What do you think?
Rate this book
Our House is on Fire: Scenes of a Family and a Planet in Crisis
This is the story of a happy family whose life suddenly fell apart, never to be the same again. Of two devoted parents plunged into a waking nightmare as their eleven-year-old daughter stopped speaking and eating, and her younger sister struggled to cope.
As they desperately searched for answers, they began to see how their children's suffering reached far beyond medical diagnoses. This crisis was not theirs alone: they were burned-out people on a burned-out planet.
Our House is on Fire is the story of how, amid forces that tried to silence them, one family found ways to strengthen, heal, and gain courage from the love they had for each other - and for the living world. It is a parable of hope and determination in an emergency that affects us all.
As they desperately searched for answers, they began to see how their children's suffering reached far beyond medical diagnoses. This crisis was not theirs alone: they were burned-out people on a burned-out planet.
Our House is on Fire is the story of how, amid forces that tried to silence them, one family found ways to strengthen, heal, and gain courage from the love they had for each other - and for the living world. It is a parable of hope and determination in an emergency that affects us all.
288 pages, Paperback
First published December 12, 2018
Ratings & Reviews
Friends & Following
Create a free account to discover what your friends think of this book!
Community Reviews
Displaying 1 - 30 of 716 reviews
April 17, 2020
Snark Alert!
Greta Thunberg is one of the people I most admire and so when I saw this book on Overdrive with her name first on the cover, I assumed she wrote it and that it was about climate change. It would be a book full of facts and maybe contain a bit about herself as well.
I couldn't have been more wrong. The book is actually written by her mother Malena Ernman and though there are a few climate change facts sprinkled throughout, the book is largely about their family...... especially her. I was put off by her narcissism in the beginning. I stuck with it however, thinking that the book was a family endeavor since all of their names are on the cover, that each would have a section they wrote. Incorrect. I think the only reason Greta's name was listed first (or at all) is because the publisher knew it would get more readers.
Ms. Ernman uses this book to constantly inform us that she is a celebrity (perhaps she is well known in Sweden but I had never heard of her. Sorry, Malena but you're not such a big celebrity everywhere).
Here are a few of Malena's many boasts:
"In many cases, they can be a superpower, that out-of-the-box thinking you so often hear performers, artists and celebrities talk about. Performers like me, for instance."
"Most parents don’t have 250,000 followers on social media like I do"
"One ‘Good morning from Tokyo’ [selfie posted to social media] and tens of thousands of ‘likes’ rolled in to my brand-new iPhone."
"I embody the ‘superpower’ that everyone talks about. The one which is often mentioned but which unfortunately only a few possess"
Had enough of her self-adulation? Yeh, me too.
As if that wasn't bad enough, the writing is middling to poor. I can't count all of the sentences in this book but I think it's safe to say that more than half were incomplete. There were entire paragraphs with not one complete sentence. Often the book read like a series of bullet points.
Another put-off for me is that Malena comes across as self-pitying, again making everything about her. She goes on and on about how her children have disorders and how that affects her, how she has had to cope with all of this and try to get help for her children. Her husband is almost an aside. You get the impression that everything done in the family is done by her, and all of the suffering caused by her children having disorders is heaped on her. Then we are told how she went for psychological testing at the age of 45 and found out she has ADHD! Oh the poor woman! Well, I don't know about Sweden (though I would assume it's roughly the same everywhere) but here in the US roughly 4.4% of adults are reported to have ADHD and that figure is assumed to be underreported with only 11% of those with the disorder receiving treatment. Unlike many others with ADHD, Malena was able to function well for 45 years without even suspecting she had it. She raised two children, established a career (became famous! [eye roll]) and it seemed the only reason she went to get tested is so that she wasn't left out in the disorder department; she had to find something wrong. All her life she functioned marvelously and now all of a sudden, while being tested by a psychologist, she couldn't concentrate on the questions being asked of her. Elsewhere she brags about how she can memorize entire operas in two days but now suddenly she can't focus or remember the capital of France and the president of the USA. To be fair, many of us would like to forget the latter, but I had a difficult time believing the scene laid out for us at the psychologist's. Once again I found not one morsel of pity for this woman in my cold, cold heart.
Moving along
What I did like about this book
Yes, there were actually a couple things I liked. I enjoyed learning more about Greta (though it is mostly about Mommy Dearest). I didn't learn anything new from the few facts scattered throughout but I'm glad they're in there. Ms. Ernman does seem to care about the environment (unless it's an act by this not-well-known performer?) and I appreciate that and the changes their family has made due to Greta's concern for climate change -- becoming vegan, buying less, not flying, etc.
I was interested in the chapter about their trip to Abisko in northern Sweden which lies within the Arctic Circle, how they learned the tree line is being pushed further and further north and about the rapid pace at which snow, ice, and glaciers are melting. I also appreciated learning more about Greta's school strikes and the challenges she faces. I was horrified to learn that she has received death threats. I knew there has been a lot of online bullying, including from the evil orange buffoon masquerading as the United States president. But death threats? To a teenage girl??? All because she speaks out about climate change and is trying to secure a future for herself and other children? How can there be adults who are so afraid of making changes that they threaten children?
I admit that I skimmed through much of this book. It was just too poorly written and I'm not at all interested in Malena. I want to point out that there are accusations Greta started the school strike movement because her attention-hungry parents pushed her to. That I do not believe, no matter how attention-hungry Malena comes across. It is obvious from hearing Greta speak that this is something she thought of herself after being horrified to learn of the catastrophes humanity faces due to our consumption and reliance on fossil fuels. I do not believe her parents had anything to do with her school strikes nor did they push her to become an activist. This is all to Greta's credit.
I might not like this book, but I do like what Greta is doing. I admire her passion and concern and bravery. I extol her intelligence and her dedication to educating people and getting governments to act. I appreciate the things I have learned from hearing her speak and that because of her I decided to stop buying anything except what I truly need. I'm already vegan and we want to purchase a hybrid for our next car but that is not enough. I don't fly often but it's still hard for me to make the commitment to not fly at all. That too won't be enough. But it's a start and although we need our governments and corporations to get on board to halt the worst of climate change, each of us can make incremental changes to lessen our own carbon footprint.
Greta Thunberg should be an inspiration to us all.
And Mommy Dearest? Please step aside and let your daughter shine. Let the attention be on her as she strives to educate us and bring about change to help future generations. Some of us do not care about celebrities' personal lives, not even those who are well known.
Greta Thunberg is one of the people I most admire and so when I saw this book on Overdrive with her name first on the cover, I assumed she wrote it and that it was about climate change. It would be a book full of facts and maybe contain a bit about herself as well.
I couldn't have been more wrong. The book is actually written by her mother Malena Ernman and though there are a few climate change facts sprinkled throughout, the book is largely about their family...... especially her. I was put off by her narcissism in the beginning. I stuck with it however, thinking that the book was a family endeavor since all of their names are on the cover, that each would have a section they wrote. Incorrect. I think the only reason Greta's name was listed first (or at all) is because the publisher knew it would get more readers.
Ms. Ernman uses this book to constantly inform us that she is a celebrity (perhaps she is well known in Sweden but I had never heard of her. Sorry, Malena but you're not such a big celebrity everywhere).
Here are a few of Malena's many boasts:
"In many cases, they can be a superpower, that out-of-the-box thinking you so often hear performers, artists and celebrities talk about. Performers like me, for instance."
"Most parents don’t have 250,000 followers on social media like I do"
"One ‘Good morning from Tokyo’ [selfie posted to social media] and tens of thousands of ‘likes’ rolled in to my brand-new iPhone."
"I embody the ‘superpower’ that everyone talks about. The one which is often mentioned but which unfortunately only a few possess"
Had enough of her self-adulation? Yeh, me too.
As if that wasn't bad enough, the writing is middling to poor. I can't count all of the sentences in this book but I think it's safe to say that more than half were incomplete. There were entire paragraphs with not one complete sentence. Often the book read like a series of bullet points.
Another put-off for me is that Malena comes across as self-pitying, again making everything about her. She goes on and on about how her children have disorders and how that affects her, how she has had to cope with all of this and try to get help for her children. Her husband is almost an aside. You get the impression that everything done in the family is done by her, and all of the suffering caused by her children having disorders is heaped on her. Then we are told how she went for psychological testing at the age of 45 and found out she has ADHD! Oh the poor woman! Well, I don't know about Sweden (though I would assume it's roughly the same everywhere) but here in the US roughly 4.4% of adults are reported to have ADHD and that figure is assumed to be underreported with only 11% of those with the disorder receiving treatment. Unlike many others with ADHD, Malena was able to function well for 45 years without even suspecting she had it. She raised two children, established a career (became famous! [eye roll]) and it seemed the only reason she went to get tested is so that she wasn't left out in the disorder department; she had to find something wrong. All her life she functioned marvelously and now all of a sudden, while being tested by a psychologist, she couldn't concentrate on the questions being asked of her. Elsewhere she brags about how she can memorize entire operas in two days but now suddenly she can't focus or remember the capital of France and the president of the USA. To be fair, many of us would like to forget the latter, but I had a difficult time believing the scene laid out for us at the psychologist's. Once again I found not one morsel of pity for this woman in my cold, cold heart.
