Kosmische Spuren? Rüsselwesen in Mexico das Rätsel der Edicara-Fauna die geheime Geometrie von Stonehenge die Säulen von Delphi Fischwesen am Mittelmeer und viele andere ungelöste Rätsel unserer Geschichte und Vorgeschichte.
Seit vielen Jahren geht die von Erich von Däniken mitbegründete Ancient Astronaut Society diesen Spuren nach und macht dabei verblüffende Entdeckungen. Dieses Buch stellt die interessantesten Forschungsergebnisse und ungewöhnlichsten Theorien von Laien und Wissenschaftlern aus dieser internationalen Vereinigung zur Suche nach Beweisen für außerirdische Besucher vor.
Erich Anton Paul von Däniken (1935–2026) was a Swiss author of several pseudoscientific books which made claims about extraterrestrial influences on early human culture, including the best-selling Chariots of the Gods?, published in 1968. Däniken was one of the main figures responsible for popularizing the "paleo-contact" and ancient astronauts hypotheses.
The ideas put forth in his books are rejected by virtually all scientists and academics, who categorize his work as pseudohistory, pseudoarchaeology, and pseudoscience. Early in his career, he was convicted and served time for several counts of fraud or embezzlement, and wrote one of his books in prison.
Úgy tizenöt éve nem olvastam Danikent, most pedig két apropóból is adta magát: először is, megnéztük a Prometheus című filmeposzt, és valahogy a bladerunner-alien vonal mellett vastagon ott volt rajta a pre-asztronautika számos motívuma; másodszor, egy kánikuláris hétvégén strandhoz vihető könyveket vadásztam az apartemann nyolcvanas éveket idéző polckínálatából, hogy teljesítsem végre az Olvassunk másoknál kihívást. Ott figyelt szemmagasságban ez a Jelek-kötet. Nem is önálló kötet ez, hanem egész gyűjteménye az egymással szimpatizáló pre-asztronautikus kutatók írásainak. Így hívják magukat az (akkorra, 1989-ra) már nemzetközileg frontosodó ufóhívő régészek. Ahogy ebből a korszakalkotó keresztmetszetből is kidomborodik, ezek a kutatók igen komolyan veszik saját magukat és egymást, és igyekeznek mindenféle akadémikusság igényeivel köríteni a nyers, áltudományos ufóhívőséget. Például szoktak sokat reflektálni a hivatalos tudósok szűklátókörűségére, láthatóan a tudományos cikkek szerkezeti-gondolatmeneti és formális felépítését is követve. Ebből bizonyára kiderült már, hogy nem veszem készpénznek a pre-asztronautika elméleti és gyakorlati alapjait. Valójában inkább válogatottan frusztrált és izgatott fantáziájú emberek többé-kevésbé monomániás és/vagy sértődött, alapvetően meggyőződéses és spekulatív írásai ezek a kozmikus világmegváltásról, lábjegyzetekkel és bibliográfiával. Azt hiszem, valahol arról a kötőjelről rugaszkodtak a mélyűrbe, ami elválasztja a scit és a fit. Mindegyiknek az a kiindulása, hogy ősi, magasabbrendű civilizációk egyengették őseink útját, és nekünk mindenféle titkos és rejtett üzenetet hagytak hátra. Mondjuk, és maradok szkeptikus. Az ideológiai sallangot bogozva, ezek a hosszabb-rövidebb írások a szemöldökfelcsapós ugyanmár-hülyéskedsz reakciótól a nettó olvashatatlanságig cikáztak velem. (Nem, nem volt közben napszuri.) A fordítás külön említést érdemel: gyakran nem sikerült bonyolultab szóösszetételeket átültetni, de a pálmát mindenképp a leiterjakab-gyanús „Titicacasee” viszi, főleg a Balatonpartra való tekintettel. Mit csináljak, ugyanúgy képtelen vagyok megcáfolni ezeket a pszeudotudományos „elméleteket” és „bizonyítékokat”, mint bármilyen szektás-vallásos állításokat: falszifikációálló hiperplexi burájuk megóvja őket a hitetlenek fröcsögésétől. Hatásuk viszont a Prometheusig bezárólag a popkultúrában olyan mély nyomokat hagyott, mint egy ősi csillagközi infundibimbambulátor-szondaszán a rehabi sivatag gránitajjaljzatán: fenékszántót és kitörölhetetlent, mérnökeink örökös misztikus méricskélésére.
Grāmata ir apkopojums no dažādu autoru publikāciju kopsavilkumiem. Biju lasījis daudzus rakstus jau originālā, bet nu AAS un tīri paleoSETI pamati ir. Ja interesē kaut kas, kur ir vismaz nedaudz fakti iekļauti, tad ir vērts izlasīt.