Kávéházi pillanatok

by András Maros

Aki régóta jár kávéházba, a legtávolabbi asztaloknál folyó beszélgetéseket is meghallja, sőt azt is meglátja, amit nem is lát. Kifejlődött a kávéházi pillanatok iránti érzékenysége, érzi a történeteket, és ha ez a személy éppenséggel író (történetesen Maros András), fel (le) is jegyzi őket. Egész nap a kis, kerek asztalnál ül, ihlet helyett azonban mindig mást kap – egy beszélgetés foszlányát, a pincér és a vendég közt sorsdöntő ütközetet, egy első randevú ügyetlenkedéseit, egy utolsó szakítás fojtó csendjét, ravasz tekintetű üzletemberek vitáját, egykori osztálytársak gúnyolódásait, egy család újraegyesítésének reménytelen kísérletét, magányos vendégek sértődéseit. Ha az olvasó csak feleannyira szórakozik a történeteken, mint a szerző (miközben írta őket), már megérte ezt a könyvet kézbe venni.

160 pages, Hardcover

First published December 1, 2015

Reviews

[chhaya · Rating 5 out of 5]

Nagyon hangulatos kis kötet, tele életképekkel egy forgalmas kávéház mindennapjaiból: egyes vendégekben magunkra ismerhetünk, másokon lehet mosolyogni vagy szörnyülködni... De mindenképp érdekes, ahogy néhány perc vagy egy beszélgetésfoszlány erejéig bepillanthatunk különböző emberek életébe. Mindezt lényegre törő, de szép és választékos stílusban. Az illusztrációért külön is odavagyok: egyszerű, letisztult fekete-fehér rajzok egyetlen élénk kiegészítő színnel, csupa kávéházi téma. Szép könyv, jó volt forgatni.

[Szilvamag · Rating 4 out of 5]

4,5*

[Pippolina · Rating 4 out of 5]

Kellemes, pihentető olvasmány. Néhol felkacagtam, néhol megrökönyödtem. De mindvégig fenntartotta a figyelmemet, mert magam is gyakran elmélázok más emberi sorsokról, karakterekről.

[D. Dorka · Rating 4 out of 5]

3,5 csillag

Volt egyszer egy Líra Raktárvásár, és bár elég szigorú könyvstopom van, ha nem kísértem magam, akkor nem derül ki, hogy mennyire vagyok erős. Valójában semennyire, mert több kötetet nem is akartam megvenni, sőt igazából ezt sem annyira, csak könyvtári várólistásom. De ha már párszáz forintért hozzámvágták ezt a csinos kis illusztrált könyvet, én ugyan nem leszek semmi jónak az elrontója.

Ez a kötet egy beváltott ígéret. Kávéházi pillanatokról olvashat az ember, egy moderáltan humoros, nem túl jellegzetes stílusban. Egyes novellácskák (vagy nem tudom, mik ezek) szinte a sajátjaink, mások viccesek, megint mások szép-szomorkásak. Meg persze vannak azok, amik nem értem, mik akarnak lenni. Pont olyanok, mint a kávéházi élmények.

Ez a 160 oldal kifejezetten erős atmoszférát teremt. És simán le lehet veszegetni időről-időre a polcról olvasgatni kicsit. Úgyhogy még annak is őszintén örülök, hogy végül saját példány lett. Semmi egetrengető, de a napi kávék sem azok. Épp csak a megszokott egy kis saját (by Maros András) ízesítéssel.

[Laura Birkás-Somogyi · Rating 5 out of 5]

Könnyű esti olvasmány, ha érdekel más emberek viselkedése, 21. századi Örkényi formátumban.

[D. Réka · Rating 4 out of 5]

Amikor rátaláltam erre a novelláskötetre molyon, nagyon megtetszett, viszont mivel nem kapható sehol, ezért halogattam az olvasását, de végül úgy döntöttem, elolvasom ebookon. Őszintén meglepődtem, hogy ennyire tetszett :) Inkább egyperces fajta írások vannak benne mint “rendes” többoldalas novellák, de ettől függetlenül király volt! Sokszor magamra/magunkra ismertem benne, szórakoztatott, és nagyon rövid kis kötet is, szóval hamar el lehet olvasni, humoros (+ szép illusztrációk vannak benne) Ajánlom :)

[Zsanett Martinovszky · Rating 4 out of 5]

Jópofa kis írások a mindennapjainkról, kávéházi díszletbe öltve. Vendéglátósként külön élveztem a pincérek kis gúnyos, de vicces odaszúrásait a "kedves" vendégeknek!

[Gyula Csepi · Rating 5 out of 5]

Elmondhatatlanul hiányoznak a kávéházi pillanatok! Egy kicsit visszahozott az érzésből, nagyon jó volt olvasni! Élvezetes. Főleg kávé mellett. :-)

[Olivia · Rating 5 out of 5]

Nagyon szerettem olvasni, es mindent szerettem benne, koszonom.

[Eszti · Rating 4 out of 5]

Aranyos, rövid kis történetek gyűjteménye. Amolyan kis 21. századi Örkény egypercesek újragondolva. Egyes kis szösszenetek ugyan felejthetőek, másokon viszont jót mosolyogtam. Gyors kikapcsolódásnak elmegy két komolyabb könyv között. Pont ezt is vártam el tőle.

[Ani · Rating 5 out of 5]

Tipikusan meglátni és megszeretni típusú találkozás volt részemről – gyógyuló koffeinfüggőként már a borítóba és a címbe belebolondultam. Fellapozva szembesültem azzal, hogy illusztrált kiadványról van szó, de a védőborító alatt lapuló cappuccino színű keménytábla is tetszik!

A tartalma megfelel a fülszövegben ígérteknek, berántja az olvasót a kávéházba, ahol kényelmesen üldögélve-kávézgatva a röpke történetek megelevenednek körülötte. A főiskola idején a fél életemet a fősuli melletti kávézóban töltöttem és tényleg úgy éreztem magam, mintha megint ott ülnék a Juniorban; körülöttem beszélgetnek, vitatkoznak vagy suttogva próbálnának eszemét cserélni mások.

Nem minden sztori a kávé körül forog, többnyire a kávézóba betérő emberek allűrjeit, beszélgetéseit vagy az ott dolgozók és a vendégek párbeszédeit olvashatjuk vagy a szerző saját élményeit. (Én ez utóbbiakat nagyon szerettem, főleg a dupla eszpresszós vázlatbakit. (http://moly.hu/idezetek/572588))