Moving along
What I did like about this book
Yes, there were actually a couple things I liked. I enjoyed learning more about Greta (though it is mostly about Mommy Dearest). I didn't learn anything new from the few facts scattered throughout but I'm glad they're in there. Ms. Ernman does seem to care about the environment (unless it's an act by this not-well-known performer?) and I appreciate that and the changes their family has made due to Greta's concern for climate change -- becoming vegan, buying less, not flying, etc.
I was interested in the chapter about their trip to Abisko in northern Sweden which lies within the Arctic Circle, how they learned the tree line is being pushed further and further north and about the rapid pace at which snow, ice, and glaciers are melting. I also appreciated learning more about Greta's school strikes and the challenges she faces. I was horrified to learn that she has received death threats. I knew there has been a lot of online bullying, including from the evil orange buffoon masquerading as the United States president. But death threats? To a teenage girl??? All because she speaks out about climate change and is trying to secure a future for herself and other children? How can there be adults who are so afraid of making changes that they threaten children?
I admit that I skimmed through much of this book. It was just too poorly written and I'm not at all interested in Malena. I want to point out that there are accusations Greta started the school strike movement because her attention-hungry parents pushed her to. That I do not believe, no matter how attention-hungry Malena comes across. It is obvious from hearing Greta speak that this is something she thought of herself after being horrified to learn of the catastrophes humanity faces due to our consumption and reliance on fossil fuels. I do not believe her parents had anything to do with her school strikes nor did they push her to become an activist. This is all to Greta's credit.
I might not like this book, but I do like what Greta is doing. I admire her passion and concern and bravery. I extol her intelligence and her dedication to educating people and getting governments to act. I appreciate the things I have learned from hearing her speak and that because of her I decided to stop buying anything except what I truly need. I'm already vegan and we want to purchase a hybrid for our next car but that is not enough. I don't fly often but it's still hard for me to make the commitment to not fly at all. That too won't be enough. But it's a start and although we need our governments and corporations to get on board to halt the worst of climate change, each of us can make incremental changes to lessen our own carbon footprint.
Greta Thunberg should be an inspiration to us all.
And Mommy Dearest? Please step aside and let your daughter shine. Let the attention be on her as she strives to educate us and bring about change to help future generations. Some of us do not care about celebrities' personal lives, not even those who are well known.
August 1, 2020
Um Planeta Assassino
Recordam-se daqueles mais de 40 graus que nos surpreenderam na segunda quinzena de maio de 2019?!...
O aquecimento global é um flagelo que nos atinge a todos e, como muitos certamente saberão, tem como principal causa a emissão excessiva dos chamados gases-estufa (dióxido de carbono, metano, CFC, ... ), sendo o seu efeito sobre o Planeta Terra observável num conjunto de graves consequências:
- aumento das temperaturas dos oceanos e derretimento das calotas polares
- eventuais inundações de áreas costeiras e cidades litorais, em função da elevação do nível dos oceanos
- aumento da insolação e radiação solar, em virtude do aumento do buraco da Camada de Ozono
- intensificação de catástrofes climáticas, tais como furacões e tornados, secas, chuvas irregulares, entre outros fenómenos meteorológicos de difícil controle e previsão
- extinção de espécies, devido a condições ambientais adversas para a maioria delas.
.............
E a “BOA” notícia é que se trata dum pecado partilhado!
“BOA”, pois tratando-se duma criação conjunta, é possível, agir individualmente, no sentido de a desfazer. E é pois essa a preocupação da autora deste livro: mostrar-nos quais as medidas que cada um de nós poderá tomar nesse processo urgente, pois se nada fizermos, é um Planeta Assassino que iremos legar às gerações vindouras!
“Eu quero que ajam como agiriam numa emergência.
Quero que ajam como se a vossa casa estivesse a arder.
Porque efetivamente está.”
Recordam-se daqueles mais de 40 graus que nos surpreenderam na segunda quinzena de maio de 2019?!...
O aquecimento global é um flagelo que nos atinge a todos e, como muitos certamente saberão, tem como principal causa a emissão excessiva dos chamados gases-estufa (dióxido de carbono, metano, CFC, ... ), sendo o seu efeito sobre o Planeta Terra observável num conjunto de graves consequências:
- aumento das temperaturas dos oceanos e derretimento das calotas polares
- eventuais inundações de áreas costeiras e cidades litorais, em função da elevação do nível dos oceanos
- aumento da insolação e radiação solar, em virtude do aumento do buraco da Camada de Ozono
- intensificação de catástrofes climáticas, tais como furacões e tornados, secas, chuvas irregulares, entre outros fenómenos meteorológicos de difícil controle e previsão
- extinção de espécies, devido a condições ambientais adversas para a maioria delas.
.............
E a “BOA” notícia é que se trata dum pecado partilhado!
“BOA”, pois tratando-se duma criação conjunta, é possível, agir individualmente, no sentido de a desfazer. E é pois essa a preocupação da autora deste livro: mostrar-nos quais as medidas que cada um de nós poderá tomar nesse processo urgente, pois se nada fizermos, é um Planeta Assassino que iremos legar às gerações vindouras!
“Eu quero que ajam como agiriam numa emergência.
Quero que ajam como se a vossa casa estivesse a arder.
Porque efetivamente está.”
October 2, 2019
I admire Greta Thunberg. She’s young, but she’s got guts. Her “School strike for climate“ has gained a lot of momentum since I saw the first news of her probably about a year ago, and hopefully it will help.
When I started to read this book, I thought it was going to be a environmental book, and it is, but it is a little more than that. It’s a memoir, not just Greta’s, but her family’s. As far as I understand, all the family contributed to this book, but Greta’s mother, the opera singer Malena Ernman, probably wrote most of it.
I think it’s a unusual memoir. It’s not quite linear, like I suppose is more common in this genre, but fragmented. It works well with this story, because it is also a book on the climate crisis. It’s a dramatic read. Much more so than I thought it would be, because there are a lot of things that play part in it.
It is a book about Asperger, and ADHD, about being bullied, and having an eating disorder. About burning for an issue, going through a burn out, and a planet at a burning point. It’s about not being heard, and having something to say, defeats, and victories. It’s about a lot of things other than the climate crisis, but of course, that issue seems to be infused into everything.
The last part of the book are a few speeches that Greta Thunberg has made. One of them deals with the paradox of her fame. Scientists have been talking about the climate crisis for years, decades, but it has never really become the issue it should be. All the information she is talking about she gets from scientists. And now some of those that haven’t wanted to listen to the scientists talk, say Greta is too young to have anything interesting to say, and this is a case for grown scientists. I have just one thing to say to those people: “Well then, will you please listen to the scientists, because they are saying the same thing.”
It’s a good book, a passionate plead for the planet, and an interesting view into the life of the well known environmental activist, and her family. It’s occasionally funny, sometimes sad, and very often emotionally strong stuff.
When I started to read this book, I thought it was going to be a environmental book, and it is, but it is a little more than that. It’s a memoir, not just Greta’s, but her family’s. As far as I understand, all the family contributed to this book, but Greta’s mother, the opera singer Malena Ernman, probably wrote most of it.
I think it’s a unusual memoir. It’s not quite linear, like I suppose is more common in this genre, but fragmented. It works well with this story, because it is also a book on the climate crisis. It’s a dramatic read. Much more so than I thought it would be, because there are a lot of things that play part in it.
It is a book about Asperger, and ADHD, about being bullied, and having an eating disorder. About burning for an issue, going through a burn out, and a planet at a burning point. It’s about not being heard, and having something to say, defeats, and victories. It’s about a lot of things other than the climate crisis, but of course, that issue seems to be infused into everything.
The last part of the book are a few speeches that Greta Thunberg has made. One of them deals with the paradox of her fame. Scientists have been talking about the climate crisis for years, decades, but it has never really become the issue it should be. All the information she is talking about she gets from scientists. And now some of those that haven’t wanted to listen to the scientists talk, say Greta is too young to have anything interesting to say, and this is a case for grown scientists. I have just one thing to say to those people: “Well then, will you please listen to the scientists, because they are saying the same thing.”
It’s a good book, a passionate plead for the planet, and an interesting view into the life of the well known environmental activist, and her family. It’s occasionally funny, sometimes sad, and very often emotionally strong stuff.
