Mindig is érdekes könyvecskének tűnt, mert olyan figyelemfelkeltő volt a fülszövege, és tele volt pakolva mindenféle érdekes dologgal. Olyan nyomozós, interaktív könyvecskének tűnt, amely bevonja a történetbe az olvasót.
Hát, most, amikor a kezembe került végre, nem ilyennek tűnt. Először is nem igazán tudtam, melyik bizonyítékot mikor kellene elővenni és megvizsgálni. Arra számítottam, majd lesz valamilyen zárójeles megjegyzés a könyvben, hogy „most ezt az XY számú bizonyítékot vedd elő”, vagy ilyesmi, de végül azért feltaláltam magam. Hát, így is sok minden maradt a végére – a cikk, a levelek, ilyesmik –, azonban jó volt ez így, mert ha az elején olvasom el, amikor Cathy azt írta, talált egy családfát meg régi újságcikkeket, leveleket, nem vettem volna észre, amit kellett volna, vagy nem tudtam volna, mi miért történt, és hogyan.
Maga a történet… Igazából az elején kissé unalmasnak tűnt, viszont a rajzok tetszettek, meg vártam, hogy mikor vedlünk át Poirot-vá/Miss Marple-lé/Sherlock Holmes-szá [tetszés szerint behelyettesíthető], aztán beindult a történet, és egyre kíváncsibb lettem, mi folyik itt, mi ez az egész. Aztán előbb rájöttem, mint Cathy, mi a helyzet Viktorral – amikor lelőtték, aztán mégis tudott még valahogy harcolni –, bár megvallom, ha nem látom anno a Hősöket, egyáltalán nem jut az eszembe. Nem is igazán akartam elhinni, tényleg ez lenne a helyzet ezzel a fiatal (vagy inkább öreg?) emberrel, mert ez a sztori eddig nem nagyon mutatott ilyen természetfeletti jeleket (oké, ott volt az idő lelassulása, amit néha Cathy érzett, de ezt nem vettem annak).
Szóval a végére egész jó lett, meg voltak szép mondatok benne, de többet nem olvasnám el, mégis, azért egy folytatásra kíváncsi lennék.
UPDATE: Utánanéztem, és van folytatása a könyveknek (magyarul sajnos nincs): Cathy's Key és Cathy's Ring. Meglepett a dolog, valamiért úgy gondoltam, nincs neki egyáltalán.