1292-ben Bátor Vilmos templomos lovag huszonhárom év távollét után hazatér a Szentföldről Magyarországra – otthon azonban csak halál és gyász várja. A megkeseredett, kiábrándult férfi szárnyai alá veszi és tanítani kezdi elárvult unokaöccsét, hiszen Attilában látja a megszégyenült Templomos Lovagrend új reményét, a tökéletes és gáncstalan harcost. Ám hiába igyekszik az általa helyesnek vélt útra terelni a kisgyermekből lassan férfivá érő növendéket, Attila túlságosan is vágyik a szabad életre. Amikor pedig Vilmos kardját, az ősi családi örökséget elcsenve akar megnyerni egy titkos éjszakai párbajt, nagybátyja büntetésből hosszú útra küldi az olasz énekmondó, Umberto oldalán. Ez az út örökre megváltoztatja Attila életét. Rablógyilkosokkal harcol, csaknem halálos sebet kap, majd megismeri azt az érzést is, amelyre egy templomos lovagnak még csak gondolnia sem szabad: a szerelmet.
A Non nobis Domine a lovaggá cseperedő Attila szemén keresztül mutatja be egy vérzivataros korszak, a XIII. és XIV. század fordulójának háborúit, az Árpád-ház kihalását követő kegyetlen éveket, egy új uralkodói dinasztia felemelkedését és a Templomos Lovagrend bukását. Az Anjouk című nagyszabású regénysorozat előzményét, Bíró Szabolcs első történelmi regényének két kötetből eggyé gyúrt kiadását olvasva kibontakozik előttünk a magyar középkor sáros, véres, mégis levendulaillatú világa.
A két regény külön-külön is megjelent, Kelet oroszlánja és Az utolsó vörös barát címmel. A jelen kötet a két regény átdolgozott, bővített kiadását tartalmazza. Korábban Non nobis, Domine címmel is megjelent.
A szerző stílusa annyira magával ragadó, hogy egyszerűen nem tudod letenni a könyvet. Ha a kezedbe veszed, biztos vagyok benne, hogy egy oldalt sem fogsz feleslegesnek érezni. Úgy jó, ahogy van. Ez a könyv nem csak terjedelmileg, de tartalmilag is nagy regény. Ne tántorítson el senkit az, hogy nyolcszáz oldal. Egy jó regénynél még ezt is kevésnek érzi az ember. Engem is csak az vigasztalt, hogy tudom, ez az Anjouk sorozat előzményregénye, tehát még sok-sok időutazás vár rám Bíró Szabolcsnak köszönhetően.
Határozottan nem rossz könyv, de sajnos nem határozottan jó. Izgalmas az időbeli elhelyezés, kifejezetten izgalmas a világtörténelmi kontextus összekötése a korabeli magyar eseményekkel. Viszont gyakran bukkannak fel sablonos írói fogások és véleményem szerint a karakterek is meglehetősen sablonosak. Ha az első ilyen típusú történelmi regény lenne, amit olvasok, akkor bizonyára más véleményem lenne róla. Mindezzel együtt a könyv nem rossz.