January 22, 2022
nekoliko je opako krivih stvari u vezi s ovom knjigom.
prvo, sama naslovnica je mamac. iako je na naslovnici fotografija globalno poznate grete i njeno boldano ime, ne, ona nije napisala knjigu. knjigu je napisala njena majka. navedeno je četvero autora (greta kao glavni autor, što nije, a ostalo troje su gretin otac, majka i sestra), ali knjigu je napisala majka, a iskoristila je intrigantan lik svoje kćeri da bi knjigu prodala. točka.
drugo, s obzirom na početnu varku oko dizajna knjige i navedenih podataka, vjerojatno ćeš očekivati, poput mene, da ćeš saznati nešto više o klimatskim promjenama, krizi i da će ti pružiti svojevrstan kick svom ekološkom osvješćivanju. krivo. većina knjige je, zapravo, kronika obitelji thunberg-ernaman, poteškoće i problemi s kojima se kao roditelji suočavaju podižući dvije djevojčice s teškim poremećajima (autizam, asperger, adhd, nemogućnost kontrole bijesa, mizofonija...), pri čemu autorica majka neće propustiti prilike istaknuti sebe i staviti se u prvi plan. ovo je, ustvari, knjiga o maleni ernman. čak ni naslov nije njen: preuzela ga je kao početnu rečenicu iz jednog od gretinih govora.
treće, rečenice tipa "ja sam celebrity" ili "imam xxxxxx followersa na instagramu/twitteru bla" ili "na instagram sam stavila svoj osunčani selfie iz japana" ne funkcioniraju ni u jednom vidu književnog djela. točka.
jedino što drži vodu su transkribirani gretini govori na kraju knjige, pet njih, održani 2018./19, i oni su ujedno jedina vrijednost knjige - dobri su, snažni, iskreni, poticajni i, na gretin način, zastrašujući.
prvo, sama naslovnica je mamac. iako je na naslovnici fotografija globalno poznate grete i njeno boldano ime, ne, ona nije napisala knjigu. knjigu je napisala njena majka. navedeno je četvero autora (greta kao glavni autor, što nije, a ostalo troje su gretin otac, majka i sestra), ali knjigu je napisala majka, a iskoristila je intrigantan lik svoje kćeri da bi knjigu prodala. točka.
drugo, s obzirom na početnu varku oko dizajna knjige i navedenih podataka, vjerojatno ćeš očekivati, poput mene, da ćeš saznati nešto više o klimatskim promjenama, krizi i da će ti pružiti svojevrstan kick svom ekološkom osvješćivanju. krivo. većina knjige je, zapravo, kronika obitelji thunberg-ernaman, poteškoće i problemi s kojima se kao roditelji suočavaju podižući dvije djevojčice s teškim poremećajima (autizam, asperger, adhd, nemogućnost kontrole bijesa, mizofonija...), pri čemu autorica majka neće propustiti prilike istaknuti sebe i staviti se u prvi plan. ovo je, ustvari, knjiga o maleni ernman. čak ni naslov nije njen: preuzela ga je kao početnu rečenicu iz jednog od gretinih govora.
treće, rečenice tipa "ja sam celebrity" ili "imam xxxxxx followersa na instagramu/twitteru bla" ili "na instagram sam stavila svoj osunčani selfie iz japana" ne funkcioniraju ni u jednom vidu književnog djela. točka.
jedino što drži vodu su transkribirani gretini govori na kraju knjige, pet njih, održani 2018./19, i oni su ujedno jedina vrijednost knjige - dobri su, snažni, iskreni, poticajni i, na gretin način, zastrašujući.
February 14, 2020
Kas nepatiko?
1. ,,Tai galėtų būti mano istorija. Beveik autobiografija, jei būtų norima tokią parašyti. Tačiau manęs autobiografijos nelabai domina." Ir visgi 90 proc. visos knygos yra apie asmeninį Thunberg ir Ernman šeimos gyvenimą. Įvairūs išgyvenimai, kova su psichologiniais sutrikimais ir šiek tiek apie realią ekologinę krizę, su kuria susiduriame XXI amžiuje.
2. Pigus leidėjų triukas. Autorė neva Greta Thunberg ir likę jos šeimos nariai, tačiau viskas pasakojama Gretos mamos, Malena Ernman akimis.
3. Daug, labai daug pasikartojimų. O daugybė faktų, kuriuos autorė pateikia, nėra argumentuoti.
4. Kaip knyga, skatinanti tvarumą ir esminius pokyčius, susijusius su ekosistema, neišnaudojama be galo daug laisvos vietos. Turbūt bent 20 lapų galėtų būti išmesta, jei tekstas būtų nenukeliamas į sekantį puslapį.
Kas patiko?
Na, įdomi istorija apie šeimą, kuri visgi išdrįso pasakyti ,,gana". Manau, kad knyga iš tiesų gali įkvėpti daugelį iš mūsų. Tik nežinau kuriuo klausimu labiau: ekologijos ar kovos su psichologinėmis problemomis ir stigmomis.
1. ,,Tai galėtų būti mano istorija. Beveik autobiografija, jei būtų norima tokią parašyti. Tačiau manęs autobiografijos nelabai domina." Ir visgi 90 proc. visos knygos yra apie asmeninį Thunberg ir Ernman šeimos gyvenimą. Įvairūs išgyvenimai, kova su psichologiniais sutrikimais ir šiek tiek apie realią ekologinę krizę, su kuria susiduriame XXI amžiuje.
2. Pigus leidėjų triukas. Autorė neva Greta Thunberg ir likę jos šeimos nariai, tačiau viskas pasakojama Gretos mamos, Malena Ernman akimis.
3. Daug, labai daug pasikartojimų. O daugybė faktų, kuriuos autorė pateikia, nėra argumentuoti.
4. Kaip knyga, skatinanti tvarumą ir esminius pokyčius, susijusius su ekosistema, neišnaudojama be galo daug laisvos vietos. Turbūt bent 20 lapų galėtų būti išmesta, jei tekstas būtų nenukeliamas į sekantį puslapį.
Kas patiko?
Na, įdomi istorija apie šeimą, kuri visgi išdrįso pasakyti ,,gana". Manau, kad knyga iš tiesų gali įkvėpti daugelį iš mūsų. Tik nežinau kuriuo klausimu labiau: ekologijos ar kovos su psichologinėmis problemomis ir stigmomis.
August 3, 2019
A minha opinião em vídeo: https://www.youtube.com/watch?v=xisxL...
October 6, 2019
Ég a házunk, és mi ülünk az asztalnál, és veszekszünk...
Egyesek szerint nem is ég. Mások szerint nem teljesen biztos, ezért várjunk, amíg több bizonyítékunk lesz. Néhányan azt mondják, igenis ég, azonnal tennünk kell valamit. A füst egyre fojtogatóbb, a meleg elviselhetetlen: ki tudja, kijutunk-e élve? És akkor felpattan az asztaltól valaki: „tűz van!”. Egyesek szerint ez botrány, hiszen még hátra van a desszert és a szivar, és nincs az az isten, hogy ők erről lemondjanak. A többiek hőbörögnek: miért pont ő beszél, hiszen az iskolában a helye, nem szaktekintélye a témának, és különben is, biztosan áll valaki a háta mögött. Néhányan viszont elkezdik kiabálni: „tűz van, ég a házunk!”. Az emberiség önképe szerint az első két csoportba tartoznak a „normálisak”, a harmadikba a „szélsőségesek”. Törvényszerű hát, hogy egy „nem normális” kislány legyen a globális környezetvédelmi küzdelem vezéralakja.
Ez a könyv fülszövege, és ennél frappánsabban és pontosabban nem lehetne megfogalmazni, mi történik most. Aggasztó a helyzet, sőt, én úgy gondolom, hogy jelenleg még ha minden ma élő ember a földön maradna, ha minden ma élő ember csak helyi élelmiszert és egyéb dolgokat vásárolna, ha minden mai ember legalább csökkentené a húsfogyasztását, akkor is kevés, amit teszünk, amit tehetünk. A jelenlegi életmódunk fenntarthatatlan, de kétségkívül kényelmes, arról pedig nem mondunk le. Inkább üldögélünk továbbra is az asztalnál, és elvitatkozgatunk róla, hogy még nem biztos, hogy ez az ember műve, hogy ez természetes folyamat, hogy különben sem "mi", hanem "ők" szaporodtak túl, aztán pedig panaszkodunk, hogy milyen őrült is az időjárás mostanában, hogy felénk alig van hó, hogy abnormális a hetekig tartó hőség, hogy hetek óta nem esett, vagy épp hogy el sem áll és visz mindent a víz, hogy pusztító szélviharok csapnak le, hogy nem kapunk levegőt a városban, hogy beindult a fűtési szezon, és a faluban meg lehet fulladni a füsttől, hogy nem fűt a vonat vagy épp hogy nem megy a légkondi az irodában. Közben várjuk a Kínából, Tajvanról, akárhonnan 5 nappal ezelőtt megrendelt cuccot az ebay-ről vagy az aliexpressről, hiszen képzeld, csak fél dollár volt, és boldogan ecseteljük, hogy jövő héten kiruccanunk Velencébe, mert csak párezer forint volt a repjegy.
