Ők azok, akik nem kapnak támogatásokat. Ők azok, akiket szerinted folyamatosan megvezetnek. Ők azok, akiket általában észre sem veszel.
A harmincas Fema eladó egy budapesti éjjel-nappali közértben. Egy szűk lakásban él anyjával és a férjével. Otthon a beteg, leépült édesanyját ápolja, egyébként pedig a rég kihűlt, problémás házasságát próbálja fenntartani. Egyik napja olyan, mint a másik. Egy nap azonban minden megváltozik. Megjelenik a Fotós. Amikor a titokzatos kapucnis alak a telefonjával fotózni kezdi az embereket, Fema körül egyre furcsább dolgok történnek. A különös figura idővel mindenkit megtalál, mert célja van azzal, amit tesz. Fema hamarosan szembesül az egyik legnagyobb kérdéssel: mennyit ér az élet, ha nem az elvárásoknak megfelelően élik? Kalapos Éva Veronika sikeres ifjúsági regényei, a D.A.C.-sorozat, a Massza és a Muszáj?! után felnőtteknek szóló történettel jelentkezik.
This is the author's first novel written for the adult audience. If you've read books from her before, you'll notice that her writing style is the same, but the story is more mature than in her books for teens. At first the story was foggy for me, but fortunately it became clear and catchy later. The spirit of the book was unusual, unknown and the ending was nice and suprising. I think the author should write more novels for adults. (Sorry for my grammar, it's not perfect.)
A szerző első felnőtteknek szánt regénye. Egyértelműen érződik rajta a saját fogalmazásstílusa, de ez a történet érettebb volt, mint az ifjúsági könyvei. Az elején zötyögtem vele, de bele lehetett rázódni, rá lehetett hangolódni. A hangulata szokatlan, ismeretlen, a vége pedig szép és meglepő. Úgy érzem, az írónő írhatna még idősebb korosztálynak regényeket.
A regény megdöbbentő intenzitással adja vissza, hogy milyen úgy élni, hogy váltott műszakban dolgozol a férjeddel, akivel amúgy sem szeretitek egymást, meg gondoskodsz a veletek egy szobában lakó magatehetetlen anyádról, akivel szintén nem szeretitek egymást – nem azért, mert gonoszak, kőszívűek, vagy megátalkodottak vagytok, hanem mert az a szó és az az érzés, hogy stabil kötődés, már generációk óta ismeretlen tapasztalat. Fema csupasz, sivár élettapasztalatának forrása nem az eseménytelenség, hanem az, ahogy tudatosan kerül minden lehetőséget, amikor bekapcsolódna vagy bevonódna egy másik ember, pl egy vásárló életébe. Ez a folyamatos hárítás, nyersség, mások hibáztatása, hogy neki ne legyen annyira üres a belseje, ZSENIÁLISAN van megcsinálva nyelvileg. Már a harmadik oldal egy gyomros, de egy olyan gyomros, amiből azonnal ráismer az olvasó arra a magyar valós tapasztalatra, amiről szerintem keveset beszélünk. A mi utcánkban több Fema is lakik. Fema és a férje kapcsolata külön tíz pontosra van megírva, ahogy sosem találkoznak, sosem beszélnek, kaja legyen az asztalon, a pénz ne legyen kötve, a szex meg szerintem nemi erőszak, csak Fema szegény nem is tudja. Amúgy van egy rejtély is a könyvben, csak én most a szociológiai részét emeltem ki.