La flauta mágica: Ópera y misterio

by Jan Assmann

La flauta mágica es la ópera más popular de Mozart, a pesar de que su acción plantea grandes enigmas. ¿En qué país una astuta serpiente hace de las suyas en los aledaños de un Templo de la Sabiduría? ¿Quién es bueno y quién malo? ¿Qué significa la prueba del fuego y del agua? Los contemporáneos de Mozart supieron orientarse en este mundo, pues en la historia de las dos desiguales parejas descubrieron alusiones a la francmasonería, a las concepciones de ésta sobre el antiguo Egipto y a los cultos mistéricos a él ligados. El gran egiptólogo Jan Assmann nos cuenta La flauta mágica escena por escena, mostrando lo estrechamente conectadas que la acción y la música de la flauta mágica están con la fascinación que el antiguo Egipto y los cultos mistéricos ejercieron sobre Mozart y sus contemporáneos. Y de repente esta historia deja de parecernos tan enigmática. Más bien asistimos a la transformación de los actores en el escenario, entre dudas y pruebas, en hombres ilustrados, y nosotros mismos nos convertimos en parte de la historia, ya sea un teatro de ópera como ante un equipo de música. Estamos, pues, ante un libro que vuelve a abrir los ojos y los oídos a una ópera que hace mucho que creíamos conocer.

274 pages, Hardcover

First published January 1, 2005

About the author

Assmann studied Egyptology and classical archaeology in Munich, Heidelberg, Paris, and Göttingen. In 1966-67, he was a fellow of the German Archaeological Institute in Cairo, where he continued as an independent scholar from 1967 to 1971. After completing his habilitation in 1971, he was named a professor of Egyptology at the University of Heidelberg in 1976, where he taught until his retirement in 2003. He was then named an honorary professor of Cultural Studies at the University of Constance, where he is today.

In the 1990s Assmann and his wife Aleida Assmann developed a theory of cultural and communicative memory that has received much international attention. He is also known beyond Egyptology circles for his interpretation of the origins of monotheism, which he considers as a break from earlier cosmotheism, first with Atenism and later with the Exodus from Egypt of the Israelites.

Reviews

[Miriam]

3.5 en realidad.

"Los rayos del sol ahuyentan la noche, aniquilan de los hipócritas el poder usurpado"
🌞✨️🌝✨️🌞
Sarastro
🌞✨️🌝✨️🌞

No eres tú, soy yo.

Tenía curiosidad por saber más sobre esta obra maravillosa que es "La Flauta Mágica" de Mozart. No tenía tantísima como para leer este libro. Este libro es como para hacer una tesis del tema. Encima está explicado de una forma complicada para alguien que no sabe casi nada de música, etc.

Demasiado, chicos...

Ole por el autor de este libro, Jan Assmann; por el creador de esta obra maravillosa, Mozart y por Johan Joseph Schikaneder, más conocido como Emanuel Schikaneder, actor, cantante, poeta y director de teatro alemán, célebre por haber escrito el libreto de "La Flauta Mágica".

Por último, ole también por las ganas que este libro me ha generado de leer "El asno de oro" de Apuleyo, del cual se habla en él. También puede que me lea algún día otro libro que aquí se menciona, "El sueño de Polifilo", o puede que no 😅

[Zoltán]

Ha van valami egyáltalán, amiben A varázsfuvola elemzői és értelmezői egyetértenek, akkor az bizonyára az, hogy Mozart ezen műve az operairodalom legegyedibb, legtalányosabb alkotása. Tartották már fércműnek, tákolmánynak, tréfának, öszvér-jellegű zeneműnek – és persze a szabadkőműves jelképek explicit jelenléte révén rejtély, titkos tudás hordozójának. Aki szeretné megérteni, honnan ered és miben áll az opera látszólagos heterogenitása és embléma mivolta, az bátran forduljon Assmann ezen könyvéhez.
A varázsfuvola tulajdonképpen szervesen illeszkedik a szerző nagyívű gondolatmenetébe, mely a 18. század Egyiptom-recepciójának olyan meghatározó aspektusaitól, mint a Mózes-kérdés, egészen az akár napjainkra is vonatkoztatható politikai teológia vizsgálatáig terjed, mely teológia az óegyiptomi vallásról alkotott antik elképzelésekig, a religio duplex-ig vezethető vissza.
Amikor A varázsfuvola olvasásába kezdtem, kíváncsi voltam, mit tehet még hozzá Assmann ahhoz, amit a Religio duplex c. könyvének Opera duplex c. fejezetében az operáról leírt. Nos, rengeteget. Bárki, aki előzetesen A varázsfuvola szerkezetére és főbb téziseire kíváncsi, fussa át Fodor Géza remek recenzióját: http://www.holmi.org/2007/01/a-helyre...
Egy másik recenzor, Bán Zoltán András értékelése (http://revizoronline.com/hu/cikk/4268...), amellett, hogy a könyvről alapvetően az elismerés hangján szól, egyrészt hűen példázza, miként lehet könnyen félreérteni Assmann mondandóját olyasvalakinek, aki előtt a 18. század Egyiptom-képe csak nagyobb vonalaiban, és gyakran – önhibáján kívül – torz formájában ismeretes, másrészt pontosan ennek köszönhetően egyben legitimálja is Assmann kísérletét, hogy a varázsfuvola keletkezési kontextusát annak sokszínűségében rekonstruálja.
Nem ragozom tovább, inkább adnék egy tanácsot: ha a könyvet úgy olvasod, hogy közben A varázsfuvola egy előadásának felvételén szimultán követed a történéseket, páratlan szellemi kalandban lehet részed.