Ez az életmód szép, kényelmes, finom ízeket és jó élményeket tartogat, de hosszú távon nem fenntartható. Ahogyan a bolygó sem képes annyi embert eltartani, amennyi él. Minden valaha élt embernek a 7%-a ma is él egyes számítások szerint, és ez elképesztően sok. Köszönhető ez a fejlett orvostudománynak, hogy mindenki túlél szinte mindent, hogy mindenki szaporodik. Nyugaton a vezető halálok ma a rák, és ez nem feltétlenül rossz hír, mert azért lett az, mert drasztikusan visszaszorult a szív- és érrendszeri megbetegedésekből vagy agyvérzésből következő halál, hála annak, hogy sokan komolyabban veszik az orvosi utasításokat, vannak gyógyszerek, és egészségesebben élnek. Ez a jólét és az egyre fejlődő technológia, a nem fenntartható gazdálkodás pedig idő előtt a fajunk végét jelenti. Már ma milliónyi klímamenekült van, és évtizedeken belül valószínűleg ez a térség is élhetetlen lesz. De térjünk is át inkább a könyvre.
Szóval ég a házunk. Ezt a könyvet az egész család írta, rövid, 1-2 oldalas fejezetekre tagolódik, mindegyik egy-egy eseményt, emléket mesél el. Nagyon jól bemutatja a Thunberg-Ernman családot, azt, hogy Greta és a húga, Beata hogyan nőttek fel, vagyis még nőnek... hogy mi történt velük, hogyan derült ki a két lány állapota, milyen utat jártak be, és hogyan vált Greta egyik napról a másikra a klímaváltozás elleni harc arcává. Elég szomorú, hogy ebbe is belekeverik a pártpolitikát, ezzel is elodázva az elodázhatatlant. Néha eltűnődöm, vajon mi lesz, ha egyszer felnyílik az emberek szeme? És miért kell, hogy személyesen tapasztaljanak meg egy katasztrófát, mielőtt változtatnak? Miért nem vagyunk képesek tanulni a hibáinkból? A technológiánk és a lehetőségeink sajnos fejlettebbek, mint mi magunk, hiszen mindez evolúciós, természetes válasz. Azért nem sportolunk, nem mozgunk, mert az agyunk azt mondja, hogy tartalékold az erődet, és egyél, méghozzá rengeteg szénhidrátot! Ne mozogj, csak ha kell. Nos, ma nem kell, és egészségtelen, de finom ételek egész garmadája áll rendelkezésünkre. A következmény jól látható. Sokezer éve még az élet záloga volt az, hogy amit látsz, és ehető, megeszed, és hogy csak akkor futsz, amikor kell. Ma ez (is) okozza a halálunkat. Ugyanezen ok miatt a kényelemről nem mondunk le. Valahol belül él bennem, hogy szeretném végignézni, amikor az emberiség egyrészt rájön, hogy a klímaváltozást kur... szóval egyáltalán nem érdekli, hogy milyen a bőrszíned, milyen a vallásod, mi van a lábad között vagy kit szeretsz, egyáltalán nem érdekli, hogy hol élsz. Másrészt amikor elkezd ténylegesen tenni is valamit. Mutogathatunk a nagyokra, a nagy kibocsátókra, a nagy országokra, a nagyvállalatokra, de azt hiszem, a változás nálunk kezdődik. Mi döntjük el, mit veszünk meg és mibe fektetünk. Amíg mi, a legkisebb egység nem vagyunk képesek lemondani a kényelemről, nem várhatjuk el másoktól. Viszont mégis valahol belül remélem, hogy amikor ezek a folyamatok itt is tetőznek, amikor hatalmas, pusztító erejű viharok érik el Európát is, amikor hőhullámok szedik százezrével az áldozatokat, amikor elfogy a víz és kevés lesz az élelem... akkor én már nem leszek itt. Vagy már öreg leszek. De azért aggódom, mert ilyen eseményekből kijutott idén is. Franciaországban 46 fok, India egyes területein hetekig tartó szárazság, az aszály egész falvakat, több ezer ember életét vette el, a Csendes-óceán egy térségében pedig több szigetet elöntött a víz, családok százainak életével, házukkal együtt. Eközben növekszik az óceánok hőmérséklete, ami csökkenti a vízi élőlények számát, és erősíti a hurrikánokat, amelyek az Atlanti-óceán keleti feléről átvándorolnak Európa felé, régebben ezek csak kisebb-nagyobb viharokat okoztak Nagy Britannia és Norvégia partjainál, beljebb nem nagyon jöttek, de ma már a Dorian erős vihar formájában elérte Lengyelországot, a Lorenzo pedig épp most tart Magyarország felé erős széllökésekkel. Új ismerősökként köszönthetjük őket is, a Mexikói-öböl térségében és Amerikában pusztító hurrikánok erős viharmaradványait, hamarosan rendszeresen.
De már megint nem a könyvről beszélek. De végül is a könyvnek is épp ez a célja. A nagy, okos, bölcs, férfiközpontú emberiség, amely olyan elméket "termelt" ki, akik minden elképzelhető és elképzelhetetlen felfedezést megtettek, rászorul egy 16 éves Asperger-szindrómás svéd lányra? És igen. (Tudtátok egyébként, hogy az Asperger-szindróma nem betegség? És hogy pl. Bartók Béla is Aspergeres volt, ahogy számos nagy tudós és elmélkedő mutatott autisztikus jeleket? Egyes elméletek szerint az emberiség fejlődésében és a történelemben is tetten érhetőek az autisztikus tulajdonságok, és ezek hatottak az evolúcióra, jócskán lendítve rajta. Nem kizárt, hogy az első idióta, aki el mert térni a megszokottól, szintén autisztikus tulajdonságok miatt merészelt lemászni a biztonságosabb lombkoronából a veszélyes talajra. De ezt már régen mondom én is, ha nem lennének azok a felháborító emberek, akik eltérnek a "normálistól", és mindig mindenki hallgat a bölcs eleire, még mindig nem másztunk volna le a fáról...)
A Thunberg-Ernman család mesél saját magukról, a lányaikról, arról, hogyan jöttek rá, hogy a helyzet tényleg tarthatatlan, arról, hogy Malena Ernman, aki világhírű operaénekes, hogyan élte meg az egészet, milyen nehéz és rögös út vezetett el idáig, miközben tényleg egyik napról a másikra kerültek (legalábbis Greta) rivaldafénybe. Eszembe jut Stephen Hawking, aki utolsó éveiben előszeretettel riogatta azzal az emberiséget, hogy változtatnunk kell az életmódunkon, meg kell akadályoznunk a tömeges kihalást és a biodiverzitás csökkenését, mert ezek most miattunk mennek végbe. Mégpedig azért, mert a nálunk fejlettebb földönkívüli lények az oly ritka életet meg fogják menteni. Tőlünk. Már akkor is azt gondoltam, amit most is: sületlenségeket hord össze, de jó célból. És ez az a helyzet, amikor a cél szentesíti az eszközt. Szerintem. Mert az emberiség léte a tét. A szülők szeretik hangoztatni, hogy mindent megtesznek a gyerekeikért. Akkor kezdjék azzal, hogy élhetőbbé teszik a világot, hiszen a gyerekeik öröksége az, amit a végletekig kihasználnak. Sőt, még találóbb: nem a felmenőinktől örököljük a bolygót, hanem az utódainktól kapjuk megőrzésre.
Egyértelmű, hogy mindaz, amit ma teszünk, kevés. Sőt, nullával egyenlő. Egyértelmű, hogy ennek a könyvnek sem és sokminden másnak sem lesz hatása, hacsak nem a klímaszorongás. Egyértelmű, mert ez van most is. Kíváncsian várom, mikor és hogyan ébredünk fel. És hogy mi kell hozzá. Egyelőre még alszunk, és szépeket álmodunk...
Jó reggelt!
Egyesek szerint nem is ég. Mások szerint nem teljesen biztos, ezért várjunk, amíg több bizonyítékunk lesz. Néhányan azt mondják, igenis ég, azonnal tennünk kell valamit. A füst egyre fojtogatóbb, a meleg elviselhetetlen: ki tudja, kijutunk-e élve? És akkor felpattan az asztaltól valaki: „tűz van!”. Egyesek szerint ez botrány, hiszen még hátra van a desszert és a szivar, és nincs az az isten, hogy ők erről lemondjanak. A többiek hőbörögnek: miért pont ő beszél, hiszen az iskolában a helye, nem szaktekintélye a témának, és különben is, biztosan áll valaki a háta mögött. Néhányan viszont elkezdik kiabálni: „tűz van, ég a házunk!”. Az emberiség önképe szerint az első két csoportba tartoznak a „normálisak”, a harmadikba a „szélsőségesek”. Törvényszerű hát, hogy egy „nem normális” kislány legyen a globális környezetvédelmi küzdelem vezéralakja.
