a beszőtt, anekdotikus melléktörténetek teszik még tágabb horizontúvá.

Tarján Tamás, libri.hu

343 pages, Hardcover

Published January 1, 2017

About the author

Szobotka Tibor író, műfordító, irodalomtörténész. Szabó Magda író férje. József Attila-díjas (1974), az irodalomtudományok kandidátusa (1963).

1930-1935 között angol-német-művészettörténet szakon a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett; középiskolai tanári oklevelet és bölcsészdoktori címet szerzett. Tanulmányai befejezése után Angliába utazott, majd hazatérve angol-német levelezőként helyezkedett el a Hungaria-Jackard gyárban. A második világháborúban katona volt. 1945-től a Magyar Rádió munkatársa. A Tükör és a Magyar Nemzet munkatársa (lektor, szerkesztő, rovatvezető), majd a Magyar Rádió műsorfőtitkára, ahonnan 1950-ben elbocsátották. 1950–1952-ig a Tankönyvkiadó Vállalatnál dolgozott nyomdai korrektorként illetve a kereskedelmi részleg alkalmazottjaként. 1952–1954 között általános iskolai tanár. 1954-től az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegyetem) kari titkárságán működött, 1957-től a világirodalmi tanszéken, előbb adjunktus, majd 1966-ban docens lett. 1973-ban nyugállományba vonult. A Pen Club egyik alelnöke volt, rendszeresen publikált az Élet és Irodalomban, a Kortársban. 1957-ben kérte és megkapta a Magyar Rádiótól rehabilitálását.

Sinclair Lewis, John Galsworthy, George Eliot és James Joyce fordításai jelentősebbek. Életműsorozatát 1983-ban a Magvető Könyvkiadó indította el.

A rendelkezésre álló naplók, tartalomtervezet és elkészült részek segítségével életrajzát felesége, Szabó Magda fejezte be (Megmaradt Szobotkának. Budapest, 1983).

Forrás: wikipedia

Reviews

[Veronika]

Friss olvasás, annak megszokott borzongató romlottságával. A kelleténél több karakter szemszögét engedi megmutatni (Lili, Frida, kicsit Oszkár, Szatmár, Ernő, még kisebbet Imre, Mariska néni, Ilka, Edit), mindnek megvan a maga elve és célja, viszont így is tapintható az egyes életek nyomora, szaga, rafináltsága, kiábrándultsága. Korrajznak sem utolsó, igaz, itt a kor díszlet, és csak a végén lesz tétje annak, ki mikor mit mond, főleg kinek a füle hallatárra, hogy aztán a törvénnyel akasszon miatta tengelyt.