1954 nyara sorsfordító Balatonfüred történetében. Május végén, gyereknapkor az utasokkal zsúfolt Pajtás sétahajó elsüllyed a part közelében. A borzalmas baleset az egész szezonra rányomja a bélyegét annak ellenére, hogy a kommunista vezetés az ÁVH közreműködésével mindent megtesz, hogy ne menjen híre a katasztrófának. Ugyanezen a nyáron nyílik meg a látogatók előtt Jókai egykori villája, és hosszú évtizedek után újra Anna-bált rendeznek a településen. Az esemény ugyan hangulatát és külsőségeit tekintve eltér az előző báloktól, mégis valódi reménysugár az ötvenes évek közepének sötét diktatúrájában. Kolláth Cili, a Györöky família kései leszármazottja is részt vesz az Anna-bálon, és személyes sorsában óriási fordulatokat hoz ez a pár hónap. Két férfival is megismerkedik, és hamarosan döntést kell hoznia: melyikükkel tudná inkább elképzelni az életét. Az elkövetkező évek Cili számára és az egész országban is a változás reményével kecsegtetnek...
Teljesen más hangulata volt a sorozat lezáró részének. Teljesen a feje tetejére fordult a Györöky-család élete. Őszíntén szólva, nagyon sajnálom a kúria állapotát, és azt, hogy mi történt utána a családtagokkal. A történet persze érdekes volt, Cili és Ákos kapcsolata pedig nagyon édes és biztonságot árasztó (még ha ez épp ellentétes is a történésekkel). Talán Cilinél éreztem azt, hogy még fiatal, hiába ,,érettebb a koránál". Persze, teljesen más világ volt akkoriban, mégis úgy éreztem, hogy lehetne tudatosabb. Azt hittem, nagyobb szerepet kap a füredi Anna-bál, furcsa volt az előző kötetekhez képest erről a modernizált, ÁVH-s árnyékban zajló bálról olvasni. Mindent összevetve tetszett a történet, de az előző részek jobban a szívembe lopták magukat.