Ez a könyv fülszövege, és ennél frappánsabban és pontosabban nem lehetne megfogalmazni, mi történik most. Aggasztó a helyzet, sőt, én úgy gondolom, hogy jelenleg még ha minden ma élő ember a földön maradna, ha minden ma élő ember csak helyi élelmiszert és egyéb dolgokat vásárolna, ha minden mai ember legalább csökkentené a húsfogyasztását, akkor is kevés, amit teszünk, amit tehetünk. A jelenlegi életmódunk fenntarthatatlan, de kétségkívül kényelmes, arról pedig nem mondunk le. Inkább üldögélünk továbbra is az asztalnál, és elvitatkozgatunk róla, hogy még nem biztos, hogy ez az ember műve, hogy ez természetes folyamat, hogy különben sem "mi", hanem "ők" szaporodtak túl, aztán pedig panaszkodunk, hogy milyen őrült is az időjárás mostanában, hogy felénk alig van hó, hogy abnormális a hetekig tartó hőség, hogy hetek óta nem esett, vagy épp hogy el sem áll és visz mindent a víz, hogy pusztító szélviharok csapnak le, hogy nem kapunk levegőt a városban, hogy beindult a fűtési szezon, és a faluban meg lehet fulladni a füsttől, hogy nem fűt a vonat vagy épp hogy nem megy a légkondi az irodában. Közben várjuk a Kínából, Tajvanról, akárhonnan 5 nappal ezelőtt megrendelt cuccot az ebay-ről vagy az aliexpressről, hiszen képzeld, csak fél dollár volt, és boldogan ecseteljük, hogy jövő héten kiruccanunk Velencébe, mert csak párezer forint volt a repjegy.
Ez az életmód szép, kényelmes, finom ízeket és jó élményeket tartogat, de hosszú távon nem fenntartható. Ahogyan a bolygó sem képes annyi embert eltartani, amennyi él. Minden valaha élt embernek a 7%-a ma is él egyes számítások szerint, és ez elképesztően sok. Köszönhető ez a fejlett orvostudománynak, hogy mindenki túlél szinte mindent, hogy mindenki szaporodik. Nyugaton a vezető halálok ma a rák, és ez nem feltétlenül rossz hír, mert azért lett az, mert drasztikusan visszaszorult a szív- és érrendszeri megbetegedésekből vagy agyvérzésből következő halál, hála annak, hogy sokan komolyabban veszik az orvosi utasításokat, vannak gyógyszerek, és egészségesebben élnek. Ez a jólét és az egyre fejlődő technológia, a nem fenntartható gazdálkodás pedig idő előtt a fajunk végét jelenti. Már ma milliónyi klímamenekült van, és évtizedeken belül valószínűleg ez a térség is élhetetlen lesz. De térjünk is át inkább a könyvre.
Szóval ég a házunk. Ezt a könyvet az egész család írta, rövid, 1-2 oldalas fejezetekre tagolódik, mindegyik egy-egy eseményt, emléket mesél el. Nagyon jól bemutatja a Thunberg-Ernman családot, azt, hogy Greta és a húga, Beata hogyan nőttek fel, vagyis még nőnek... hogy mi történt velük, hogyan derült ki a két lány állapota, milyen utat jártak be, és hogyan vált Greta egyik napról a másikra a klímaváltozás elleni harc arcává. Elég szomorú, hogy ebbe is belekeverik a pártpolitikát, ezzel is elodázva az elodázhatatlant. Néha eltűnődöm, vajon mi lesz, ha egyszer felnyílik az emberek szeme? És miért kell, hogy személyesen tapasztaljanak meg egy katasztrófát, mielőtt változtatnak? Miért nem vagyunk képesek tanulni a hibáinkból? A technológiánk és a lehetőségeink sajnos fejlettebbek, mint mi magunk, hiszen mindez evolúciós, természetes válasz. Azért nem sportolunk, nem mozgunk, mert az agyunk azt mondja, hogy tartalékold az erődet, és egyél, méghozzá rengeteg szénhidrátot! Ne mozogj, csak ha kell. Nos, ma nem kell, és egészségtelen, de finom ételek egész garmadája áll rendelkezésünkre. A következmény jól látható. Sokezer éve még az élet záloga volt az, hogy amit látsz, és ehető, megeszed, és hogy csak akkor futsz, amikor kell. Ma ez (is) okozza a halálunkat. Ugyanezen ok miatt a kényelemről nem mondunk le. Valahol belül él bennem, hogy szeretném végignézni, amikor az emberiség egyrészt rájön, hogy a klímaváltozást kur... szóval egyáltalán nem érdekli, hogy milyen a bőrszíned, milyen a vallásod, mi van a lábad között vagy kit szeretsz, egyáltalán nem érdekli, hogy hol élsz. Másrészt amikor elkezd ténylegesen tenni is valamit. Mutogathatunk a nagyokra, a nagy kibocsátókra, a nagy országokra, a nagyvállalatokra, de azt hiszem, a változás nálunk kezdődik. Mi döntjük el, mit veszünk meg és mibe fektetünk. Amíg mi, a legkisebb egység nem vagyunk képesek lemondani a kényelemről, nem várhatjuk el másoktól. Viszont mégis valahol belül remélem, hogy amikor ezek a folyamatok itt is tetőznek, amikor hatalmas, pusztító erejű viharok érik el Európát is, amikor hőhullámok szedik százezrével az áldozatokat, amikor elfogy a víz és kevés lesz az élelem... akkor én már nem leszek itt. Vagy már öreg leszek. De azért aggódom, mert ilyen eseményekből kijutott idén is. Franciaországban 46 fok, India egyes területein hetekig tartó szárazság, az aszály egész falvakat, több ezer ember életét vette el, a Csendes-óceán egy térségében pedig több szigetet elöntött a víz, családok százainak életével, házukkal együtt. Eközben növekszik az óceánok hőmérséklete, ami csökkenti a vízi élőlények számát, és erősíti a hurrikánokat, amelyek az Atlanti-óceán keleti feléről átvándorolnak Európa felé, régebben ezek csak kisebb-nagyobb viharokat okoztak Nagy Britannia és Norvégia partjainál, beljebb nem nagyon jöttek, de ma már a Dorian erős vihar formájában elérte Lengyelországot, a Lorenzo pedig épp most tart Magyarország felé erős széllökésekkel. Új ismerősökként köszönthetjük őket is, a Mexikói-öböl térségében és Amerikában pusztító hurrikánok erős viharmaradványait, hamarosan rendszeresen.
De már megint nem a könyvről beszélek. De végül is a könyvnek is épp ez a célja. A nagy, okos, bölcs, férfiközpontú emberiség, amely olyan elméket "termelt" ki, akik minden elképzelhető és elképzelhetetlen felfedezést megtettek, rászorul egy 16 éves Asperger-szindrómás svéd lányra? És igen. (Tudtátok egyébként, hogy az Asperger-szindróma nem betegség? És hogy pl. Bartók Béla is Aspergeres volt, ahogy számos nagy tudós és elmélkedő mutatott autisztikus jeleket? Egyes elméletek szerint az emberiség fejlődésében és a történelemben is tetten érhetőek az autisztikus tulajdonságok, és ezek hatottak az evolúcióra, jócskán lendítve rajta. Nem kizárt, hogy az első idióta, aki el mert térni a megszokottól, szintén autisztikus tulajdonságok miatt merészelt lemászni a biztonságosabb lombkoronából a veszélyes talajra. De ezt már régen mondom én is, ha nem lennének azok a felháborító emberek, akik eltérnek a "normálistól", és mindig mindenki hallgat a bölcs eleire, még mindig nem másztunk volna le a fáról...)
A Thunberg-Ernman család mesél saját magukról, a lányaikról, arról, hogyan jöttek rá, hogy a helyzet tényleg tarthatatlan, arról, hogy Malena Ernman, aki világhírű operaénekes, hogyan élte meg az egészet, milyen nehéz és rögös út vezetett el idáig, miközben tényleg egyik napról a másikra kerültek (legalábbis Greta) rivaldafénybe. Eszembe jut Stephen Hawking, aki utolsó éveiben előszeretettel riogatta azzal az emberiséget, hogy változtatnunk kell az életmódunkon, meg kell akadályoznunk a tömeges kihalást és a biodiverzitás csökkenését, mert ezek most miattunk mennek végbe. Mégpedig azért, mert a nálunk fejlettebb földönkívüli lények az oly ritka életet meg fogják menteni. Tőlünk. Már akkor is azt gondoltam, amit most is: sületlenségeket hord össze, de jó célból. És ez az a helyzet, amikor a cél szentesíti az eszközt. Szerintem. Mert az emberiség léte a tét. A szülők szeretik hangoztatni, hogy mindent megtesznek a gyerekeikért. Akkor kezdjék azzal, hogy élhetőbbé teszik a világot, hiszen a gyerekeik öröksége az, amit a végletekig kihasználnak. Sőt, még találóbb: nem a felmenőinktől örököljük a bolygót, hanem az utódainktól kapjuk megőrzésre.
Egyértelmű, hogy mindaz, amit ma teszünk, kevés. Sőt, nullával egyenlő. Egyértelmű, hogy ennek a könyvnek sem és sokminden másnak sem lesz hatása, hacsak nem a klímaszorongás. Egyértelmű, mert ez van most is. Kíváncsian várom, mikor és hogyan ébredünk fel. És hogy mi kell hozzá. Egyelőre még alszunk, és szépeket álmodunk...
Jó reggelt!
May 16, 2020
I was invited to review this via NetGalley from the publishers Penguin!
I knew a lot about Greta Thunberg from seeing her speeches and her school strikes for the climate. However, not so much about her family and their lives in Sweden. This memoir written by Greta and her family discusses not just environmental thoughts, but also the education system and the stigmas of women and girls not being tested for Autism/ADD/ADHD and having treatment for eating disorders. It was an interesting and informative read that made me both think and be social with others. As someone with autism myself, I can definitely relate to the late diagnosis part and being misdiagnosed. Enjoyable with good pacing and plenty of eye-opening statistics.
I knew a lot about Greta Thunberg from seeing her speeches and her school strikes for the climate. However, not so much about her family and their lives in Sweden. This memoir written by Greta and her family discusses not just environmental thoughts, but also the education system and the stigmas of women and girls not being tested for Autism/ADD/ADHD and having treatment for eating disorders. It was an interesting and informative read that made me both think and be social with others. As someone with autism myself, I can definitely relate to the late diagnosis part and being misdiagnosed. Enjoyable with good pacing and plenty of eye-opening statistics.
September 30, 2019
"Sydämen asioita - perhe ja planeetta kriisissä" (Tammi, 2019) lienee tämän vuoden eniten huomiota saaneita ja ajankohtaisimpia elämäkertauutuuksia, käsitteleehän se Greta Thunbergia ja hänen huomioita herättänyttä taisteluaan ilmastonmuutoksen ehkäisemiseksi. Vaikka teosta on markkinoitu ennen kaikkea Gretan nimellä ja se on pistetty koko perheen nimiin, kuuluu siinä voimakkaimmin Malena-äidin ääni.
Malena Ernmanin ja Svante Thunbergin perhe on monin tavoin etuoikeutettu (äiti on tunnettu oopperalaulaja), mutta helppoa heidän elämänsä ei millään tavalla ole ollut. Lapset Greta ja Beata ovat molemmat kärsineet monenlaisista ongelmista, kuten Aspergerista, ADHD:sta, syömishäiriöistä, misofoniasta, selektiivisestä mutismista ja ties mistä. Lukijana jouduin miettimään monta kertaa, miten ihmeessä perhe onkaan jaksanut käydä läpi tuon kaiken.
Greta Thunberg kiinnostui ilmasto- ja ympäristöasioista jo kahdeksanvuotiaana, ja tajutessaan että ihmiskunta on matkalla kohti tuhoa ellei asialle tehdä jotakin, ryhtyi hän huomiota herättäneeseen koululakkoon ilmaston puolesta. Se on vienyt ruotsalaistytön puhumaan aiheesta isoille areenoille ja maailman päättäjille.
Ja toivottavasti päättäjät paitsi kuuntelevat, myös alkavat toimia. Thunbergin mukaan "ilmastokriisi on jo ratkaistu. Meillä on jo kaikki tosiasiat ja ratkaisut. Meidän tarvitsee vain herätä ja muuttua." (s. 300). Eikä hän ole yksin. Samaa viestiä ovat toistaneet jo pitkään ilmastotutkijat, mutta maailma ei ole ollut vain halukas kuuntelemaan.
"Sydämen asioita" pakotti miettimään myös omaa hiilijalanjälkeä ja sitä, mitä itse voisin tehdä - tai ehkä pikemminkin mitä minun pitää tehdä asian eteen. Olenko valmis luopumaan lentämisestä, vaikka rakastan matkailua? Joka tapauksessa myös me suomalaiset kulutamme planeettamme voimavaroja yli sen sietokyvyn. Jos leikkaisimme päästöjämme vähintään 15% vuodessa, antaisimme kuitenkin kehittyville maille mahdollisuuden nostaa elintasoaan.
Lopusta löytyy vielä kokoelma Gretan pitämiä, melko samansisältöisiä puheita, joista kuitenkin käy ilmi kirjan tärkein pointti: aikaa ei ole enää paljon, ja muutoksen on käynnistyttävä välittömästi, mikäli haluamme säästää planeettamme myös tuleville sukupolville.
"Sydämen asioita" on asiasisällöltään tärkeä ja ajatuksia herättävä teos, jonka toivoisi mahdollisimman monen lukevan, vaikka kirjallisilta ansioiltaan se ei aivan timanttinen olisikaan.
Malena Ernmanin ja Svante Thunbergin perhe on monin tavoin etuoikeutettu (äiti on tunnettu oopperalaulaja), mutta helppoa heidän elämänsä ei millään tavalla ole ollut. Lapset Greta ja Beata ovat molemmat kärsineet monenlaisista ongelmista, kuten Aspergerista, ADHD:sta, syömishäiriöistä, misofoniasta, selektiivisestä mutismista ja ties mistä. Lukijana jouduin miettimään monta kertaa, miten ihmeessä perhe onkaan jaksanut käydä läpi tuon kaiken.
Greta Thunberg kiinnostui ilmasto- ja ympäristöasioista jo kahdeksanvuotiaana, ja tajutessaan että ihmiskunta on matkalla kohti tuhoa ellei asialle tehdä jotakin, ryhtyi hän huomiota herättäneeseen koululakkoon ilmaston puolesta. Se on vienyt ruotsalaistytön puhumaan aiheesta isoille areenoille ja maailman päättäjille.
Ja toivottavasti päättäjät paitsi kuuntelevat, myös alkavat toimia. Thunbergin mukaan "ilmastokriisi on jo ratkaistu. Meillä on jo kaikki tosiasiat ja ratkaisut. Meidän tarvitsee vain herätä ja muuttua." (s. 300). Eikä hän ole yksin. Samaa viestiä ovat toistaneet jo pitkään ilmastotutkijat, mutta maailma ei ole ollut vain halukas kuuntelemaan.
"Sydämen asioita" pakotti miettimään myös omaa hiilijalanjälkeä ja sitä, mitä itse voisin tehdä - tai ehkä pikemminkin mitä minun pitää tehdä asian eteen. Olenko valmis luopumaan lentämisestä, vaikka rakastan matkailua? Joka tapauksessa myös me suomalaiset kulutamme planeettamme voimavaroja yli sen sietokyvyn. Jos leikkaisimme päästöjämme vähintään 15% vuodessa, antaisimme kuitenkin kehittyville maille mahdollisuuden nostaa elintasoaan.
Lopusta löytyy vielä kokoelma Gretan pitämiä, melko samansisältöisiä puheita, joista kuitenkin käy ilmi kirjan tärkein pointti: aikaa ei ole enää paljon, ja muutoksen on käynnistyttävä välittömästi, mikäli haluamme säästää planeettamme myös tuleville sukupolville.
"Sydämen asioita" on asiasisällöltään tärkeä ja ajatuksia herättävä teos, jonka toivoisi mahdollisimman monen lukevan, vaikka kirjallisilta ansioiltaan se ei aivan timanttinen olisikaan.
September 13, 2019
9,5 de 10*
Nesta minha já algo longa vida de leitora, julgo que é a primeira vez que um livro provoca um impacto tão grande em mim e na minha maneira de ver o mundo. Já passaram alguns dias desde que o terminei e sinto-me influenciada por ele em muitas das minhas acções do dia-a-dia, condicionando-me até em certas acções.
Confesso desde já a minha vergonha por ter sido preciso que uma menina de 16 anos tivesse feito greve à escola, na Suécia, para que a mensagem chegasse até mim, mas ainda bem que aconteceu. Tinha já alguns cuidados no que toca à minha pegada, mas estava longe de conhecer a dimensão da tragédia que se avizinha e que é assustadora. Que futuro estamos a criar para os nossos filhos?
Comentário completo em:
https://abibliotecadajoao.blogspot.co...
Nesta minha já algo longa vida de leitora, julgo que é a primeira vez que um livro provoca um impacto tão grande em mim e na minha maneira de ver o mundo. Já passaram alguns dias desde que o terminei e sinto-me influenciada por ele em muitas das minhas acções do dia-a-dia, condicionando-me até em certas acções.
Confesso desde já a minha vergonha por ter sido preciso que uma menina de 16 anos tivesse feito greve à escola, na Suécia, para que a mensagem chegasse até mim, mas ainda bem que aconteceu. Tinha já alguns cuidados no que toca à minha pegada, mas estava longe de conhecer a dimensão da tragédia que se avizinha e que é assustadora. Que futuro estamos a criar para os nossos filhos?
Comentário completo em:
https://abibliotecadajoao.blogspot.co...
October 16, 2019
Årets viktigste bok!! Läs!! Gör!!
August 30, 2019
#leranatureza🌻
August 29, 2019
Kirjallisilta ansioiltaan ehkä kolme tähteä, mutta niin vakuuttava, että haahuilin neljän ja viiden tähden välillä. Ei todellakaan toiveikas teos, mutta eipä tässä enää kai toivosta olekaan kyse. Toivoisin kaikkien lukevan tämän kirjan.
March 7, 2020
The biography of a drama queen
The author turns the climate crisis into a vehicle for her own ego, parading her hyper-sensitivity and self-regard on every page. Badly written, hard to read, self-indulgent.
The author turns the climate crisis into a vehicle for her own ego, parading her hyper-sensitivity and self-regard on every page. Badly written, hard to read, self-indulgent.
April 22, 2020
Puoi trovare questa recensione anche sul mio blog, La siepe di more
Sono molto costernata nel dover ammettere che questo libro non mi è piaciuto: seguo Greta Thunberg, ho ascoltato i suoi discorsi e sono oltremodo disgustata dall’infantilità con la quale molte persone adulte rispondono alla sua protesta per il clima, per quanto supportata da dati scientifici e dal consenso pressoché unanime della comunità scientifica.
Il problema principale de La nostra casa è in fiamme è la sua superficialità: la questione climatica viene intrecciata con altre questioni – femminismo, diritti delle minoranze, razzismo, capitalismo, neurodiversità – ma non viene spiegato in che modo ognuna di queste questioni è intrecciata all’altra. Si lascia intendere che ci sia un legame senza esplicitarlo, ma se non lo si conosce già, penso che questo libro lasci la sensazione di esagerazione, di voler rendere la crisi climatica più grave di quanto già non sia e questo è assolutamente deleterio in un mondo pieno di gente che non vede l’ora di ignorare i problemi e trovare un capro espiatorio.
La parte meglio riuscita del libro è quella dove si parla di neurodiversità, con alcune parti toccanti per quanto ancora sia difficile per chi è neurodiversu avere una diagnosi e il posto che spetta loro nella società. Malena Ernman ci tiene a ricordare che la sua famiglia ci è riuscita per la sua fortuna e i suoi privilegi, non certo perché ci sia ancora abbastanza sensibilità (e fondi) riguardo ai diritti delle persone neurodiverse.
Infine, veniamo alle colpe di Mondadori.
Cara Mondadori, leggo libri da quando ho imparato a leggere, quasi venticinque anni or sono. So che sei un’azienda e hai bisogno di soldi, ma io da lettrice, mi sento proprio presa per il culo da quel Greta Thunberg sparato in copertina, quando sai benissimo che questo libro è stato scritto dalla madre e dal padre. Vogliamo fare un paragone con la copertina dell’edizione svedese?
Ora Mondadori non è l’unica CE ad aver avuto la grande idea, ma posso dire che schifezza?
Sono molto costernata nel dover ammettere che questo libro non mi è piaciuto: seguo Greta Thunberg, ho ascoltato i suoi discorsi e sono oltremodo disgustata dall’infantilità con la quale molte persone adulte rispondono alla sua protesta per il clima, per quanto supportata da dati scientifici e dal consenso pressoché unanime della comunità scientifica.
Il problema principale de La nostra casa è in fiamme è la sua superficialità: la questione climatica viene intrecciata con altre questioni – femminismo, diritti delle minoranze, razzismo, capitalismo, neurodiversità – ma non viene spiegato in che modo ognuna di queste questioni è intrecciata all’altra. Si lascia intendere che ci sia un legame senza esplicitarlo, ma se non lo si conosce già, penso che questo libro lasci la sensazione di esagerazione, di voler rendere la crisi climatica più grave di quanto già non sia e questo è assolutamente deleterio in un mondo pieno di gente che non vede l’ora di ignorare i problemi e trovare un capro espiatorio.
La parte meglio riuscita del libro è quella dove si parla di neurodiversità, con alcune parti toccanti per quanto ancora sia difficile per chi è neurodiversu avere una diagnosi e il posto che spetta loro nella società. Malena Ernman ci tiene a ricordare che la sua famiglia ci è riuscita per la sua fortuna e i suoi privilegi, non certo perché ci sia ancora abbastanza sensibilità (e fondi) riguardo ai diritti delle persone neurodiverse.
Infine, veniamo alle colpe di Mondadori.
Cara Mondadori, leggo libri da quando ho imparato a leggere, quasi venticinque anni or sono. So che sei un’azienda e hai bisogno di soldi, ma io da lettrice, mi sento proprio presa per il culo da quel Greta Thunberg sparato in copertina, quando sai benissimo che questo libro è stato scritto dalla madre e dal padre. Vogliamo fare un paragone con la copertina dell’edizione svedese?
Ora Mondadori non è l’unica CE ad aver avuto la grande idea, ma posso dire che schifezza?
September 16, 2018
Wow! Vilken bok! Visste inte riktigt vad jag skulle förvänta mig när jag började med denna men den var otroligt gripande och tankevärd. Jag visste redan det mesta som
nämndes om klimatfrågan i denna bok men det belystes på ett mycket hårdare svart-på-vitt sätt som jag sällan hört tidigare och det var något jag verkligen uppskattade. Historien om familjens psykiska ohälsa och olika diagnoser var så unikt öppen och ärlig, och trots att den här boken handlar om så mycket olika saker rotar sig de ändå ner till samma problem och lösning. Fantastiskt läsvärd och Malena läser ljudboken själv så skulle 100% rekommendera!!
nämndes om klimatfrågan i denna bok men det belystes på ett mycket hårdare svart-på-vitt sätt som jag sällan hört tidigare och det var något jag verkligen uppskattade. Historien om familjens psykiska ohälsa och olika diagnoser var så unikt öppen och ärlig, och trots att den här boken handlar om så mycket olika saker rotar sig de ändå ner till samma problem och lösning. Fantastiskt läsvärd och Malena läser ljudboken själv så skulle 100% rekommendera!!
May 15, 2019
Devastated. Climate change is a crisis and change needs to happen.
Bought this book at lunch time today, sat down to have a brief look and have now finished it with plenty of oh shit moments, tears and shock.
Right now I don’t really know what to do with myself except to reflect on the choices I make.
They are calling to action and if we want to have a future then this is the time.
Bought this book at lunch time today, sat down to have a brief look and have now finished it with plenty of oh shit moments, tears and shock.
Right now I don’t really know what to do with myself except to reflect on the choices I make.
They are calling to action and if we want to have a future then this is the time.
January 4, 2019
Läsvärd, tänkvärd och oerhört bra på att vilja få mig att ändra mitt miljötänk
Shelved as 'wish-list'
February 23, 2020
Greta, aged 4, was already delivering shade hee
Guardian review
June 7, 2019
I did not really understood the goal of this book. I thought it was totally about climate change, also due to its title. But its more about children's psychiatric problems (really important and interesting topic, that I really respect), that is not what I expected. Moreover its not written by Greta, the real author is her mother from her personal point of view.
By the way, it's well written and I liked the narrative style.
By the way, it's well written and I liked the narrative style.
This entire review has been hidden because of spoilers.
July 18, 2019
4/5 estrelas. A Nossa Casa Está a Arder é uma chamada de atenção, um alarme, um sinal de que podemos e devemos entrar em pânico. Porque caminhamos para o abismo diariamente, e quem mais sofrerá com a nossa impavidez de hoje serão os nossos filhos e netos amanhã.
Opinião no blog: https://thebookishdeer.com/pt/2019/07...
Opinião no blog: https://thebookishdeer.com/pt/2019/07...
June 15, 2019
Interesting cross between memoir and discussion of societal issues.
- Aspergers, ADHD, sensory processing sensitivity
- societal lack of awareness and capability regarding mental health
- climate change, activism
- Aspergers, ADHD, sensory processing sensitivity
- societal lack of awareness and capability regarding mental health
- climate change, activism
September 15, 2018
Det bästa med den här boken är att många kommer att läsa den. Hoppas jag. Och börjar göra andra prioriteringar... Mycket viktigt budskap! Lättläst. Tycker alltid att det är svårt att betygsätta böcker där författaren berättar om sitt eget liv eller om någon annans. Det känns nästan som en förolämpning att "bara ge en 3:a". Dåligt samvete på nåt sätt, blir så personligt. Jag vill ju inte poängsätta någons liv. Är själv mycket intresserad av miljö- och samhällsfrågor och av den anledningen kunde det ha blivit en 4:a men som helhet, som bok betraktat, kommer den inte upp i det även om jag tyckte om boken. Synd att den är för spretig för min smak.
June 15, 2020
What a marketing ploy!!! Based on the cover photograph and text, I looked forward to a book about Greta Thunberg. NOT! It's a book about climate change...facts, figures, pleas...repetitive and dry. In fact, you don't really see Greta in action until page 223 (out of 278!). As others have mentioned, this is alternately a brag book or a woe-is-me book focusing on Malena Ernman (Greta's mom).
I did like the quote: “When you’re used to privilege, equality feels like oppression.”
I did like the quote: “When you’re used to privilege, equality feels like oppression.”
September 23, 2018
Sträckläste en em i soffan.
Viktig, otäck och utlämnande.
Bra koppling med hur människor går under i diagnoser och utbränningar till klimatförändringar och en jord som också går under.
Bravo!
Viktig, otäck och utlämnande.
Bra koppling med hur människor går under i diagnoser och utbränningar till klimatförändringar och en jord som också går under.
Bravo!
November 14, 2018
Årets mest omvälvande bok. Älskar familjen Ernmans integritet och hur de vägrar kompromissa med sin kunskap och sitt engagemang.
April 25, 2019
Brilliant book, Important book, very interesting, will look for more book from the author Greta Thumberg, well written, no publication errors. Really enjoyed it.
October 8, 2019
Pääasiassa Malena Ernmanin äänellä kerrottu, mutta myös koko Ernman-Thunbergin perheen yhdessä kirjoittama teos ”loppuunpalaneista ihmisistä loppuunpalaneneella planeetalla”.
Teos kertoo Greta Thunbergin tarinan ja kuvaa matkaa syömään kykenemättömästä, ahdistuneesta lapsesta maailman tunnetuimmaksi ilmastoaktivistiksi. Sen lisäksi se kertoo kiinnostavasti perheen kamppailusta erilaisten vaikeuksien, diagnoosien ja instituutioiden kanssa. Itsekin ”erityislapsen” rinnalla samassa perheessä kasvaneena tunnistin monenlaista. Teos käsittelee koskettavasti ja rehellisesti paitsi ilmastokriisiä, myös mielenterveyttä ja sitä, miten voimakkaasti maailmamme ja vaikkapa koululaitos rakentuu tietynlaisille käsityksille ”normaalista”. - Ja miten helposti tämän ”normaalin” ulkopuolelle voi jäädä tai tulla jätetyksi.
Greta Thunbergin itsensä ääni jäi kirjassa loppujen lopuksi aika pienelle volyymille, vaikka kirjan loppuun olikin liitetty hänen puheitaan eri tilaisuuksista. Toisaalta (pääasiassa) äidin näkökulman kautta tulikin kiinnostavasti esiin, kuinka Greta ja hänen erityisyytensä on vaikuttanut myös paitsi perheen arkeen, myös siihen, millaisia valintoja tai muutoksia perheessä on Gretan ilmastoaktivismin myötä ja sen motivoimana tehty.
Pidin myös siitä, kuinka suorasanaisesti kirjassa esitetään aikamme suurin ongelma: se, että elämme keskellä ilmastokriisiä, mutta emme toimi niin kuin olisimme kriisissä. Teos antaa ilmastoliikkeelle inhimilliset kasvot ja myös purkaa niitä myyttejä ja harhakäsityksiä, joita Thunbergista on esitetty ja haluttu luoda. Soisin jokaisen häntä vähättelevän ja pilkkaavan aikuisen (ja myös jokaisen ilmastodenialistin) lukevan tämän kirjan ja miettivän, mitä siinä kertotaan - vaikka tiedänkin tämän toiveeni turhaksi.
Teos kertoo Greta Thunbergin tarinan ja kuvaa matkaa syömään kykenemättömästä, ahdistuneesta lapsesta maailman tunnetuimmaksi ilmastoaktivistiksi. Sen lisäksi se kertoo kiinnostavasti perheen kamppailusta erilaisten vaikeuksien, diagnoosien ja instituutioiden kanssa. Itsekin ”erityislapsen” rinnalla samassa perheessä kasvaneena tunnistin monenlaista. Teos käsittelee koskettavasti ja rehellisesti paitsi ilmastokriisiä, myös mielenterveyttä ja sitä, miten voimakkaasti maailmamme ja vaikkapa koululaitos rakentuu tietynlaisille käsityksille ”normaalista”. - Ja miten helposti tämän ”normaalin” ulkopuolelle voi jäädä tai tulla jätetyksi.
Greta Thunbergin itsensä ääni jäi kirjassa loppujen lopuksi aika pienelle volyymille, vaikka kirjan loppuun olikin liitetty hänen puheitaan eri tilaisuuksista. Toisaalta (pääasiassa) äidin näkökulman kautta tulikin kiinnostavasti esiin, kuinka Greta ja hänen erityisyytensä on vaikuttanut myös paitsi perheen arkeen, myös siihen, millaisia valintoja tai muutoksia perheessä on Gretan ilmastoaktivismin myötä ja sen motivoimana tehty.
Pidin myös siitä, kuinka suorasanaisesti kirjassa esitetään aikamme suurin ongelma: se, että elämme keskellä ilmastokriisiä, mutta emme toimi niin kuin olisimme kriisissä. Teos antaa ilmastoliikkeelle inhimilliset kasvot ja myös purkaa niitä myyttejä ja harhakäsityksiä, joita Thunbergista on esitetty ja haluttu luoda. Soisin jokaisen häntä vähättelevän ja pilkkaavan aikuisen (ja myös jokaisen ilmastodenialistin) lukevan tämän kirjan ja miettivän, mitä siinä kertotaan - vaikka tiedänkin tämän toiveeni turhaksi.
November 21, 2018
2018 års julklapp känns än mer rätt efter att ha läst Malena Ernman och Svante Thunbergs bok ”Scener ur hjärtat”.
För snart ett år sedan visade nyheterna en ung flicka som demonstrerade mot klimatförändringarna framför riksdagshuset. Om att vi måste stoppa vårt resursslösande innan det är för sent. Läser sedan att det är Marlena Ernmans dotter.
Boken berättar om hur familjens miljömedvetande väcktes genom att äldsta barnet ser en film om hur jorden förstörs genom vårt sätt att leva.
Marlena och hennes man skriver också mycket ärligt om hur döttrarnas diagnoser påverkar familjens vardag, men samtidigt gett dem det gemensamma intresset för jordens framtid.
Många tankeväckande fakta finns att läsa, och även hur hopplöst det kan verka ibland när man ser hur vi lever. Och politikernas ovilja att ta tag i problemen. De pratar bara om sådant som ger röster!
Citat ur boken:
”Klimatkrisen är inte längre någonstans långt borta – vid en grads uppvärmning är den redan här och vi befinner oss i frontlinjen.
Men det är ingenting som våra folkvalda vill prata om – det märks tydligt. Och så gott som ingen nämner ett enda ord om varken orsak eller konsekvens. Politiker ska ju vinna val. Och val vinner man inte på att säga som det är – val vinner man på att säga det som människor vill höra”.
För snart ett år sedan visade nyheterna en ung flicka som demonstrerade mot klimatförändringarna framför riksdagshuset. Om att vi måste stoppa vårt resursslösande innan det är för sent. Läser sedan att det är Marlena Ernmans dotter.
Boken berättar om hur familjens miljömedvetande väcktes genom att äldsta barnet ser en film om hur jorden förstörs genom vårt sätt att leva.
Marlena och hennes man skriver också mycket ärligt om hur döttrarnas diagnoser påverkar familjens vardag, men samtidigt gett dem det gemensamma intresset för jordens framtid.
Många tankeväckande fakta finns att läsa, och även hur hopplöst det kan verka ibland när man ser hur vi lever. Och politikernas ovilja att ta tag i problemen. De pratar bara om sådant som ger röster!
Citat ur boken:
”Klimatkrisen är inte längre någonstans långt borta – vid en grads uppvärmning är den redan här och vi befinner oss i frontlinjen.
Men det är ingenting som våra folkvalda vill prata om – det märks tydligt. Och så gott som ingen nämner ett enda ord om varken orsak eller konsekvens. Politiker ska ju vinna val. Och val vinner man inte på att säga som det är – val vinner man på att säga det som människor vill höra”.
Displaying 1 - 30 of 716 reviews